Magánynyomozó irodához fordult egy öttagú kft. egyik tulajdonosa, miután olyan gyanúja támadt, hogy a többiek ki akarják őt szorítani a vállalkozásból. A nyomozók különböző kitalált szerepekben, megfelelő “legendát” kreálva kapcsolatba léptek a másik négy taggal, “fecsegtették” őket, vagyis beszélgettek velük közömbös dolgokról, beleszőve azt az információigényt, ami fontos volt az ügy megoldása szempontjából. Ily módon sikerült igazolniuk a gyanút. Ezután pszichológus segítette a megbízót abban, hogy aláássa a másik négy szövetségét. “Ilyenkor a szövetségesek is bizalmatlanok egymással, félnek, hogy a következő lépésben majd rájuk kerül a sor. Ezt a bizalmatlanságot lehet megfelelő viselkedéssel felerősíteni” – mondja a Perfect Loyd Magánnyomozó Iroda pszichológus munkatársa.
ÚJ SZELEK. A rendszerváltás óta sokat változott a cégek igénye a magánnyomozói szolgáltatás iránt. “Az első években leginkább adósságszolgálati tevékenységre volt igény” – emlékszik vissza Szabó László, az 1989-ben alakult Referens Információs és Bűnmegelőzési Kft. ügyvezető igazgatója, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara alelnöke. Ma már kevésbé van szükség erre, mert a cégek elővigyázatosabbak lettek, s előre ellenőriztetik partnereik üzleti viszonyait, pénzügyi helyzetét, vagyonát, múltját, tehát például azt, hogy nem vitte korábban felszámolásba céget. Főként multinacionális vállalatokra jellemző, hogy késleltetett fizetés esetén rendszeresen ellenőriztetik állandó partnereiket is, stabil-e a helyzetük.
“Bár a gazdasági társaságokról szóló törvény tiltja, hogy aki felszámolásba vitt egy céget, három éven belül újból vezető tisztségviselő legyen valahol, a valóságban léteznek ilyen vezetővel dolgozó, a cégbíróságon bejegyzett társaságok. Most például egy ügyvezetőről kiderült, hogy korábban öt céget felszámolásba vitt, kettőt pedig fiktív telephelyen működtetett” – mondja Szabó László.
FeddhetetlenülA magánnyomozói tevékenységet az 1998. évi IV. törvény szabályozza, a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi tevékenységgel együtt. 1995-ig egyáltalán nem volt szabályozás, attól kezdve a törvény meghozataláig kormányrendelet volt érvényben. A törvény értelmében az említett tevékenységeket csak rendőrségi engedéllyel lehet végezni, s ennek kiadásához egyebek mellett szakképesítés és feddhetetlenség szükséges. Mivel a törvény nem visszamenőleges hatállyal született, a korábban erkölcsi – és nem a szigorúbb feddhetetlenségi – bizonyítványra kiadott engedélyek is érvényben maradtak. Az Alkotmánybíróság határozata nyomán végrehajtott törvénymódosítás hatására azonban a rendőrség jelenleg felülvizsgálja az engedélyeket. Ez inkább a vagyonőrök esetében okoz gondot, mert az ilyen igazolványok száma 130 ezer fölött van, a körülbelül ezer magánnyomozói igazolványt gyorsabban ellenőrizni lehet. A személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozói tevékenység folytatásának feltétele a szakmai kamarai tagság is. Az etikai vétségek kiszűrése a kamara feladata. A hazai normák szigorúak, ám ennél még szigorúbb szabályozás van érvényben például Ausztriában és Nagy-Britanniában. Olaszországban ugyanakkor rendkívül enyhe, Németországban pedig közepesen laza regulák érvényesülnek.
FELDERÍTETT ZŰRÖK. Gelencsér József, a Lion II Személy-, Vagyonvédelmi, Magánnyomozó és Szakértői Iroda Kft. ügyvezető igazgatója olyan példát említ, amikor valakiről kiderült, hogy zűrös családi élete miatt leépült a korábbi kapcsolatrendszere, s olyan új kapcsolatai alakultak ki, amelyek már kockázatot jelentettek. Az is előfordul persze, hogy a nyomozás megerősíti, hogy az illetővel érdemes szerződést kötni, de – mint Gelencsér József mondja – ötven százalékban mindig találnak valamit, ami kockázatot jelenthet a megbízójuknak. Aki ennek ismeretében aztán biztosítékokat építhet bele a szerződésbe, de el is állhat attól. Van kereslet arra is, hogy hitel folyósításánál ellenőrizzék a benyújtott dokumentumok valódiságát, például, hogy a fedezetül felkínált ingatlanon tényleg nincs teher, illetve valóban ér annyit, amennyit az értékbecslés megállapított. Erre adásvételnél is szükség lehet: a Referens gyakorlatában egyszer például kiderült, hogy az eladni kívánt ingatlanon egy bizonyos terület olajjal szennyezett, ezt a külföldi vevő végül csak talajcsere után volt hajlandó megvenni.
Rendszeresen előfordul, hogy a tulajdonos vagy a munkaadói jogok gyakorlója ellenőrizteti a cég menedzsmentjét, elsősorban összeférhetetlenségi szempontok alapján. Szabó László tapasztalata szerint főleg külföldi tulajdonosok igénylik ezt a szolgáltatást, jellemzően közepes méretű vállalatoknál, de előfordul multiknál is.
“Akkor is kérnek személyre szóló információt a cégek, ha valaki gyanússá válik” – mondja Gelencsér József. Egyik megbízójuk például azzal kereste meg őket, hogy véletlenül meglátták: az ügyintéző benyúl a kasszába. Azt ugyan nem látták, hogy kivett volna pénzt, de komoly összeg hiányzott, s szerették volna leinformálni a dolgozót. A nyomozók kiderítették, hogy az illető rendkívüli mértékben gyarapodott anyagilag az elmúlt két évben. Ez magyarázatot adott korábbi pénztárhiányokra is. A cég az információ birtokában megegyezett a dolgozóval a kár megtérítéséről, megvált tőle, de nem jelentette fel. Mint Winkler Károly, a Lion II másik ügyvezetője rámutat, a cégek gyakran elsimítják az ilyen ügyeket, mert félnek, hogy nyilvánosságra kerülésük rossz fényt vetne rájuk.
A piaci szereplők egyetértenek abban, hogy ez bizalmi üzlet. Ezt a törvény is elismeri, ugyanis a magánnyomozó által begyűjtött információ felhasználásáról a megbízó dönt, vagyis bűncselekmény gyanúja esetén is csak ő határozhat arról, hogy a rendőrséghez forduljanak-e: a magánnyomozó nem köteles büntetőfeljelentést tenni, tanúskodnia viszont kell, ha a helyzet úgy hozza. Szabó László szerint ilyen esetben a magánnyomozónak meg kell próbálnia rábeszélni a megbízót a feljelentés engedélyezésére, s ebbe a cégek a leggyakrabban bele is egyeznek, ha az ő nevük titokban marad. Amennyiben maga a cég is érintett – például sikkasztásnál -, akkor persze ez aligha lehetséges, de ha például az derül ki, hogy egy potenciális üzleti partner zárjegy nélküli italokat forgalmaz, akkor a magánynyomozó a megbízó nevének titokban tartása mellett is megteheti a feljelentést.
Cégek által igényelt szolgáltatások• Üzleti partner előzetes ellenőrzése
• Hitelképesség-vizsgálat folyamatos szerződés esetén is
• Adósságszolgálat esetén vagyonfelkutatás (mit lehet végrehajtani?)
• Fizetésképtelen cégek eltűnt vezetőjének, tulajdonosának felkutatása
• Összeférhetetlenségi vizsgálat a menedzsmentnél
RÁÉR AZONNAL. A cégek nemcsak a titoktartás miatt részesíthetik előnyben a magánnyomozókat egy-egy bűncselekmény felderítésekor, hanem a gyorsaság miatt is. A Lion II például most azon dolgozik, hogy felderítse a UPC kábelhálózatáról történt illegális bekötéseket. A rendőrség jó ideig nem tudott mozdulni ez ügyben, mert nem kapott írásbeli állásfoglalást az ügyészségtől arról, hogy az illegális bekötés a felhasználó részéről törvénysértés-e. A magánnyomozók azonban addig is dolgoznak, s mire az állásfoglalás meglesz, átadhatják a rendőrségnek a dokumentumokat.
“Nincs sokkal több jogosítványunk, mint egy magánembernek, van viszont szakmai ismeretünk, ami többek között kombinációs készségben, értékelő-elemző képességben és a szükséges információ beszerzési forrásának ismeretében nyilvánul meg” – mondja Kis Emil, a Perfect Loyd ügyvezető-tulajdonosa. Ezen túl külsős szakemberek – gazdasági, igazságügyi és vámszakértő, hangazonosító valamint pszichológus – munkáját is igénybe veszik. A Perfect Loyd például pszichológus segítségével végez profilalkotást: a lenyomozandó személyről összegyűjtenek minden hozzáférhető adatot az iskolaéveitől kezdve, s ennek felhasználásával a pszichológus felrajzolja az illető személyiségének profilját. Ezt kiegészítik operatív információkkal is. “A profilalkotást fel lehet használni egy konkurens cégvezető, vagy akár egy politikus döntéseinek előrejelzésére, s megmondható, hogy az illetőt lehet-e befolyásolni” – mutat rá Kis Emil. Innen már csak egy lépés, hogy az iroda elvégezze a befolyásolást is: a Perfect Loyd tehát lobbizásra is vállalkozik a szakmai kapcsolati rendszerén keresztül. Képesek hangazonosításra is, ami például fenyegető vagy zsaroló telefonálók azonosításában segít. Igazságügyi szakértő végzi el a magánnyomozó iroda által beszerzett hanganyag azonosítását a fenyegető hanggal. Az eredményt nem mindig lehet ugyan bizonyítékként felhasználni, de arra jó, hogy megtudják, kire kell ráirányítaniuk a rendőrség figyelmét.
A munka bizalmi jellege miatt a cégek általában csak ismerős magánnyomozóval dolgoztatnak, vagyis erre a piacra nehéz betörni. Az óvatosság érthető, mert a magánnyomozók tudása nemcsak etikus módon kamatoztatható, s amennyiben átlépik a törvényes határt, ezt olyan ügyesen tehetik, hogy nehéz lenne rajtakapni őket. Szabó László ezért különösen fontosnak tartja, hogy a magánnyomozói szakma vesse ki magából azokat, akik hajlamosak átlépni ezt a határt.
