Mint ahogy minden ember, minden háztartás is más. Mások a szereplői, eltérő a felszereltsége, a vagyoni helyzete, az életnívója. A KSH, rendszeres háztartásstatisztikai felméréseire, illetve az 1996-os mikrocenzushoz kapcsolódó kiegészítő adatfelvételre alapozva, e differenciáltság mértékét és főbb jellemzőit igyekezett feltérképezni.
A piacgazdaságra való áttéréssel a lakosság a korábbinál lényegesen több és többféle tartós fogyasztási cikkhez juthatott hozzá. Mivel az erősödő kínálati piac miatt ezen termékkör árai általában az inflációs rátánál kisebb mértékben emelkedtek, s az egyes cikkcsoportokon belül a legkülönbözőbb minőségű és árfekvésű cikkeket is meg lehetett találni, a tartós fogyasztási cikkek mennyisége – az általános életszínvonal-csökkenés ellenére – lényegesen megnőtt a háztartásokban. Ezek felszereltségének jellemzésére a KSH szakemberei az 1995. december 31-ei eszmei időpontra vonatkozó felméréskor 10 nagy értékű cikk meglétét, illetve minőségi jellemzőit vizsgálták meg. A legjobban felszerelt háztartások közé azok kerülhettek be, ahol a szóban forgó tételek közül – autó, számítógép, videokamera, mosogatógép, mikrosütő, televízió, fagyasztógép, mosógép, hűtőgép, gáz- avagy villamos tűzhely – legalább 8 megvolt; jól felszereltnek minősítették az 5-7 tétellel, átlagosnak a 3-4 eszközzel, s gyengén felszereltnek a maximum 2 berendezéssel bíró háztartásokat (a különböző kategóriákhoz tartozók jellemzőiről részletesen lásd táblázatunkat). Az “élcsoportba” főként a középkorú, már idősebb gyermekeket nevelő háztartások kerültek, ahol a tagok csaknem fele aktív kereső. Ez az arány a másik pólusba tartozóknál az egyötödöt sem éri el. Hasonlóan eltérő képet mutat a háztartások jövedelemszerkezete is. Míg a legfelszereltebbeknél a (vállalkozásból származó pénzeket is tartalmazó) munkajövedelmek több mint négyötödös aránya csaknem duplája a gyengén felszereltekének, addig az úgynevezett társadalmi jövedelmek (nyugdíj, táppénz, gyed, munkanélküli-járadék, segélyek) esetében ez az összefüggés fordított.
Figyelemre méltó, hogy a (bevallott) évi nettó jövedelem tekintetében a polarizáció “csupán” 1,7-szeres, az egyes részterületeket tekintve azonban ennél lényegesen nagyobb különbségek mutatkoznak a háztartások között. Míg például autóval vagy automata mosógéppel a legkevésbé felszereltek gyakorlatilag nem rendelkeznek, addig a legjobban ellátottaknál ezeket a javakat szinte mindenhol megtaláljuk. S bár a hűtőszekrényt ma már meglehetősen kevés háztartás kénytelen nélkülözni, a minőségi jellemzőkre is rákérdező vizsgálat kimutatta: a gyengén felszerelt háztartások hűtőinek fele 1961 és 1980 között készült (tehát legalább 15 éves), s e háztartások több mint fele nem lenne képes pótolni gépét, ha az tönkremenne (a legfelszereltebbeknél ezen arányok 17, illetve 9 százalékosak). Visszaigazolta a vizsgálat az ország területi különbségeire vonatkozó közvélekedést is, kimutatván: a legjobban ellátott megyék Nyugat- és Észak-Dunántúlon találhatók, s a felszereltség kelet felé haladva egyre csökken.
