Csalódottan kellett tudomásul venniük a kisbefektetőknek, hogy Pannon-Váltó-részvényeik után az idén nem juthatnak osztalékhoz. Az ok korántsem az elmúlt év eredménytelen gazdálkodása.
Közel egyéves szünet után a Pannon-Váltó Rt. részvényeinek értékesítése volt tavaly tavasszal a kárpótlási jegy-részvény cserék egyetlen eseménye. Annak ellenére, hogy a kárpótoltak érdeklődését elsősorban a korábbi időszak szűkös kínálata magyarázta, nem lehetett okuk panaszra: közvetlenül a tőzsdei bevezetés előtt 700 forintig kúszott fel a társaság papírjainak az ára, ami 95 százalékos kárpótlásijegy-árfolyammal egyenértékű. A bevezetés óta viszonylag stabil, 600 forint körüli árat alapul véve a befektetők nyolcvanszázalékos árfolyamon tehették pénzzé jegyeiket. (A másodlagos piac stabil árfolyamában nem csekély szerep jutott a Pannon-Váltónak, mivel saját részvényeit főként maga vásárolta.)
A hosszú távon gondolkodó befektetők számára viszont nem igazán biztatóan kezdődött ez az év. Az elmúlt évben elért 300 millió forintnyi bevétel mellett tisztes nyereséget könyvelhetett volna el a társaság, ha – vezetésének egyetértésével – a könyvvizsgáló nem értékeli át a portfólióban lévő részvénypaketteket. Így a portfóliótisztítás miatt elszenvedett árfolyamveszteséggel együtt a korábban nyilvánosságra hozott 146 millió forintos veszteség megközelítheti a 400 millió forintot is.
A tavalyi kibocsátást megelőzően egy nemzetközi vagyonértékelő cég vizsgálta a Pannon-Váltó tulajdonában lévő érdekeltségek értékét. A számítás alapjának a privatizáció során fizetett árfolyamot tekintették, függetlenül a privatizáció módjától és sajátosságaitól. A többségi tulajdonhányadért érthetően magasabb árat is kérhetett az állam. Az E-hitelből finanszírozott magánosítás vagy a kárpótlási jegy ellenében történő értékesítés a konstrukciókban rejlő kedvezmények miatt nem tükrözi a valós bekerülési értéket. A még állami tulajdonban lévő cégeknél viszont a könyvekben szereplő nyilvántartások voltak mérvadók, ami ugyancsak távol állt a piaci értékektől. Az idő múlásával azonban kiderült, hogy a valós piaci érték fölött kerültek a könyvekbe ezek az érdekeltségek, ami indokolttá tette az év végi leértékelést. A rosszban csupán az a jó, hogy az idei esztendőt már tiszta lappal kezdhették el, csak a Centrum Rt. részvényeinek értékelése körül van még némi bizonytalanság. Az idei évet a társaság a tervek szerint 170 millió forintnyi nyereséggel zárja.
A gazdálkodást nagymértékben megnehezíti, hogy az állam főként 5-10 százalékos kisebbségi paketteket apportált a cégbe. Az egyes cégek stratégiai döntéseibe így csekély beleszólásuk van, sőt a tulajdonosi kör átrendeződése esetén sem tekinthető mérvadónak a náluk lévő pakett nagysága. Ez a probléma főként azoknál a társaságoknál jelentkezik, ahol a papíroknak nincs másodlagos piacuk. A társaság háza táján az is nehézségeket okoz, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatoknak ígért közel 30 százaléknyi pakettet még nem adták át, s így a “jövőbeli” intézményi tulajdonosok elképzelési még kifürkészhetetlenek.
