Horváth Pál, a PanTel Rt. vezérigazgatója igen derűlátó. Úgy tartja, cége működésében nem lesz változás, annak dacára sem, hogy fő tulajdonosuk, a holland KPN megválni készül 75,2 százalékos PanTel-csomagjától. A holland királyi távközlési társaság alig egy hete jelentette be, hogy még az idén eladja nem kiemelten kezelt befektetéseinek egy részét. A mintegy húsz kisebb-nagyobb céget, Magyarországon a PanTelt és a Pannon GSM Rt.-t érintő “stratégiai visszavonulástól” a KPN azt reméli, hogy így legalább 5-6 milliárd eurót sikerül lefaragnia adósságaiból.
BÚCSÚ A RÉGIÓTÓL.A PanTel első emberének nem okozott meglepetést, hogy a KPN túlad befektetései egy részén. Horváth Pál szerint a lépés várható volt. Emellett fontosnak és egyben jelzésértékűnek tartja, hogy a tulajdonos nem azért döntött a PanTel eladása mellett, mert elégedetlen a fennállásának harmadik évfordulóját ünneplő társaság munkájával. A kivonulás mögött egyértelműen a KPN pénzügyi nehézségei húzódnak meg. Eladósodottsága csökkentése érdekében a holland távközlési cég stratégiaváltásra kényszerült. Az új elképzelésekbe viszont nem fér bele a közép- és kelet-európai befektetések megtartása. A KPN most honi, illetve németországi és belgiumi invesztícióira koncentrál. Az arcvonal-kiigazítás a remények szerint hozzásegíti, hogy három éven belül visszakerüljön az “A” hitelminősítési kategóriába, ahonnan éppen súlyos adósságterhe miatt hullott ki.
Miközben a KPN lépéseinek hátteréről Horváth szívesen elmélkedik, azt nyilvánosan még találgatni sem meri, ki veheti meg a PanTel kalapács alá kerülő, többségi részvénycsomagját. Az erre irányuló agytorna szerinte a tulajdonosokra tartozik. Információi szerint egyébként a KPN – a korábbi tapogatózások eredményeit félretéve – az alapoktól kezdett hozzá a PanTel eladását célzó tárgyalásokhoz. Így egyelőre valószínűleg maguk a hollandok sem tudják, milyen eredményre jutnak majd a reménybeli vevőkkel.
Ahogy a bennfentes információkkal rendelkező vezetőknek, úgy a folyosói pletykákra odafigyelőknek sem akadt el a lélegzete a cégük eladásáról szóló hírek hallatán. A nem hivatalos csatornákon érkező információk ugyanis már hónapokkal ezelőtt figyelmeztettek a közelgő tulajdonosváltásra. Az irodaház ingyen kávét mérő automatája mellett a pantelesek többször meghányták-vetették, hogy mi lesz, ha mondjuk a spanyol Telefónica, a Telekom Austria, a British Telecom vagy éppen a KPN-nel közösen hálózatos céget üzemeltető amerikai Qwest lesz az új tulajdonos.
Néhány napja a legújabb folyosói párbeszédek a francia Vivendinek adják a legtöbb esélyt. Horváth Pál viszont – bár franciául állítólag nem beszél – mint az összeset, ezt a találgatást is mosolyogva fogadja. Reméli, hogy a KPN valós piaci értékének megfelelő áron adja majd el a PanTelt. Hogy a valós piaci érték mekkora, azt persze az elemzők is csak találgatják. A társaságnál nem titkolják, cégük értékét elsősorban nem üzleti eredményei, hanem a benne rejlő lehetőségek adják.
Lehetséges vevőjelöltekA PANTEL-RÉSZESEDÉSRE
• Vivendi
• British Telecom
• Qwest USA
• Telefónica
• Telekom Austria
A PANNON GSM-RÉSZESEDÉSRE
• Telenor
• Vivendi
• British Telecom
A becsült ár az első esetben 25-30 milliárd forint, a másodikban 160-267 milliárd forint
Az üzleti kommunikációban jó 10 százalékos piaci részesedéssel rendelkező alternatív távközlési szolgáltató idei üzleti tervében mintegy 11 milliárd forintos árbevétel szerepel. Ezt az első negyedév eredményei alapján valószínűleg sikerül is elérnie. Mert abban a PanTelnél biztosak, hogy akárki is lesz az új tulajdonos, a fejük fölött zajló üzletelés nem érinti cégük működését. Így üzleti partnereiknek nem kell semmiféle változásra felkészülniük. Sőt, a vezetés reményei szerint küszöbön álló változásoknak nem is lesz hatásuk a PanTel akvizícióra, sőt folytatódhatnak a tárgyalások a Mol Telekom megszerzéséről is. A vezérigazgató szerint mindezt garantálja, hogy a KPN-nél csak olyan vevő jöhet számításba, amelynek stratégiája megegyezik a PanTelével. A tisztán pénzügyi befektetők színre lépését pedig kizárja az a februárban megkötött hitelszerződés, amelynek révén a PanTel 80 millió eurót vehet fel a CIB Bank és a Magyar Külkereskedelmi Bank konzorciumától. Ebből a hitelből egyébként még egyetlen forintot sem hívott le a társaság. Beruházásaira ugyanis eddig elegendőnek bizonyult 30 milliárd forintos alaptőkéje is.
PANNON PRAKTIKÁK.Suba János, az ugyancsak KPN-érdekeltségek közé tartozó Pannon GSM Rt. sajtó- és információs igazgatója a tulajdonosváltozást firtató kérdéseket nem kommentálja. Azonban hangoztatja, hogy a részvényesek körében lezajlott változások eddig sem befolyásolták a Pannon működését, miként a jövőben sem fogják. Arról pedig, hogy a KPN összesen 44,66 százaléknyi részvénycsomagja kihez kerülhet, még felszínes beszélgetésekbe sem bocsátkozik. Nem így a piaci elemzők. A telekom-szakértők szerint a KPN-nek a Pannonhoz való hozzáállása az elmúlt időszakban lényegében 180 fokos fordulatot vett. Ez nem is meglepő, ha arra gondolunk, hogy az elemzők szerint 600-800 millió eurót (160-210 milliárd forintot) ér a KPN tulajdonrésze a Pannon GSM-ben, így egyedül e részvénycsomag sikeres értékesítése az anyacég tervezett adósságcsökkentésének akár a tizedét is kitermelheti.
A szakértők szerencsésebbnek tartanák, ha a Pannon-részesedést egy külső szakmai befektető, például a British Telecom (BT) szerezné meg. A kérdés már csak az, képes-e a pénzügyi nehézségekkel küzdő brit cég valóban kedvező ajánlatot tenni a Pannon részvényeire (lásd külön írásunkat). Egy biztos: nem kis pénzről van szó, hiszen a Pannon GSM a KPN egyik legértékesebb befektetése.
Mindenesetre Christoph Thomas, a British Telecom Hungária (BTH) ügyvezető igazgatója elzárkózott annak kommentálásától, hogy a PanTel mellett szintén szabad prédává vált Pannon GSM-re is rámozdul-e a BT, pontosabban a brit holding mobilrészlege. A vezető csupán azt jegyezte meg, hogy a magyarországi telekommunikációs piacot hajtó mobiltelefóniát stratégiai fontosságúnak tartja. Mindenképpen a vásárlás mellett szól, hogy a nálunk 2000 áprilisától működő BTH itteni piaci súlya egyelőre nem túl jelentős. “Százalékban ezt ki sem tudnám fejezni” – állítja Cristoph Thomas, cáfolva azokat a piaci pletykákat, amelyek szerint a BT bérelt vonali szolgáltatásokat nyújtva, saját hálózatán keresztül 10 százalékos piaci részesedést hasított volna ki magának. “Ilyen magas arányról egyelőre csak álmodhatunk” – mondja Thomas. Az anyacég nehézségei dacára infrastrukturális és hálózati fejlesztéseket is tervez a BTH: rövid időn belül az eddig behozott 2 milliárd forint megduplázódására van kilátás.
Adósságcsapdában a BT isA BT itteni terjeszkedését legalábbis megnehezíti, hogy az 1999-2000-es üzleti évben a forgalmát 20 százalékkal növelő, de 5 százalékkal kisebb adózás előtti nyereséget felmutató brit telefonóriásnak az év elejétől finanszírozási gondjai támadtak. Nettó adósságállománya az év első hónapjaiban 18 milliárd fontról 30 milliárd fontra nőtt, részvényeinek árfolyama pedig másfél év alatt harmadára esett vissza. A BT adósságcsapdába került: miközben külföldön terjeszkedett, fontmilliárdokat költött a harmadik generációs mobilszolgáltatás (UMTS) engedélyére.
E stratégia lényegében kudarcba fulladt. Egyfelől azért, mert a BT holdingszerű konglomerátumként működik: a cégben függetlenül van jelen a vezetékes, a mobil és adatkommunikációs részleg, így a BT részvényei kevésbé attraktívak, mint a csupán egy szegmensre (például a mobilpiacra) koncentráló vállalatok. Amíg például a Vodafone akvizícióinak árát részvényekben egyenlíti ki, a BT-nek készpénzt kell előteremtenie, és ennek nem nagyon van más módja, mint a hitelfelvétel. A kudarc másik oka az, hogy – a brit Cellnet mellett német, ír és holland részesedéseket leszámítva – a BT-nek külföldön nem sikerült ellenőrzési jogosítványokat is biztosító paketteket szereznie. Ezért több szakértő a japán, az indiai és a malajziai részesedés eladását, valamint a holding teljes feldarabolását javasolja.
Szakmai körökben legalábbis egy-két éve nyílt titok volt, hogy a holland távközlési csoport mobilcége, a KPN Mobile International a Pannon GSM többségi tulajdonosa szeretne lenni. Az ehhez vezető legrövidebb út első lépésének sokáig a TeleDanmark International összesen 6,56 százaléknyi pakettjének megvásárlása látszott. A magyar mobiltársaságban 25,78 százalékos hányaddal rendelkező norvég Telenor, és a 23 százaléknyi pakettet birtokló finn Sonera nem volt elragadtatva attól a lehetőségtől, hogy a KPN befolyása tovább növekedjen. Olyannyira, hogy a pletykák szerint ahol csak lehetett, keresztbe feküdtek a KPN szándékai előtt.
HOSSZÚ ALKU.Az ellenérdekelt tulajdonosok lobbizásának megszűnése után a KPN-t látszólag már semmi nem állíthatta meg. Az egyetlen problémát az okozta, hogy időközben az Ameritech megvált a TeleDanmarktól. Így a dán cégnek már nem volt fontos feladnia pozícióját a Pannonban. Részvénycsomagjának ára ennek megfelelően alaposan felszökött. Az új árat sokalló hollandok azonban túl sokáig alkudoztak.
A legintenzívebben éppen a Telenor és a Sonera nyomul. A bennfentesek szerint a két társaság lényegében fogadalmat tett a Pannon holland kézben lévő részvényeinek megszerzésére. A Pannon GSM-nél nem hivatalosan azt tartanák a legkedvezőbb megoldásnak, ha a felkínált pakettjük a Sonera-Telenor pároshoz kerülne. Egyes telekom-elemzők viszont úgy vélik, ez legfeljebb rövid távon lenne előnyös a társaságra nézve. A jó cégnek tartott, de szerény méretű piaca miatt túl kicsi Sonera ugyanis maga is folyamatosan ki van téve a felvásárlás veszélyének. Ha pedig a finn céget esetleg – néhány hónap múlva – olyan kaliberű vevő kebelezi be, mint mondjuk a hazánkban is jelen lévő Vodafone, akkor a Pannon gazdáinak megoldást kellene találniuk a Sonera pakettjének elhelyezésére is.
