Amikor 1998 végén fejvadász céggel kerestetett vezérigazgatót az Antenna Hungária Rt. élére a fő tulajdonos, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt., a jelöltek egytől-egyig nemet mondtak. Úgy tartották ugyanis, hogy az állami dominanciából következő erős kontroll, és a piaci szférától elmaradó ösztönzési rendszer kettős szorításában nem lehet komoly eredményt elérni.
Hogy tévedtek, az azóta bebizonyosodott. A másfél éve kinevezett új menedzsment, élén László Géza elnök-vezérigazgatóval, meglehetősen jó ütemben haladt előre a saját maga elé tűzött úton. (László Géza egyébként kezdetben mint a CA IB Értékpapír Rt. tanácsadási üzletágának vezetője foglalkozott az Antennával, ezt követően az ÁPV Rt. felkérésére elnökké avanzsált, majd 1999 elején elvállalta a vezérigazgatói posztot is.)
A cég sikereihez persze először is a fő tulajdonosban kellett támogatóra lelni. László Géza eredményesen lobbizott: nemcsak azt sikerült elérnie, hogy az ÁPV Rt. két lépcsőben összesen 6,5 milliárd forinttal emelje meg a cég tőkéjét, rendezve ezáltal a társaság pénzügyi helyzetét, hanem azt is, hogy a társaság részesedjen a jövő üzletének tartott mobiltávközlésből. Az eredeti elképzelés még úgy szólt, hogy az AH Rt. és a Magyar Posta együttesen legalább 25 százalék plusz egy szavazatnyi részt birtokol a harmadik magyarországi mobilszolgáltatóban, a Vodafone-ban. A tárgyalások során azonban sikerült elérni, hogy a magyar részesedés 30 százalékra kússzon fel, sőt az Antennának a meglévő 20 százalékos részesedése mellett 5 százaléknyi postai csomagra is opciója van, ráadásul előre meghatározott – tehát a Vodafone teljesítményétől független – árfolyamon. Ebből az üzletből nemcsak kisebbségi részvényesként húz hasznot az AH Rt.; egyelőre ennél is fontosabb, hogy különböző szolgáltatásait – üzemeltetés, karbantartás, bérelt vonali szolgáltatás – adja el a mobilcégnek, illetve infrastruktúráját is rendelkezésére bocsátja.
A forgalmon belül a távközlés szerepének erősödése – a pluszbevételek mellett – azért is fontos, mert így egy modern, több lábon álló céget sikerül majd kialakítani. A távközlésből származó bevételek ezzel együtt is csak lassan válnak meghatározóvá. László Géza becslése szerint 2003-ra a nem műsorszórásból származó árbevétel egyharmados részt érhet el, a mostani 15-20 százalékos aránnyal szemben. Persze ebben a számban a Vodafone-ból az AH Rt.-re jutó árbevétel nem szerepel, hiszen az adatokat – egyelőre legalábbis – nem konszolidálják.
ÚJ FELÁLLÁS. A várhatóan az év végén sorra kerülő nyilvános kibocsátás előtt, mely a magyar piac idei legnagyobb ilyen típusú akciója lesz, minden bizonnyal sok minden tisztázódik. Az Antenna az október elsejétől életbe lépő új szervezeti rendszerrel készül az akcióra: eszerint az eddigi funkcionális modell helyébe a divizionális szervezeti rendszer lép, melyben az öt divízió – műsorszórás, távközlés, multimédia, szerviz, infrastruktúra – önálló profitcenterként működik majd.
Piaci megfigyelők szerint a kibocsátásig hátralévő bő két hónapban tisztázódik az is, hogy az országos készenléti rendszer, a Tetra kiépítésénél milyen szerepe lesz az AH Rt.-nek. László Géza arra számít, hogy a kormányzati és a civil Tetra-rendszer kiépítése együtt valósul meg, hiszen a hazai piac kis mérete miatt csak így lehet igazán hatékonyan felhasználni a meglévő infrastruktúrát. Ennek a tevékenységnek a nyereségtartalma az erős kormányzati érdekérvényesítés miatt várhatóan nem lesz igazán kiemelkedő, a lényeg a cég számára így alapvetően az, hogy az üzemeltetésbe be tudjon kapcsolódni. Schenk Tamás, a Concorde Értékpapír Rt. elemzője szerint nagy kérdés, hogy a Tetra – általa 100 millió dollárra becsült – kiépítési költségét ki finanszírozza, hiszen az Antennának erre egyelőre nincs pénze.
A novemberi kibocsátás mindenesetre igazi mérföldkő lesz a társaság életében. A részvények árfolyama 1998 vége óta ugyan megnégyszereződött, de a csekély közkézhányad miatt – a papírok kevesebb mint 15 százaléka van közkézen – ez csak nagy vonalakban jelzi a piac értékítéletét. A novemberi kibocsátás után azonban már igazi blue chippé válhat az Antenna. A tervek szerint ugyanis nemcsak az állami részesedést mérséklik részvényeladásokkal a törvényben meghatározott 50 százalék plusz egy szavazatnyi részesedésig, hanem emellett új papírokat is piacra dobnak, melyből a cég legalább 9,5 milliárd forintnyi friss tőkét remél. Ezzel a jegyzett tőke 13,5 milliárd forintra, a piaci kapitalizáció pedig a mai árakon számolva 80 milliárd forint fölé emelkedik majd.
SZKEPTIKUSOK. Az elemzők egy része így is némileg szkeptikus a kibocsátás sikerével kapcsolatban. Azt ugyan elismerik, hogy a fő tulajdonos idáig “jó gazdája” volt a cégnek, de a domináns állami tulajdon szerintük így is potenciális veszélyforrás. Sokan pedig kifejezetten rossz jelnek tartják, hogy az ÁPV Rt. a mostani második tőkeemelés során a piaci árnál 20 százalékkal olcsóban emelt tőkét. Elemzők szerint sok múlik azon, milyen koncepciót követ az ÁPV Rt. az értékesítés előtt. Fontos lenne tisztázni a hosszú távú állami szerepvállalást, de a legtöbben elengedhetetlennek tartják azt is, hogy egy nagyszabású road show-n mutassák be a sok intézményi befektető által kellően nem ismert társaságot.
Schenk Tamás szerint az Antenna kifejezetten jó technológiai és eszközparkkal rendelkezik, melyekre az utóbbi egy-másfél évben különböző üzleteket építettek rá. Egyelőre azonban sok projekt még igencsak gyerekcipőben jár. A kibocsátás előtt véleménye szerint az a legfontosabb, hogy az AH Rt. el tudja hitetni a befektetőkkel: a különböző tevékenységek jól összekapcsolhatók és ki lehet használni a szinergiákat. Hogy ez sikerül, arra az elemző szerint jó esély van; ennél nehezebb diónak ígérkezik azonban szerinte az ügyfélszerzés, ahol bőven van még javítanivaló.
Persze a kibocsátás előtt azért van mire hivatkozni a cég menedzsmentjének, a féléves eredmények például (lásd táblázatunkat) kifejezetten örömteli meglepetést okoztak az elemzőknek.