Gazdaság

Enronitisz-járvány a Fehér Házban

Az amerikai reálgazdaság növekedési pályára állna, ha nem veszélyeztetné a könyvelési botrányok miatti csődhullám és bizalomvesztés. Ez Bush és bizalmasainak pozícióját is fenyegeti, s befolyásolhatja a novemberi félidős kongresszusi választások sorsát.

Nem tudom, van-e az amerikanizmusok texasi regionális változatában megfelelője annak a pesti kiszólásnak, hogy “ez a hét is jól kezdődik”. Ha igen, akkor valami ilyesmit mondhatott Bush elnök, amikor hétvégi pihenőjéről visszatért a Fehér Házba. Az a hír fogadta ugyanis, hogy hétfőre virradóra hivatalosan is bejelentették az amerikai gazdaságtörténet eddigi legnagyobb csődjét. Az ok most is az úgynevezett “kreatív” – magyarul hamis – könyvelés. A cég, amelyről szó van, a WorldCom: a világ internetes forgalmának felét lebonyolító távközlési szolgáltató, amelynek részvényei egy évvel ezelőtt még 16 dollár fölött cseréltek gazdát, az idén július elsején azonban már csak 6 centet értek. Ez a dátum is jelzi: már hetek óta köztudott volt, hogy a csőd elkerülhetetlen.

MÉLYREPÜLÉS. Ezzel újabb áldozatot követelt az a betegség, amelyet az óceánon túl “enronitisznek” hívnak, s amely nevét az Enron energiaszolgáltató tavaly év végi csalárd csődjéről kapta. Az Enron-ügy óta vagy fél tucat amerikai nagyvállalat zuhant bele a hamis könyvelés önmaga által ásott vermébe. A WorldCom elhúzódó és most végül bejelentett csődje kétszer akkora, mint az Enroné volt. Feltehető, hogy már a hétfői deklarációt érzékelte a tőzsde két nappal korábban, amikor a “fekete pénteken” a Dow Jones index több mint 3 (az utóbbi két hétben 13) százalékkal esett. Az európai tőzsdéken a múlt péntek még feketébb volt, mint a Wall Streeten. Frankfurt 4,3 százalékkal, London 4,6 százalékkal, Párizs pedig 5,4 százalékkal gyengült, és a hét fordulójának európai médiareakciója a WorldCom-csőd bejelentése előtt is már-már hisztérikus volt. A Financial Times első oldala “Az amerikai ború mélybe húzza a piacokat” főcímmel nyitott. A svájci Neue Zürcher Zeitung mini-esszének beillő cikkel indított: “Vége az amerikai kapitalizmusnak?” címmel. Ez a hangvétel jelezte, hogy igaz a Deutsche Bank amerikai részvényügyi szakértőjének megjegyzése, amely szerint “ennek a piacnak a sorsa az érzelmektől, a bizalomtól és a várakozásoktól függ”.

Az amerikai reálgazdaság helyzete ugyanis egészen más. Az enronitisz pusztítása ellenére a gazdaság az első negyedben mintegy 6 százalékkal nőtt. A termelékenység emelkedése több mint 2 százalék, ami megfelel a Clinton-korszak hosszú fellendülése során elért ütemnek. Ennek alapján Alan Greenspan Fed-elnök az enronitisz-válság csúcspontján közölte: az eddigi, 2,5-3,0 százalékos növekedési előrejelzést 3,75 százalékra emelik.

A reálgazdaság alakulása arra figyelmeztet, hogy nem kell megfújni a gyászinduló harsonáit. De egyben azt is jelenti, hogy a bizalmi válság még előre nem látható megrendítő következményekkel járhat. Mindenekelőtt azért, mert az amerikai családok több mint fele részvénytulajdonos. Ezeknek a lakossági megtakarításoknak a sorsa a részvénypiac és az e piachoz szorosan kapcsolódó nyugdíjalapok alakulásától függ. Ez tízmilliók anyagi jólétét és biztonságát fenyegető rizikó.

A kockázatok egy teljesen más természetű csoportja az amerikai kormányzó elitet, és azon belül is közvetlenül az elnököt és bizalmasait fenyegeti. Igaz, Bush vagy tíz nappal ezelőtt lángoló beszédben ostorozta a “kreatív könyvelés” haszonélvezőit. Ezt követően azonban nyilvánosságra került, hogy az elnök sikertelen texasi olajcégét eladta a Harken Energy nevű társaságnak, majd az ezért kapott Harken-részvényeit több mint 800 ezer dollárért, magas árfolyamon értékesítette – csodálatosképpen két héttel e részvények zuhanása előtt. Ebből a pénzből vásárolt résztulajdont az elnök a Texas Rangers nevű baseball csapatban.

AZ ALELNÖK IS. Hasonló módszert alkal-mazott a Bush-csapat szürke eminenciása, Cheney alelnök, aki a Halliburton Corporation energiaszolgáltató cég főnökeként több mint 18 millió dollárt keresett azzal, hogy 2000 augusztusában magas áron dobta piacra részvényeit. Két hónappal azelőtt, hogy a társaság súlyos nehézségbe került és papírjainak kurzusa zuhanni kezdett.

Ezen a ponton az enronitisz már a novemberi képviselőházi és részleges szenátusi választások sorsát is befolyásolhatja. A “kreatív könyvelés” ezzel közvetve világpolitikai fontosságú amerikai stílusváltás megindítója is lehet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik