Világszerte ismert márkáival a Nestlé tagadhatatlanul az élelmiszeripar egyik globális nagyhatalma. Ám hiába nemzetközi hírű a Nescafé, a Friskies vagy a Crunch, az amerikai piacon a svájci társaság 136 éves története során szinte sohasem tudott meghatározó szerepet játszani. Többnyire csak kullogott a nagyobb riválisok, így a Kraft Foods és a General Mills mögött. “Az Egyesült Államokban nem voltunk sikeresek, sem a növekedés, sem a nyereségesség tekintetében” – ismeri el Joe M. Weller, aki immár hét esztendeje irányítja vezérigazgatóként a Nestlé USA céget.
Ő és svájci főnökei azonban mára megelégelték a gyenge növekedést, s úgy döntöttek, felvásárlásokkal változtatnak a helyzeten. Az elmúlt 18 hónapban három nagy üzletet hoztak tető alá. A Nestlé először 10,3 milliárd dollár készpénzt fizetett a Ralston Purina állateledel-gyártóért, azután több mint 2,6 milliárd dollárnyi részvényért 67 százalékos érdekeltséget szerzett a legnagyobb amerikai jégkrémgyártóban, a Dreyer’s Gran Ice Creamben, végül idén augusztus elején 2,6 milliárd dollár készpénzért megvette a Hot Pockets nevű mélyhűtött sajtos-húsos táskáiról ismert Chef Americát.
MÉG MINDIG ÉHES. Az ügyletekkel Weller nagy lépéseket tett azon célja megvalósítása felé, hogy a Nestlé az öszszes élelmiszer-kategóriában az első vagy a második legyen az amerikai piacon. A vállalat éhsége azonban ezzel még nem csillapult: az amerikai sajtó hírül adta, hogy a Nestlé – állítólag 11,5 milliárd dollárért – meg akarja szerezni a tőzsdére készülő Hershey Foods édességgyártó céget. A Hershey az amerikai csokoládépiac 44 százalékát uralja, s a maga jelenlegi 11 százalékos részesedéséhez ezt hozzáadva a Nestlé magasan az élre törne, feltéve persze, hogy nem ütközik antitröszt-akadályokba. A bő 11 milliárd dolláros ár előteremtése nem okozhat gondot a számára – a múlt év végén 10 milliárd dollár készpénzzel rendelkezett, tavalyi cash-flowja 5,1 milliárd dollár volt -, mint ahogy elég erős ahhoz is, hogy távol tartsa az üzlettől a Kraftot, amely elemzők szerint szintén pályázik a Hersheyre.
Weller nincs megelégedve azzal, hogy a Nestlé ma csak a harmadik az édességpiacon a Hershey és a Mars mögött. “Erősítenünk kell ezt az üzletágat” – szögezi le. Elemzők szerint az édesipar csak évi 2,5 százalékkal bővül, de a Hershey bekebelezése hozzájárulhatna ahhoz, hogy a Nestlé valóra váltsa a 4 százalékos belső növekedésre vonatkozó célkitűzését. Amerikai csokoládéeladásairól a Nestlé nem közöl külön adatokat, a Hersheynél viszont tavaly az árbevétel 8 százalékkal, 4,6 milliárd dollárra, az egyszeri tételek nélkül számolt nyereség pedig 14,5 százalékkal, 378 millió dollárra nőtt. A Nestlé nyeresége a szerkezetátalakításnak és a költségcsökkentésnek köszönhetően majdnem 13 százalékkal, 4 milliárd dollárra javult 2001-ben, ám az értékesítés csak 1 százalékkal, 50,4 milliárd dollárra emelkedett; az árbevételnek mintegy negyede származott az Egyesült Államokból.
FANTÁZIÁLÁS? A Hershey-tranzakcióról Wellner nem nyilatkozik. Sőt Peter Brabeck, az anyacég vezérigazgatója egyenesen “fantáziálásnak” minősíti a híreket, mondván, a trösztellenes hatóságok úgysem adnák áldásukat egy ilyen üzletre. A befektetők azonban eddig díjazták a felvásárlásokat. A Chef America megvételének bejelentését követő héten például 7 százalékkal, 227 dollárra nyomták föl az árfolyamot a zürichi tőzsdén. Mindazonáltal a Wall Streeten vannak aggályok a Hershey-ügylet rövid távú hatásai miatt. Az újabb felvásárlások nyomán a Nestlé nettó adóssága 13 milliárd dollárra emelkedik a korábbi 2 milliárdról, s ezért várhatóan erősödni fog a nyomás a befektetők részéről, hogy a társaság fejlessze nyereséges kategóriaelsőkké a megszerzett márkákat. Andy Smith, a Schroder Salomon Smith Barney elemzője úgy számol, hogy ha a Nestlé 12,5 milliárd dollárt fizet a Hersheyért, azzal az első évben 4 százalékkal romlik a nyereség.
Persze a stratégiai húzások hosszú távra szólnak, így a Nestlé nyugodtan vállalhatja az átmeneti profitromlást. Christian Wank, a Standard & Poor’s elemzője viszont arra figyelmeztet, hogy amennyiben a Nestlé meg akarja tartani az AAA hitelkockázati besorolást, 2004-ig az adósság 90 százalékára kell felfuttatnia a cash-flowt a mostani 46 százalékról. Emiatt szükségessé válhat néhány érdekeltség eladása. Márciusban a Nestlé egy tőzsdei részvénykibocsátás keretében 2,3 milliárd dollárért már meg is vált Alcon nevű, szemápolási készítményeket gyártó részlegének 24 százalékától. A Ralston Purina konszolidálásával Weller évi 260 millió dollár megtakarítást akar elérni.
A Nestlé helyzetét nehezítheti, ha az amerikai gazdaság ismét recesszióba esik, a fogyasztók pedig spórolósabbá válnak. Számos terméke az átlagosnál drágább a maga kategóriájában – érvényes ez a Dreyer-jégkrémekre és Purina ProPlan állateledelekre egyaránt -, márpedig gazdasági gyengélkedés idején a fogyasztók hajlamosak átpártolni kevésbé neves, viszont olcsóbb márkákhoz.
