Végre elérkezett a bosszú ideje Alfred Koh számára. A fiatal reformer közgazdász 1997-ben az orosz privatizációs ügynökség első embere volt, így ő vezényelte le a Szvjazinveszt telefontársaság 25 százalékának a magánkézbe adását. Vlagyimir Guszinszkij, az egyik legbefolyásosabb oroszországi oligarcha, szintén versenybe szállt az ígéretes részvénycsomagért. Egy nemzetközi konzorciumot is összeverbuvált a cél érdekében: a spanyol Telefónica távközlési vállalatot és a Credit Suisse First Boston (CSFB) bankot gyűjtötte maga mellé. Ám ez is kevésnek bizonyult. A Szvjazinveszt-üzletet – 165 millió dollárral többet ajánlva – elhalászta előlük a rivális orosz Onexim-csoport, amelynek zászlaja alá többek között Soros György is felsorakozott. Válaszul Guszinszkij az általa alapított Media-Moszt sajtóbirodalom teljes eszköztárát felhasználva kíméletlen háborúba kezdett. Az első számú célpont pedig Koh lett, akiről a Guszinszkij-média csakhamar “kiderítette”, hogy furcsamód éppen a Szvjazinveszt-tender nyerteséhez kötődő kiadótól vett föl feltűnően gáláns összegű előleget egy könyv megírására. A privatizátor tagadta, hogy törvénytelenséget követett volna el – egyébiránt a könyv is elkészült -, az eset mégis az állásába került, és korrupció vádjával nyomozás indult ellene.
NASDAQ-ÁLMOK. Koh végül tisztázta magát. Majd tavaly nyáron ismét magas pozícióba jutott: a 38 százalékban állami tulajdonban lévő gázipari óriás, a Gazprom megtette sajtóérdekeltsége, a Gazprom-Media elnökévé. Márpedig ennél jobb helyet keresve sem találhatott volna magának, hogy elégtételt vegyen Guszinszkijon.
Az elmúlt években ugyanis a Media-Moszt jelentős része a Kreml érdekeit híven szolgáló Gazprom tulajdonába került. Pedig Vlagyimir Guszinszkij az 1993-ban alapított NTV-t – Oroszország egyetlen magánkézben lévő országos tévécsatornáját -, illetve több rádiót, napi- és hetilapot felsorakoztató, sikeres médiacéget 1998 elején még a Nasdaqra is be akarta vezetni. Ám az amerikai tőzsdei ambíciókat még abban az évben szertefoszlatta az augusztusi gazdasági összeomlás. Hirtelen igencsak nyomasztóvá vált a Media-Mosztra nehezedő adósságteher, amiből két tételre, a CSFB egy 211 millió dolláros és egy 262 millió dolláros kölcsönére annak idején a Gazprom vállalt garanciát. Cserében a 14 százalék erejéig már ezt megelőzően is “birtokon belül” lévő gázipari társaság a Media-Moszt további 32 százalékára tehette rá a kezét.
HADÜZENET. Guszinszkij és a Gazprom “együttélése” mindaddig zökkenőmentes volt, amíg a Borisz Jelcin 1996-os újraválasztásában még központi szerepet játszó oligarcha 1999 májusában hadat nem üzent a Kremlnek. Az NTV részletes feltáró riportokat kezdett sugározni az elnök közvetlen környezete, a “család” viselt dolgairól. A közelgő év végi parlamenti választások és a 2000-es elnökválasztás előtt a csapás végzetesnek tűnt. Ekkor azonban az “ismeretlenségből” váratlanul a kormányfői székbe emelkedett egy bizonyos Vlagyimir Putyin, aki meg sem állt az elnökségig. A “család” megmenekült, Guszinszkijnak viszont nem bocsátottak meg.
Az időközben elnökké választott Putyin 2000 nyarán úgy döntött, elérkezett az idő kampányígérete – a közellenszenvnek örvendő oligarchákkal szembeni kemény fellépés – valóra váltására. És ugyan kivel is kezdhette volna a sort, mint a csecsenföldi hadjáratot az NTV-ben és egyéb sajtóorgánumaiban töretlenül ostorozó, mellesleg az előző év decemberi parlamenti választásokon is a Luzskov moszkvai főpolgármester és Primakov exkormányfő fémjelezte ellentábor oldalára álló Guszinszkijjal. Az oligarcha három napot töltött Moszkva hírhedt Butirszkaja börtönében adócsalás vádjával: egy, a tulajdonában lévő apró szentpétervári tévécsatorna állítólag 10 millió dollárral rövidítette meg az államkaszszát. A vádat azonban “bizonyítékok hiányában” nyomban ejtették, amint a médiamogul beleegyezett, hogy 300 millió dollár készpénz és 472 millió dollár összegű adósságelengedés fejében eladja a Gazpromnak a Media-Mosztot.
NEM ÉR A NEVEM. Amint elengedték, Guszinszkij magángépével rögtön Spanyolországba repült, és ott habozás nélkül mindent visszavont. Azt állította, nyomás alatt cselekedett, aláírása így érvénytelen. “Ha nem írtam volna alá, a fejemet már sokkal korábban felszolgálják Putyin asztalán” – igyekezett érzékeltetni akkori helyzetét a The Wall Street Journal Europe-nak nyilatkozva.
Tény, hogy Moszkvában azóta sorra gyártják az újabb és újabb vádakat, amelyek alapján nemzetközi körözést is kiadtak ellene, sőt decemberben 13 napot rács mögött is töltött Soto del Real börtönében. Ezt azonban a spanyol hatóságok utóbb házi őrizetre mérsékelték, és ha úgy döntenének is, hogy kiadják Moszkvának, a meggyötört médiamogul fellebbezések és egyéb jogi lépések sorozatával akár évekig is elhúzhatja az ügyet.
Putyin étlapján tehát egyelőre legföljebb a Media-Moszt szerepel. Az oligarcha ugyan még novemberben megegyezett a Gazprommal, hogy az NTV 25 százalékát értékesítik, és most lázasan kutat befektetők után, Alfred Koh azonban “nem könnyíti meg” a dolgát. A napokban egy bíróság úgy döntött, hogy befagyasztja az NTV részvényeinek a 19 százalékát, mire a tévétársaság 46 százalékát birtokló Gazprom-Media nyomban többségi tulajdonossá nyilvánította magát. Egyúttal rendkívüli közgyűlésre hívta össze február második felére a részvényeseket, akikkel három Gazprom-vezetőt akar beültetni a Media-Moszt igazgatótanácsába. Guszinszkijék persze vitatják a bírósági döntést. Már csak azért is, mert időközben több vevőjelölt is feltűnt a színen: mindenekelőtt Ted Turner – a CNN alapítója – Soros György társaságában, sőt lehetséges pénzügyi támaszként az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) neve is felmerült. A 25 százalék plusz egy részvényből álló, vétóra feljogosító csomagra tett ajánlatok azonban csak akkor élnek, ha az NTV nem kerül a Gazprom többségi tulajdonába, illetve ha a Kreml garanciát ad arra, hogy az állam nem avatkozik be a tévétársaság szerkesztéspolitikájába. Putyin viszont nem hajlandó efféle biztosítékot adni. “Képzelje el, hogy úgy döntünk, részedesést szerzünk magunknak a CNN-ben. Ez esetben talán garanciákat kellene kérnünk Bush elnöktől?” – ironizált a felvetésen Szergej Ivanov, az államfő melletti biztonsági tanács elnöke.
FELADJÁK? Márpedig a nyugati befektetőktől remélt 300-320 millió dollár híján Guszinszkij nem képes kiegyenlíteni a Gazprommal szemben fennálló tartozását, s a gázipari óriás bekebelezi a Media-Mosztot. Az NTV tévétársaság meghatározó munkatársai pedig – akik már fölöttébb belefáradtak a múlt év májusa óta lezajlott 28 (!) házkutatásba és a sorozatos rendőrségi kihallgatásokba – ígéretükhöz híven elhagyják a tévétársaságot.
