![Jövõ évi költségvetés – Hiánybevallás 1]( "Jövõ évi költségvetés – Hiánybevallás 1")
Egykedvűen vette tudomásul a piac a miniszterelnök múlt heti bejelentését: azt, hogy az államháztartás idei hiánya mégsem 5,5-6,0 százalék, mint amiről eddig tudtunk, hanem 8,7 százalék a GDP-hez képest. Más kérdés, hogy Medgyessy Péter nagyvonalúan kezelte a tizedes értékékeket, hiszen a hiány – mármint az Európai Unióban (EU) használatos ESA elnevezésű elszámolás szerint – várhatóan “csak” 8,4 százalék, azaz potom 1339,6 milliárd forint lesz. Legalábbis ekkora mértékről ejt szót a múlt hét végén, a parlamentbe benyújtott, 2003-as költségvetési törvényjavaslat.
A forint napok múlva is stabilan tartotta a 241,50-es kurzust az euróval szemben. A bejelentés eszerint jól sikerült: Magyarországot már a 1400 milliárdos deficit sem állíthatja meg az unióba vezető úton. Mindenki elfogadja a magyarázatot, hogy a költségvetési botlás csupán átmeneti jelenség, a választási kilengésnek vége, és jövőre a hiány a kormány által ígért 4,5 százalékra fogy. Ez az év, költségvetési szempontból, amúgy is veszett fejsze nyele. Az idén a kiadások nőttek, jövőre viszont a bevételek kaszszírozása kerül sorra. Az államháztartás összes kiadásai 2002-ben – konszolidáltan, azaz az intézmények egymás közti fizetéseit kiszűrve – 18,3 százalékkal duzzadnak, miközben a bevételek csak 8 százalékkal haladják meg a tavalyiakat. Jövőre viszont 10,1 százalékkal – azaz az 5 százalékra becsült drágulást jóvalmeghaladóan – növeli bevételeit az államkassza, miközben a kiadások csupán 2 százalékkal gyarapodnak (lásd a grafikont). A bevételek növekménye főleg az áfából, a jövedéki adóból és az illetékekből adódik majd.
Alig csökken a jövedelemcentralizáció, a büdzsének vaskos befizetésekre van szüksége, hogy fizetnivalóit, elkötelezettségeit, amelyek az idei béremelések és – sok tekintetben jogos igényekre reagáló – szociális ígéretek nyomán támadtak, legyen miből kielégíteni. Ez viszont feltétlenül árt a versenyképességnek, a múlhatatlanul szükséges üzleti beruházásoknak.
![Jövõ évi költségvetés – Hiánybevallás 1]( "Jövõ évi költségvetés – Hiánybevallás 1")
RENDEZNI VÉGRE… A piac még azzal sem törődött, hogy a kormány augusztusban, az Európai Bizottságnak bemutatott középtávú programjában 5,5-6,0 százalékos idei hiányról értekezett. Mégpedig az a mérték is ESA-módszerrel lett volna annyi, amennyi. Most kiderült: a deficit az ál-költségvetési szervezeteknek tartott Magyar Fejlesztési Bank (MFB), az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. és a MÁV nélkül is meghaladja az 5,5 százalékot. Az év végén, a büdzséből fizetendő mintegy 500 milliárdot “egyszeri”, nem ismétlődő kifizetésnek nevezték, amelyek az előző kormány ügyeit hivatottak elrendezni. Akárcsak négy éve, most is előállt a “csontvázak a szekrényben” szindróma, bár a rendezni kívánt ügyek most már 3 százalékot hasítanak ki a GDP-ből, másfélszeresen meghaladva az egykori Postabank-konszolidáció (továbbá önkormányzati gázközmű-igény) mértékét. Nem látni pontosan, mekkora a rendezni való örökség, és mennyiben lódult meg amúgy is a költekezés, amelyet most már nem lehet nehéz betudni az amúgy is rossz idei “bázisba”. A félmilliárdos év végi kifizetésből 371,3 milliárdot tesznek ki az eddig az MFB közvetett érdekeltségébe tartozó autópálya-projektek, amelyeket a költségvetés nyíltan a maga ráfordításai között kíván föltüntetni. (Az összegből állítólag 60 milliárd valójában a 2001. évet terhelte.) Nyilvánvalóan nem egyszeri tételről van szó, mint ahogy a kormányfő és a pénzügyminiszter mondta, hiszen a gyorsforgalmiút-építés, ha a beharangozottnál kisebb ütemben is, de folytatódik (lásd cikkünket a 16-17. oldalon). Sőt, az autópálya-érdekeltségektől megszabaduló MFB – amely külön 60 milliárd forint veszteségrendezésre számíthat – további 300 milliárddal bővítheti 2003-ban az állam által garantált forrásainak állományát.
![Jövõ évi költségvetés – Hiánybevallás 1]( "Jövõ évi költségvetés – Hiánybevallás 1")
ÁTVÁLLALÁSOK. Az év végi fizetnivalók közül öszszesen bő 100 milliárd forinttal tűnik ki még a MÁV kölcsöneinek, valamint három, sportberuházást lebonyolító cég állami garanciás hiteleinek átvállalása. A 2003-as költségvetési törvényjavaslat idei büdzsét módosító részében a kormány a decemberi fizetnivalók közül 478 milliárdra mentességet kér: ne kelljen ezek miatt pótköltségvetést készíteni. Még az sem elég, hogy nyáron igen széles mozgásteret kért és kapott a kormány, hogy a hiány akár a kormányzati szektor kiadásainak 5 százalékával (370 milliárddal) is felduzzadhat a parlament jóváhagyása nélkül.
Végül is a deficit 588 milliárd forinttal ugrik meg az év végi kiköltekezések folytán (a részleteket lásd táblázatunkban). Ám ezek az “egyszerinek” nevezett tényezők nem adnak magyarázatot a teljes defi-citre. Az előző kormány intézkedéseinek hatását 172,7 milliárd forintra becsülték május végén, a kormányrúd átadása-átvétele idején (Figyelő, 2002/ 22. szám), ezzel szemben a deficit 900 milliárddal haladja meg az eredetileg tervezettet. Azaz, jó 200 milliárdos hiányra mindeddig nem adtak magyarázatot.
“Pénz áll a házhoz!” – indokolta nyáron Orbán Viktor, az ellenzék parlamenten kívüli vezére, miért szavazza meg a Fidesz a 100 napos költségvetést. A megosztott politikai életben egy dolog köti össze a jobbot meg a balt: költekezni, költekezni, mert ezzel, úgymond, a népnek tesz jót az állam. Arról nem szól a fáma, hogy ehhez el is kell vonnia a lakosságtól. Egyébként régen nem láttunk olyan rossz minőségű, következetlen, hiányosan indokolt költségvetési előterjesztést, mint amilyen ez a mostani 2003-as. (Bár meglehet, a heteken belül megjelenő fejezeti indoklások kárpótolnak ezért.)
![Jövõ évi költségvetés – Hiánybevallás 1]( "Jövõ évi költségvetés – Hiánybevallás 1")
A törvényjavaslat – ellentétben a háromféle szcenáriót felvonultató középtávú stratégiával – semmiféle alternatívát nem vázol föl arra az esetre, ha mégsem teljesülnének a kormány makrogazdasági előrejelzései. Ez az aggály különösen a 4,0-4,5 százalékra taksált növekedés és a 6-7 százalékos reálbér-növekedés kapcsán merülhet fel.
ÚJABB SALÁTA. A kormány folytatja a tömeges törvénymódosítások – átláthatóságot akadályozó – hagyományát, ezúttal 28 jogszabályt módosítanak és további 5 esetben hatályon kívül helyezéssel nyúlnak bele a törvényekbe. Közben kínosan igyekeznek palástolni az idei folyamatokat, így még kevesebb a viszonyítási alap a közölt előirányzatokhoz, mint eddig bármikor az új köztársaság történetében.
Ennek oka részben az, hogy az idei büdzsé drasztikusan átváltozik, és gyaníthatjuk, a kormány még az idei számokról sem döntött teljes egészében. A másik ok: bár a kormányfő kész a költségvetési kiadások mérséklésére, arra képtelen rászánni magát, hogy teljesen szakítson az osztogató retorikával.
![Jövõ évi költségvetés – Hiánybevallás 1]( "Jövõ évi költségvetés – Hiánybevallás 1")
A GDP jövő évi forintértékét mindenesetre 18 ezer 510 milliárdra becsülik, ami 1760 milliárddal haladja meg az idei értéket. A jövedelemcentralizáció (a bevételek GDP-hez viszonyított aránya) 43,2-ről 43, az újraelosztási mérték 51,6-ról 47,6 százalékra csökken. Utóbbi alapján a jövőre elosztható többletjövedelem 838 milliárd forintra tehető. Ennek pedig csaknem fele, 390 milliárd forint az, amita szeptemberi közalkalmazotti béremelés jövő évre áthúzódó hatása, a tavaly megkezdett köztisztviselői bérrendezés második lépcsője, valamint a bí-rák, ügyészek 2003. júliusi és novemberi – együttvéve 50 százalékos – béremelései elvisznek.
Arról, hogy milyen területeket részesít előnyben a költségvetés, a 2001-es zárszámadási adatokkal összehasonlítva kaphatunk képet. Az oktatás, a tudomány, valamint a szociális és munkaügyi politika látszik preferált területnek. Az önkormányzatok költségvetési támogatásakifejezetten komoly lendületet vesz, amivel elsősorban a közalkalmazott béremelés-fedezetét teremtik elő. Beváltja a költségvetés azt a politikai ígéretet, hogy a 40 százalékos személyi jövedelemadó- részesedésen belül 5-ről 10 százalékpontra nő az szja-képződés helye szerinti elosztás.
Az SZDSZ vezette tárcák általában kiemelten részesülnek a büdzséből, figyelembe véve a szervezeti változásokat is. Közülük is az oktatási tárca forrásai a 2001-hez képest előre jelezhető inflációt háromszorosan meghaladó mértékben, 31,7 százalékkal nőnek.
![Jövõ évi költségvetés – Hiánybevallás 1]( "Jövõ évi költségvetés – Hiánybevallás 1")
NYOMTALANUL. Teljesen érthetetlen a privatizációs bevételek kezelése az új ESA rendszer szerinti büdzsében. Az ÁPV Rt. 200 milliárd forintot kíván beszedni a magánosításból, ebből 100 milliárd különféle, a törvényben részletezett kifizetésekre kell, az ezen felüli bevételt pedig – szól a törvényjavaslat – be kell fizetni a költségvetésbe. Az indoklás szerint a többlet 100 milliárd a gyorsforgalmi és egyéb útépítésekre, valamint – 7,9 milliárd erejéig – az egészségügyi modernizációjára kell. Erről azonban nincs előirányzat, mivel az ESA rendszer szerint nem történik kiadás, ha egy vagyontárgy más, szintén állami tulajdonú vagyonná változik át. Mivel az állam vagyonmérleget nem vezet, ezt a folyamatot nem lehet nyomon kísérni. Mint ahogy az adósságtörlesztéseket sem. Ezekről egyszerűen nem ad számot az új módszer szerint készülő költségvetés.
