Gazdaság

Örökzöld történet

az ÁPV Rt. átalakítása, s az utóbbi időben mindig az év végi politikai csúcsüzem idején kerül elő. Hogy aztán a januári hírszegény napokban rágódhasson rajta a sajtó, a félhomályos minisztériumi és kancelláriai irodákban pedig előterjesztéseket készíthessenek a hivatalnokok. És aztán minden maradjon a régiben.

Persze nem mindegy, ki és hol veti fel a privatizációs szervezet megszüntetésének ötletét. Tavaly a kisgazdák dobták fel a témát, s ez a Pozsonyi úti szervezetnél egyáltalán nem okozott aggodalmat, mert a kisebbik koalíciós partner csupán kibicként szólt bele az ÁPV Rt. sorsába. Nem is lett semmi a kezdeményezésből. Most azonban éppen a miniszterelnök volt az ötletgazda, ráadásul mindez az egyik decemberi szerda reggeli rádióinterjújában hangzott el. (Jól értesült körökben az a hír járja, hogy a kormány fontos tisztségviselői szerda reggelenként a Kossuthra állíttatják sofőrjeikkel a rádiót, sőt még fel is hangosíttatják, mert az igazán fontos hírekről onnan szereznek tudomást.) De akárki is hozakodik elő a témával, sok újat nem lehet már mondani – csak éppen az ügy végkimenetele változhat.

Elsőként még a Horn-kormány idején dolgozott ki maga az ÁPV Rt. egy törvényjavaslatot; már akkor is egy vagyonkezelő holding létrehozását favorizálták. A másik lehetőség az lett volna, hogy az állami kézben maradt vállalatok a szakminisztériumok alá kerülnének. Ezt szerették volna tavaly a kisgazdák, ám ez a lehetőség soha nem volt igazán megvalósításra esélyes, s nem az a mai vitában sem. Hogy aztán a minap felröppent hír válik valóra, miszerint a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal olvadna össze az ÁPV Rt., vagy létrejön a Magyar Holding és a Privatizációs Ügyek Hivatala – miként azt a MeH szakértői tavaly javasolják -, majdnem teljesen mindegy. Fontos az, hogy valaki foglalkozzon mind a vagyonkezeléssel, mind pedig a még állami kézben levő vagyon értékesítésével.

Az tény, hogy a privatizációs bevételek 2000-ben sem indokolták, hogy külön szervezet tartsanak fenn, de számos ügy bizonyítja: rengeteg elvarratlan szál van még. Hogy csak egy aktuális példát említsünk, a Dunaferr Rt. vagyonkezelési szerződése. A szerződést öt indokkal mondta fel a vagyonkezelő szervezet, de lépését megtámadhatja a bíróságnál az Acél XXI. Kft. – vagyis a Dunaferr menedzsmentje által létrehozott cég. Nyilvánvaló, hogy a tulajdonos állam érdekeit valakinek hatékonyan képviselnie kell. Hogy ezt milyen elnevezésű szervezet teszi, és annak ki, milyen rangban áll az élén – az csupán részletkérdés.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik