Gazdaság

A londoni robbantások

nyomán Tony Blair felgyorsítja a terrorellenes törvény elfogadását. A britek uniós partnereiket is megpróbálják rávenni arra, hogy együtt monitorozzák a telefonhívásokat, e-maileket, sms-eket, erősítsék a biztonsági szolgálatok információcseréjét, állítsanak fel általános standardokat a nemzeti személyi igazolványok kiállítása terén. A hírek szerint London már korábban is indítványozott hasonló közös intézkedéseket, eddig azonban az európai országok ódzkodtak ezek elfogadásától. Jó okkal. Az a hisztéria, amelyet 2001. szeptember 11-ét követően a Bush adminisztráció gerjesztett az amerikai társadalomban, a polgári szabadságjogokat is korlátozván a biztonságra hivatkozva, körültekintő elővigyázatosságra intheti az európai kormányokat.

Paradox módon az, hogy Madridot követően Londonban is a tömegközlekedés vált a szervezett és összehangolt terrorcsapások célpontjává, akár az eddigi biztonsági erőfeszítések eredményeként is felfogható. A fejlett világnak a New-York-i World Trade Centerhez hasonló szimbólumait egyre nehezebb lerombolni. Az pedig, ahogyan – a szörnyű emberi tragédiák ellenére – a brit főváros és egész Európa megpróbál továbblépni és a korábbi normális hétköznapjait élni, azt a reményt kelti, hogy a terror nem érhet célt, nem szülhet társadalmi méretű riadalmat a földrészen.

Nem mintha nem kellene válaszolni a londoni kihívásra, és nem lennének valószínűleg messze ható következményei a robbantásoknak. Sajnálatos módon az európai integráció mégiscsak a belügyi és határőrizeti együttműködés erősítésétől kaphat újabb impulzusokat a jövőben. Nem túl jó hír ez azoknak, akik még bebocsátásra várnak az unió kapuinál. Azoknak sem, akik azt remélték, hogy néhány évnyi kitérő után ismét az olyan globális gondok kerülhetnek a nemzetközi figyelem fókuszába, mint az üvegházhatás vagy az afrikai éhezés, és ezekben a kérdésekben Európa alternatívát jeleníthet meg az Egyesült Államokkal szemben.

Az állítólag a világ elnyomottainak nevében fellépő terroristák elérték azt, hogy ismét a biztonságról szóljon a világpolitika. A jövőképek helyett a jelen túléléséről.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik