Gazdaság

HÁBORÚS VESZTESÉGEK – Lemondóan

A délszláv háború miatt csökkenő bevételre számít az utazási irodák többsége. A visszaesés leginkább a kis utazási irodákat sújtja.

A magyar idegenforgalmi aktívum tavaly szeptember óta minden hónapban csökkenő tendenciát mutatott 1997 azonos időszakához képest, ám az idei első negyedévben ismét felfelé ívelő szakaszról beszélhetünk: a devizabevételek 43 millió dolláros bővülést mutattak. A jugoszláviai légicsapások hatására azonban megindult az előzetes foglalások lemondása.

Lapunk körkérdést intézett a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) a megkeresésre 60 válasz érkezett. A beutaztatásban érintett 43 iroda közül mindössze kettő nyilatkozott úgy, hogy náluk egyetlen utat sem mondtak vissza, de olyan cég is akadt, amelynél a megrendelések 100 százalékát lemondták (lásd táblázatunkat).

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézete által készített felmérés adatai kimutatták, hogy a háború egyik legnagyobb magyarországi vesztese az idegenforgalom. Még akkor is, ha e dokumentum – 200-400 millió dolláros visszaesést prognosztizálva – kevésbé borúlátó, mint a Gazdasági Minisztérium előrejelzése, amely kedvező esetben is 500 millió dolláros bevételkieséssel számol. Mindenki számára egyértelmű, hogy a válságot a kisvállalkozások sínylik meg leginkább. A tíz főnél kevesebbet foglalkoztató mikrovállalkozásoknál az árbevétel harmadát is eléri a kiesés.

Az MKIK-tanulmány szerint a vállalkozások jelentős segítséget várnak a kormánytól: a banki kölcsönök átütemezését, illetve kamattámogatást, -elengedést. Többen azt kérték, hogy a kormány – legalábbis átmenetileg – mindenekelőtt a legnagyobb mértékben érintett vállalkozások esetében csökkentse a közterheket, függessze fel az iparűzési adó fizetésének kötelezettségét, továbbá hozzon létre garanciaalapot a problémákkal küszködő cégek megsegítésére.

A kiutaztatásnál ugyan számottevően megritkult a görögországi és a horvátországi desztinációk iránt érdeklődők száma, ám aki megszokta, hogy külföldön nyaral, nem fog erről a szándékáról letenni, legfeljebb másfelé veszi útját. A Figyelő felmérése is mutat úticélváltozást, mégpedig Spanyolország és Olaszország javára.

Magyarországon a Jorgos Travel a legnagyobb görögországi kiutaztató, s az utazási irodának nem először kell kerülő útra terelnie autóbuszait. A Románián és Bulgárián keresztül történő utazás átlagosan 3-4 órával növeli meg a menetidőt, de néhány görögországi üdülőhely esetén nem lett hosszabb az útvonal. Korfura viszont Szlovénián és Olaszországon át közlekednek a buszok, s azokat Brindisiből szállítják át komppal a szigetre. Ez 2000 forint többletköltséget jelent az utasoknak. A Jorgosnál úgy vélik, hogy Görögországtól inkább a tengerentúli turisták maradtak most távol, ezért nem tartanak nagyobb forgalomkieséstől.

Horváth Vilmos, a Kisalföld Volán Rt. idegenforgalmi üzletág-vezetője viszont arról számolt be, hogy a szerbiai események miatt valamennyi görögországi ajánlatukat törölték. “Utasaink biztonsága érdekében nem vállaljuk a romániai és bulgáriai út- és határviszonyok kellemetlenségeit, a 35-40 órára növekedett menetidőt és a vele járó többletköltségeket” – közölte az üzletág-vezető, hozzátéve, hogy a horvátországi ajánlatokkal szemben is megrendült a bizalom. A győri társaság spanyol tengerparti, illetve belföldi üdülési kínálatai iránt viszont jelentősen nőtt az igény.

A Zalatour Idegenforgalmi és Kereskedelmi Kft. arról számolt be, hogy 1998-hoz viszonyítva a vendégszámban 138, a vendégéjszakák terén pedig 129 százalékos növekedést értek el. A Lengyelországból történő beutaztatással foglalkozó Flott-Tours pedig arról tájékoztatott, hogy a tavalyi év azonos időszakához képest 25 százalékos forgalomemelkedést értek el, s megrendelt útjaiknak mindössze 1 százalékát mondták le.

Molnár Gabriella, a MUISZ elnöke úgy véli, hogy a helyzet nem tragikus, hiszen franciák, belgák, angolok, amerikaiak ugyan szép számmal mondtak le utazásokat, ám az osztrákok és a németek továbbra is szívesen jönnek. Még azt sem tartja kizártnak, hogy a bevételek nem csökkennek 1998-hoz viszonyítva. A szövetség első embere bízik benne, hogy Magyarország lesz a jugoszláviai helyreállítás egyik központja, az ugyanis igen jótékonyan hatna a szállodafoglalásokra.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik