Jóformán egy évre sem tekinthet vissza a hazai internetes bankolás aktívabb szakasza. A szolgáltatással 1997-ben úttörőként induló Inter-Európa Bankot (IEB) csak tavaly júliusban követte az OTP, majd októberben a Raiffeisen Bank. Bár tervekről több hitelintézet háza táján is hallani, ez idáig nem akadtak újabb követőik.
Pedig a piac jelenlegi szereplői elégedettek az üzletág eddigi eredményeivel. Az elmúlt fél évben 16 ezerről mintegy 21 ezerre nőtt azok száma, akik a világhálón keresztül intézik bankügyeiket. A leglátványosabb gyarapodás az OTP-nél ment végbe: tavaly szeptemberben a hitelintézetnek 13 ezer ügyfele vette igénybe az ügyintézés e kényelmes eszközét, s e kör mostanra 19 ezresre nőtt.
A számok – dacára a látványos növekedésnek – még mindig szerénynek tűnnek, s ezen a kívülállók fanyalognak is. A szakemberek viszont kissé árnyaltabban látják a képet. “Az OTP Bank a mintegy 700 ezer aktív hazai internetezőnek eddig hozzávetőleg a 2,5 százalékát nyerte meg e szolgáltatásnak, tehát dinamikus a fejlődés” – mondja Ljubicic Gábor, a bank elektronikus szolgáltatásokért felelős igazgatója. Ő azzal magyarázza az elektronikus ügyintézés népszerűségét, hogy rendszerükhöz – lévén az böngészőprogram alapú – a világ bármely részéről könnyű hozzáférni, és sokrétűek a szolgáltatások. (A konkurenseknél a bank által telepített szerverek helyhez kötik a használatot.)
OPTIMIZMUS. A Raiffeisennél nagyságrendekkel kisebb méretekben folyik az internetes bankolás, a pár hónap alatt 200-ról 300-ra növekvő ügyfélkörrel az osztrák tulajdonú bank mégis elégedett. Úgy számolnak, hogy az ügyfélgyarapodás hamarosan újabb lendületet vesz: számuk megduplázódhat, de akár meg is triplázódhat. Optimizmusukat nem kismértékben az új biztonsági fejlesztésekre alapozzák, amelyek eztán lehetővé teszik, hogy az ügyfelek tetszőleges szolgáltatón keresztül jussanak el a hitelintézethez. A Raiffeisen internetes bankjának használatát ugyanis eddig körülményessé tette némileg, hogy az csak a DataNeten keresztül volt elérhető, s e kapcsolatot maga a bank fizette elő ügyfelei számára. Ennek következtében azokról az ügyfelekről le kellett mondaniuk, akiket munkahelyi vagy éppen otthoni gépük egy másik szolgáltatóhoz kötött.
Az elmúlt hónapokban az IEB-nél is az örökké visszatérő slágertémában, a titokvédelemben hajtottak végre fejlesztéseket. Energiáik jó részét a biztonság növelésére koncentrálták, egy csipkártya alapú rendszer bevezetésén dolgozva. Ügyfeleik száma ezalatt mintegy 10 százalékkal, 2200-ra nőtt, így a bank klienseinek ma már csaknem egytizede intézi az interneten rutin bankügyleteit.
Mindezzel párhuzamosan az internetes bankolás szolgáltatási köre is változóban van: a Raiffeisennél például az induláskor csak az alapszolgáltatásokat kínálták – az ügyfelek átutalásokat indíthattak vagy követhették forintszámlájuk egyenlegét és történetét -, mondván: a palettát majd az igények alapján bővítik. Ennek jegyében ma már lehet hitelfelvételt is kezdeményezni. Az OTP több szolgáltatással indult a hálón – például betétműveletekre is módot adott -, manapság pedig az elektronikus szolgáltatások komplex kínálatára helyezi a hangsúlyt. Ügyfeleit egyszersmind arra próbálja ösztönözni, hogy a Telebankot, az internetes és a mobil bankot egyaránt – egymást kiegészítve – használják, közülük mindig a célnak leginkább megfelelőt. Az univerzális banképítés jegyében májustól az IEB és a Raiffeisen Bank internetes ügyfelei már aktív tőzsdei műveleteket is végrehajthatnak a világhálón keresztül. Az Inter-Európa online projektje középtávon egyébként egy virtuális bankfiók megteremtését tűzte ki célul, ahol gyakorlatilag valamennyi banki szolgáltatás igénybe vehető a net segítségével.
Az internetes bankszolgáltatás népszerűségét vélhetően jelentősen növelné, ha a korábbi ígéreteknek megfelelően májusban végre megszületne az a törvény, amely hivatalos rangra emelné, s vitás ügyekben a bíróság előtt is bizonyító erejűnek fogadná el az elektronikus aláírásokat (lásd írásunkat az 50. oldalon). Ez már az alapszerződés megkötéséhez is nagyobb kedvet adna a túlságosan elfoglalt ügyfeleknek. Hiába kínál ugyanis kényelmes utat a banki ügyintézéshez az internet, gyakran éppen amiatt esik kútba a megállapodás, hogy az ügyfélnek be kell fáradnia a bankba az alapszerződés aláírásához. Az elektronikus aláírás elfogadásával már ezt az utat is meg lehetne spórolni, és ezzel e szolgáltatásnak valóban minden fázisa a világhálóra kerülne. Arról nem is beszélve, hogy így a szerződéskötés ideje is lényegesen lerövidülne. Ma például a Raiffeisen Banknál átlagosan egy hét telik el az ügyfél szándékát tartalmazó e-mail kézhez vételétől a szerződés megszületéséig.
“Az elektronikus aláírás jogi hátterének kialakítása rendkívül összetett feladat, miután a jogalkotónak nagyon sok szempontot kell figyelembe vennie” – véli Ljubicic Gábor. Az aláírás előállításának, a tanúsító szervezetek felállításának és a tanúsítás módjának szabályozását ugyanis nem csupán a hazai piaci helyzettel, de az uniós normákkal is szinkronba kell hozni.
A szakemberek sokat várnak a kormány formálódó informatikai programjától is. Az eddigi felmérések alapján a banki szakemberek reményei szerint nagyságrenddel nő majd a világhálón keresztül bankolók száma, ha a számítógépek vásárlását kormányzati támogatással ösztönzik. “Nagyot lendítene a bankolási kedven a kedvezményes vagy ingyenes internethasználat is” – mondja Szabó Kristóf, a Raiffeisen Bank osztályigazgatója.
Fél éve még az indulás nehézségei foglalkoztatták a bankokat, ám ma már nem tűnik túl távolinak a WAP-alapú bankolás kezdete sem, amikor a helyhez kötött számítógépek helyett a mobiltelefonok biztosítják a világháló elérését. A szakemberek szerint a fejlesztésekben az OTP Bank halad az élen, de a bevezetés időpontjáról és körülményeiről e pénzintézetnél egyelőre nem kívánnak nyilatkozni. Az IEB-nél is csak annyit erősítettek meg, hogy tervezik a szolgáltatás bevezetését.
A Raiffeisennél ehhez a témához is óvatosan közelítenek. “Kétségtelen, hogy a WAP-telefon segítségével nagy szeletet lehetne kihasítani a pénzügyi tevékenységre épülő szolgáltatások piacából”- vélekedik Szabó Kristóf. Ezt valóban az elfoglalt, időhiánnyal küszködő, folyamatosan úton levő emberek számára találták ki. Egy olcsó WAP-telefon pedig nyilván egy csapásra népszerűvé is tenné a szolgáltatást. Az viszont kétséges, hogy a WAP-os készülékek már az indulásnál kiszorítanák a számítógépeket. “A kezdetektől létjogosultsága lehet például egy turista információs szolgáltatásnak, amelynek segítségével egy idegen városban útvonal információt lehet kérni, majd azt rögtön ki is fizetni WAP-os átutalással. Azt viszont már nehezen tudom elképzelni, hogy valaki a 7-es buszon zötyögve utalja át a gázszámláját WAP-telefonja segítségével” – mondja Szabó Kristóf.
DUALITÁS. A WAP-os fejlesztések tőkeigénye bankonként mintegy 10 millió forintra rúg. Így vélhetően a széles ügyfélkörrel rendelkező OTP számára megéri efféle tevékenységbe invesztálni. Ami viszont a kisebb bankokat illeti, szakértők szerint számukra az volna az ésszerű megoldás, ha saját fejlesztés helyett inkább egy speciális szolgáltatóval kötnének szerződést. A WAP használata a bankügyek intézésében akár fél éven belül megjelenhet. Léteznek olyan vélemények is, amelyek szerint sokan rögtön WAP-os készüléket vásárolnak, “átugorva” a számítógéphez kötött internetes bankolási lépcsőfokot. Ezzel szemben a mértéktartóbbak úgy látják, a kétféle készüléket még jó ideig párhuzamosan használják majd.
