Immár az interneten keresztül végzi a felvételre jelentkezők első szűrését a Siemens AG Németországban. Az, aki jelentkezik a Siemens honlapján meghirdetett állásra, nemcsak életrajzát és más adatait küldi el elektronikus úton, hanem több tesztet is megold. Mint a cég müncheni E-Exellence központjának megnyitója alkalmából tartott kiállításon látható volt, tesztelik például a jelentkező koncentrálóképességét, kitartását úgy, hogy három tartályt kell a képernyőn megtölteni a feladatban megadott, és állandóan változó magasságokra. Mint mondták, bizonyos tulajdonságokkal minden Siemens-alkalmazottnak rendelkeznie kell, ezeket ellenőrzik az online tesztekkel. Az emberi erőforrás osztály toborzást végző munkatársa a számítógéptől megkapja a kiértékelést, méghozzá az eredményt egyesítve a pozíció betöltéséhez szükséges más feltételekkel, például a végzettséggel, szakmai gyakorlattal. A számítógép rangsort állít fel a jelentkezők között, megmutatva, milyen paraméterek alapján készült ez el. A toborzó ezek után hívja be személyes beszélgetésre az első szűrőn a legalkalmasabbnak bizonyult jelentkezőket, a többieknek pedig lemondó levelet küld. Mint a Siemensnél rámutattak, ez a fajta rendszer arra is alkalmas, hogy a találékonyan megalkotott játékos tesztek révén azt az imázst alakítsa ki, hogy itt egy modern, kreatív vállalattal került kapcsolatba a pályázó. A rendszer hátránya, hogy csak bizonyos vállalati méret fölött alkalmazható: ilyen a németországi Siemens, ahol egyszerre átlagosan ötszáz állást hirdetnek meg, ám itteni leányvállalatuk számára már nem lenne gazdaságos a működtetése.
Milyen a jó álláskereső honlap? A MUNKAADÓ SZEMSZÖGÉBŐL
Stabil. Pénzügyi helyzete biztos, s nem csak kockázati tőkebefektetők segítségétől remélheti, hogy még fél év múlva is a piacon lesz.
Bejáratott. Elegendően nagy a látogatottsága, az adatbázisa.
Aktív. Megfelelően költ marketingre, erőfeszítéseket tesz azért, hogy elérje a megbízói célközönségét, s nem csak abban bízik, hogy az álláskeresők majd megtalálják.
Modern. Korszerű technológiát alkalmaz.
Elismert. Jó nevű cégek találhatók az ügyfelei között, s nagy számban vannak megbízói abból az ágazatból, amelyben az újonnan érdeklődő ügyfél is tevékenykedik.
Készséges. Hirdetések közzétételén túl többletszolgáltatásokat is nyújt, például kikeresi a megfelelő életrajzokat, segít a jelöltek kezelésében és hozzáférést teremt a hagyományos szolgáltatásokhoz a médiakampányoktól a válaszok menedzseléséig és böngészéséig.
TIPPEK ÁLLÁSKÍNÁLÓKNAK
• Ha sikerült megfelelő szolgáltatásokat nyújtó honlapot választani, akkor ügynökséget már nem kell megbízni, s közvetlen kapcsolatot lehet kiépíteni a jelöltekkel, ami növeli a cég iránti bizalmukat
• Ha a partner site-ok lehetővé teszik az online jelentkezést, s a jelöltek sorsának követését a kiválasztási folyamatban, akkor ezek segítségével meg lehet szűrni a jelentkezőket
• Célszerű ugyanazt a szűrőt alkalmazni a más csatornákon jelentkezőkre is, így például azokra, akik a cég saját honlapján keresztül küldték be életrajzukat
• Ha a cég a hagyományos médiumokban is elhelyezi ajánlatait, az érdeklődőket irányítsa az online jelentkezési pontra, mert így egységesítheti a kiválasztást
• Minden állást meg kell hirdetni a cég saját honlapján, ám emellett szükség van szakosodott álláskereső honlapokra is, kivéve, ha az adott cég sokat fordít a hagyományos médiumokban való marketingre, vagy már jól bevezetett internetes márkanévvel rendelkezik
• A reklámcsík (banner) már elvesztette jelentőségét a forgalom növelésében, de az álláskereső honlapokon elhelyezett bannerek építhetik a cég márkanevét
A MUNKAVÁLLALÓ SZEMSZÖGÉBŐL
Gazdag. Állások nagy választékát kínálja cégektől, s nem csak ügynökségektől.
Könnyen kezelhető. A jelentkezést saját eszközeivel egyszerűvé teszi.
Biztonságos. Megbízható márkának számít, ez ugyanis feltételezi, hogy minőségi állásokat hirdet meg, és megfelelő biztonságot nyújt az adatok kezelésnél.
Aktív. Adatbázist épít fel az életrajzokból, ami jelzi, hogy valóban megpróbálja megtalálni a megfelelő jelölteket az üresedésekre, s nem csak felteszi az ajánlatokat a világhálóra.
Segítőkész. Karriertanácsokat is nyújt, vagyis iránymutatást ad a toborzási folyamatról és az életpálya menedzseléséről.
Nyitott. Hozzáférést biztosít más információforrásokhoz is, nem korlátozódik tehát hirdetések és cégismertetők közlésére, sőt, nem fél attól, hogy olyan más honlapokhoz mutasson utat, amelyek jól szolgálják az álláskeresők érdekeit.
TIPPEK ÁLLÁSKERESŐKNEK
• Ne egy, hanem legalább három állásközvetítő honlappal lépjen partneri viszonyra
• Valószínűleg az a legjobb, ha kiválaszt egy vagy két általános jellegű, nagy site-ot és egy speciálisat (ha van ilyen a szektorában)
• Fontos szempont a kínált állások száma, választéka és minősége
• Küldje el életrajzát, így ugyanis a cégek egyszerűen megtalálhatják, s olyan állásokkal is megkínálhatják, amelyekről másképp nem szerezne tudomást
• Használjon automatikus álláskeresőket, mert ez csökkenti a befektetett időt és energiát
• Olvassa el a karriertanácsokat, végezze el a képességteszteket, vegye igénybe a karriertervezési eszközöket, mert így olyan utakat fedezhet fel, amelyekre egyébként nem is gondolt volna
FÖLDRE SZÁLLÁS. A magyar piac kis mérete több szempontból is gátolja az internetes álláskeresés fejlődését. A kiválasztás első lépéseinél például nemigen lehet az emberi munkát a fenti példához hasonlóan gépivel felváltani. Márpedig erre igencsak szükség lenne, mert interneten keresztül jóval több komolytalan pályázat érkezik, mint újsághirdetésre. Előbbi ugyanis nem jár külön költséggel, ráadásul az álláshirdető honlapokon közzétett formanyomtatványt egyszerű kitölteni. “Sokan csak kíváncsiságból jelentkeznek. Van, hogy meg sem felelnek a pályázati kiírásnak” – mondja Gecse Adrien, az Auchan toborzási asszisztense. Ezért az interneten jelentkezőkkel több munkájuk van, ugyanakkor viszonylag kevés munkatársat vesznek fel ezen az úton, inkább a hagyományos toborzó módszerek válnak be. Az Auchannál azt tapasztalják, hogy a cég saját honlapján közzétett álláshirdetésekre kevesebb a komolytalan jelentkező, mint ha ugyanazt a hirdetést egy online toborzó cég oldalán teszik közzé. Ezért úgy döntöttek, csak akkor működnek együtt ilyennel, ha az elvégzi a jelöltek előzetes szűrését is.
A Multijob munkaerő-közvetítő cégnél mindenkit behívnak személyes beszélgetésre, aki a honlapjukon keresztül jelentkezik beaz adatbankjukba. “Kilencvenöt százalékuk nem jön el” – mondja Kelemen András ügyvezető partner, akinek szintén az a véleménye, hogy sokan csak próbaképpen küldik el az önéletrajzukat. Ezért az alkalmas jelöltek kiválasztása jóval nagyobb költséggel, energiabefektetéssel jár. A nehézséget csak fokozza, hogy olyan pályázókból van különösen sok, akik nem keresettek a munkaerőpiacon. “Az interneten állást kereső ötéves gyártási tapasztalattal rendelkező elektronikai mérnököket ugyanakkor egy kézen meg lehet számolni” – állítja Kelemen András. Becslése szerint 50-100 ezren jelentkezhettek be internetes álláskeresőkbe, ám mivel általában több helyre is elküldik az önéletrajzukat, a valós szám inkább 30 ezer körül lehet. A piac méretét korlátozza az internethasználók viszonylag alacsony száma. Jellemzően magas végzettségű, nyelveket beszélő emberek keresnek állást a világhálón, ugyanakkor az utóbbi időben, a termelő multik megjelenésével, a “fehér gallérosok” számára kevesebb állást hirdetnek meg, mint a “kék gallérosoknak”. Így az internetes toborzás lehetőségei romlanak.
Kelemen András szerint azok a vállalkozások, amelyek kizárólag online toborzásból kívánnak megélni, nem lesznek hoszszú életűek, ebből ugyanis nem lehet nagy bevételekre szert tenni. “A Multijob árbevéte-lének mindössze 10 százaléka származik internetes keresésből” – árulja el. Mint mondja, jelenleg körülbelül 30 magyar álláskereső honlap van, ezek közül azonban csak fél tucat komoly. “A nem szakmabeli honlapok egy éven belül tönkre fognak menni” – jósolja Kelemen András. A távolabbi jövőt azonban már biztatóbbnak látja, azt várja ugyanis, hogy öt év múlva az esztergályosok is interneten keresztül keresnek majd állást. Ha ez bekövetkezik, s keresett is lesz a magyar munkaerő, akkor már csak a gyenge mobilitás akadályozza majd a növekedést: hiába láthatják az emberek, milyen állásokat hirdetnek meg az ország másik felében, nem költöznek oda. Ugyanez Amerikában nem akadály, egyebek mellett ezért is lehet sikeres a világon a legnagyobb adatbázissal rendelkező Monster (www.monster.com), amelynek 430 ezer fölötti álláshirdetése potenciális munkavállalók millióit éri el – mint ez honlapján olvasható. (Andrew Wilkinsonnak, a Monster európai vezérigazgatójának álláskeresőknek és -kínálóknak szóló jó tanácsait lásd külön.)
AZ ÓPERENCIÁN TÚL. “Amerikában az online toborzás annak köszönheti sikerét, hogy a kilencvenes években átalakult a munkaadók és a munkavállalók viszonya” – állítja Tóth Tamás, a Monstert létrehozó TMP Worldwide regionális ügyvezető elnöke. A tehetségekért vívott harcot ugyanis megnyerték a munkavállalók: már nem ők küzdenek a jó állásokért, hanem a munkaadók harcolnak a legjobb szakemberekért. A dolgozók pedig kíváncsiak rá, hogy a munkaerőpiac mennyire értékeli őket, bejelentkeznek tehát az online adatbankokba, hogy megtudják, milyen ajánlatokat kapnak. “Az alkalmazó iránti lojalitásnak vége van. A cégek igyekeznek minél tovább megtartani a szakembereket azzal, hogy fejlődési lehetőséget nyújtanak számukra” – mondja Tóth Tamás, aki szerint az internetes karrierportálok erről szólnak, nem pedig a technológiáról. Magyarországon még nem történt meg ez a váltás, a toborzó honlapok az internetes szolgáltatásokra helyezik a hangsúlyt, nem pedig a munkaadó mint vállalat népszerűsítésére. Azt sem ismerték még fel a hazai honlapok, hogy mint márkát is fel kellene építeniük magukat. Így nincs igazán arcuk, s ezért is tanácstalanok az álláskeresők abban, hogy melyiket válasszák.
Az internetes álláskeresés mindazonáltal a világ fejlettebb pontjain sem váltotta be az indulásakor hozzáfűzött vérmes reményeket. Az amerikai központú Drake Beam Morin karrier-tanácsadó cégnél (www.dbm.com) azt tapasztalták, hogy ügyfeleik 64 százaléka a saját kapcsolatrendszerén keresztül talál magának állást, s mindöszsze 4 százalékuk jár sikerrel az internet segítségével.
