Barátnője és egykori megbízója, Bánhalmi Anna egyebek mellett abban véli felfedezni Flam Ágnes egyedülállóságát, hogy pszichológusként az emberek meg nem fogalmazott igényeire is rá tud érezni. Továbbá abban, hogy miközben az ingatlanszakmában általában hiányzik a lelkiismeretesség, mert mindenki a jutalékot hajtja, ő a problematikus ügyeket is vállalja, nem sajnálja az időt, hogy mindennek utána nézzen.
A DÖNTŐ LÖKÉS. Flam Ágnes 15 éven át pszichológusként dolgozott, ám gyermekét egyedül nevelő anyaként egyre inkább megelégelte, hogy nehezen tud kijönni a fizetéséből. Már Trabantjának 500 forintos javítása is felborította a családi költségvetést. A döntő lökést az adta meg a váltásra, hogy az egyik kollégájával Flörtiskola néven létrehozott egy pszichoterápiás csoportot olyanok számára, akik párkapcsolati gondokkal küszködtek. Vitray Tamás is tudomást szerzett erről, s felkérte a pszichológusnőt egy beszélgetésre a Mikroszkóp Színpadon, s arra, hogy ennek keretében a közönségnek is csináljon egy kis flörtiskolát. S amikor kiderült, hogy nincs olyan “szerelése”, amelyben a publikum elé állhatna, és kölcsön kellett kérnie egy ruhát, mert hamarjában venni nem tudott a 6800 forintos fizetéséből, úgy döntött: ebből elég.
A Damjanich utcában laktak egy kétszobás utcai lakásban, s az egyik szomszéd hölgy mindig hozzá járt telefonálni. Érdeklődésére kiderült, hogy az illető ügyvédeknek gépel ingatlan-adásvételi szerződéseket. Flam Ágnes megkérdezte tőle, miként lehetne ilyen tevékenységbe belevágni. Minimum ötfős szövetkezeti szakcsoport kell hozzá, meg egy irodahelyiség – hangzott a válasz, ám a pszichológus nem esett kétségbe.
“Egy ismerősöm összehozott egy fémmegmunkáló szövetkezet elnökével; akkoriban 100 ezer forint volt az ára, hogy valaki a nevét adja. Megmondtam az elnöknek, hogy nekem nincs pénzem, de havonta 15 százalékot fizetek nekik a bevételünkből. Elfogadta az ajánlatot – ezért még a könyvelésünket is elvállalták -, mire én felmondtam a kórházi állásomat. Gondoltam, ha kezdetben nem megy az üzlet, eladom a kocsit, annak árából fél évig megélünk, amennyiben pedig nem válik be az elképzelés, visszamegyek a szakmámba” – emlékszik vissza.
FLAM ÁGNES az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának pszichológia szakán szerzett diplomát. Ezt követően 15 évig dolgozott a szakmájában, majd 1986-ban ingatlanközvetítéssel foglalkozó szövetkezeti szakcsoportot hozott létre. 1990-től egyéni vállalkozóként folytatta ezt a tevékenységet, tavaly pedig fiával megalapította a Flam & Társa Ingatlanközvetítő Bt.-t.
Franciául már korábban is tudott; a nyolcvanas évek végén megtanult angolul, majd közgazdasági ismereteket is szerzett. Hobbija az utazás, de a jó filmeket, a számítógépet és az internetet is imádja.
Rögtön szerzett egy jogászt, hogy legyen, aki ért is az ingatlanközvetítéshez, keresett még két embert, s a szomszéd hölgy is beállt a csapatba. Jutalékra dolgozott mindenki. Kórházi főorvos kollégájától 20 ezer forintért kibéreltek irodának egy lakást, kitették a táblát, s elkezdtek hirdetni az Expressz újságban: ingatlant adnak, vesznek. Szinte hihetetlen, de azonnal megindult a forgalom, jöttek a népek. Flam Ágnes sok ismerősétől is kapott megbízást, hiszen mint mondja, Magyarországon mindenkinek van lakásügye. Az induláskor főként tanácsi lakáscseréket kellett lebonyolítani, s a profilt váltott pszichológusnak nem hogy nem kellett eladnia a Trabantját, de egy év múlva lecserélhette padlóváltós Wartburgra, 1990-ben pedig már egy Audiba ülhetett át.
KAPCSOLATOK. Mivel az ügyfelek mindig őt keresték, s addigra a jogszabályok is megváltoztak, az üzletasszony rájött, hogy semmi értelme eltartania négy embert. Így azután felszámolta a társulatot, s egyéni vállalkozó lett. “Ahogy beledolgoztam magam az ingatlanszakmába, egyre jobb kapcsolatokra tettem szert, márpedig e tevékenységhez információkon kívül leginkább erre van szükség. Nem azon múlik a siker, hogy megállapítom, milyen a födém. Az emberekkel való bánásmód a lényeg, most is abból élek, hogy pszichológus vagyok” – vallja Flam Ágnes.
“Olyan kiváló ingatlanost, pszichológust és embert, mint ő, soha sem ismertem” – áradozik Bruck Lajos, egy korábbi ügyfél. Az üzletasszony ugyanis, ha például nem érdemes eladni az ingatlant, mert várhatóan felmegy az ára, akkor lebeszéli a klienst ebbéli szándékáról. Ezzel ugyan elesik a jutaléktól, ám hosszú távon megtérül az ilyen tanácsadás, mert híre megy. Nem véletlen, hogy ma már nem dolgozik utcáról, nem lehet hozzá becsöngetni ismeretlenül, hogy van egy eladó házam. A kuncsaftok egymásnak ajánlják, ő pedig egyre kevesebb ügyféllel áll kapcsolatban, ám egyre nagyobb volumenű tranzakciókat bonyolít le.
Most például többek között a Dunapanoráma projekten dolgozik, exkluzív joggal – hiszen a kezdetektől fogva rengeteg munkát ölt bele, amikor még csak álom volt a Jászai Mari térnél lévő Palatinus ház felújítása, exkluzív épületté való átalakítása. Akik itt lakást vagy irodát vásárolnak, sokszor a feleslegessé vált ingatlanjaik értékesítésével is megbízzák.
KÖZÖS MUNKA. Szintén igen komoly üzleti kapcsolat fűzi a Moellendorf Companyhoz. A közös munka azzal kezdődött, hogy a társaság részére szerzett egy házat a Rózsadombon irodának. Most együtt ügyködnek a Sárvári Cukorgyár értékesítésén. “Minden szempontból profi, hatékonyan dolgozik, s a tárgyalásokon sokat segít, hogy mindenkinél jobban érzi a pszichológiai helyzetet, és meg tudja teremteni a megfelelő légkört. Mindemellett kitűnő a kapcsolati rendszere, más ügynökségekkel is jó a viszonya” – jellemzi üzleti partnerét Andreas Moellendorf, a fent említett cég társtulajdonosa.
“Ha annak idején áll mögöttem valaki, aki eltart, sosem lettem volna ingatlanos. Egy fillérem sem volt, és ez az egyetlen olyan lehetőség a saját lábra állásra, amihez nem kell tőke” – idézi fel a múltat Flam Ágnes, hozzátéve, hogy pszichológusként az utolsó időkben alkoholistákat gyógyított, s vágyott arra, hogy az élet napos oldalára kerüljön. Az ingatlan pedig szerinte ilyen, mert amikor létrejön egy üzlet, annak mindenki örül. Előfordul persze, hogy fél évig dolgozik egy ügyön, s nem lesz belőle semmi. Nem véletlenül szeretett volna gyermekkora óta egy fagyizót, ahová betérnek az emberek, megkapják a fagylaltot és kifizetik. “Ahol azonnal lehet látni az eredményt – mondja -, mint a dobozoláskor, Örkény Tóthék című darabjában.”
Bevallása szerint 18 éves gimnazista fiával most úgy élnek, mint egy amerikai középosztálybeli család. Az egykori szűkösebb esztendőket azonban nem felejtette el. “Nem sokkal az indulás után kerestem egy ügyön 55 ezer forintot, ami nyolc hónapos pszichológusi fizetésemnek felelt meg, s betértem a henteshez, aki friss bélszínt ajánlott. Megdöbbentem azonban az árán, nem volt szívem 460 forintot kiadni egy kiló húsért, inkább karajt vettem. Ilyesmi most is előfordul velem” – mereng Flam Ágnes.
Amikor a fia nagykorú lett, létrehozták a Flam & Társa nevű közös betéti társaságukat, s az ügyvezető asszony szeretné, ha gyermeke tovább vinné az ingatlanügynökséget. Fia erősen érdeklődik a belsőépítészet iránt, ami növeli az anyai elképzelés megvalósulásának esélyét.
