Dinamikusan fejlődött az idei év első feléiben a magyar-CEFTA kereskedelmi forgalom. A csoport súlya a magyar összforgalomból minimálisan – a kivitelnél a tavaly első félévi 7,89 százalékról 7,98 százalékra, a behozatalnál 7,08-ról 7,44 százalékra – emelkedett.
A forgalom szerkezete az elmúlt fél évben jelentősen változott. A kivitelben a leggyorsabban az energiahordozó és a nyersanyag-export nőtt, míg az élelmiszerek és a mezőgazdasági termékek kivitele az átlag alatt maradt. A behozatalban a gépek és berendezések részesedése bővült legjobban. Kiviteli többletet egyedül az élelmiszerek és a mezőgazdasági termékek árucsoportjában értünk el, az áruegyenleg a legnagyobb mértékben a feldolgozott termékek, valamint a gépek és berendezések esetében romlott.
Az uniós és a CEFTA-kereskedelem áruösszetételében továbbra is számottevő a különbség. A legmarkánsabb az eltérés a gépek és berendezések esetében: e termékcsoport részesedése az Európai Unióba irányuló exportban mintegy 65 százalék, magyar aktívum mellett, a CEFTA-kivitelben azonban csupán 21 százalékos, s passzívumot mutat. Az utóbbi viszonylatban meghatározó a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari, valamint a feldolgozott termékek kivitele. Az áruszerkezetet mindkét relációban a térségben működő multik határozzák meg.
Az egyes országokkal folytatott kereskedelem dinamizmusa is megváltozott. A magyar kivitel a behozatalnál gyorsabb nőtt Bulgáriába, Lengyelországba és Szlovéniába. Ellenkező volt a tendencia Csehország, Románia és Szlovákia esetében. A magyar-cseh forgalomban visszaesett a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari termék kivitele és az átlag alatt emelkedett a gépek és berendezések, valamint a feldolgozott termékek exportja. Ezzel szemben a cseh gép- és berendezés-export gyorsan fejlődött, az árufőcsoport kereskedelmén belül a magyar passzívum növekedését okozva. A cseh piacon a szlovák mezőgazdasági termékek a fő versenytársak. A lengyel forgalomban a mezőgazdasági cikkeket érintő lengyel vámintézkedések hatnak kedvezőtlenül, ezért a magyar mezőgazdasági és élelmiszer-ipari aktívum csökken. Figyelemre méltó a Lengyelországba irányuló gép- és berendezésexport megduplázódása. Magyar-román relációban az exportot felére csökkentette, hogy az idén júliustól a bukaresti kormány nem függesztette fel a sertés- és baromfihúsra, valamint a belsőségekre tavaly kivetett védővámot. A magyar-szlovák forgalomban a passzívum a tavalyinak mintegy a kétszeresére emelkedett a szlovák költségvetési és külgazdasági egyensúly megteremtésére irányuló intézkedések, a beruházások és az import korlátozása hatására. A szlovén piacvédelmi intézkedések hátrányosan érintik a magyar vágómarha-, élősertés- és sertéshúsexportot.
