Gazdaság

DÉLSZLÁV ÚJJÁÉPÍTÉS – Békés piacfoglalás

admin
admin

1996. 03. 06. 00:00

Közel egymilliárd dolláros piacot kínál a délszláv térség a magyar vállalkozók számára, ám az újjáépítésben való részvételhez állami támogatásra és elsősorban tőkére van szükség – hangzott el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara múlt héten rendezett konferenciáján. A forráshiány “gyógyítására” az Eximbank és a Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) közös konstrukcióit kínálja, az állam pedig a gazdasági diplomácia eszközeivel igyekszik utat nyitni a magyar exportőröknek.

A délszláv térségben gyakorlatilag új piacokat kell meghódítani, mivel a korábbi gyümölcsöző állami és vállalati kapcsolatok jószerével teljesen megszűntek – véli az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára, Gilyán György. E piacszerzésben az állam elsődleges feladata, hogy az üzleti kapcsolatok alapjául szolgáló állam- és kormányközi szerződéseket a gazdasági diplomácia révén tető alá hozza. A kereskedelmi kapcsolatok felélesztésében fontos szerep vár ugyanakkor a háborús időkben is fennmaradt magyar kereskedelmi képviseletekre.

Az ipari tárca illetékese mindazonáltal óvta a magyar exportőröket a túlzott várakozásoktól, vélekedése szerint ugyanis a délszláv országokban már most jelentős szabad építőipari kapacitás van. Így elsősorban a magyar határhoz közel eső területeken nyílnak majd lehetőségek, s ott is főként lakás- és kommunális építkezések jöhetnek szóba. A nagyobb beruházásokban – például vasúti, közúti, egészségügyi építésekben – a magyarok valószínűleg csak alvállalkozóként vagy beszállítóként vehetnek részt.

Az Eximbank és a Mehib az “állam meghosszabbított karjaként” segíti majd a vállalkozókat abban, hogy bejussanak a délszláv piacokra – jelentette ki Mizsei Kálmán, a szervezetek elnöke. Szerinte törekedni kell arra, hogy a vállalkozók ne csak közvetlenül, hanem a nagy nyugati vállalatok beszállítójaként is kivegyék részüket az újjáépítésből. Magyarország a délszláv államok belső forgalmából is átvehet egy részt, további lehetőség pedig, hogy a határ magyar oldalán alakítanak ki hídfőállásokat az exportőrök.

A konferencián részt vevő szakemberek egyöntetű véleménye szerint a délszláv térség legfőbb problémája, hogy a tárgyalóasztal túloldalán legtöbbször ma még fizetésképtelen partnerek ülnek. Ezen segíthet az Eximbank által nemrégiben kidolgozott vevőhitelkeret-konstrukció, amely a magyar exportot fogadó vevőt finanszírozza meg. A pénzintézet szolgáltatásait ismertetve Nyíri Iván, a két szervezet vezérigazgatója elmondta: a Mehib és az Eximbank mögött mára elegendő anyagi erőt vonultatott fel a magyar állam ahhoz, hogy a magyar exportőrök forráshiányát részben finanszírozni lehessen. A Mehib által nyújtott kereskedelemi vagy politikai kockázatok elleni biztosításokkal pedig jelentékenyen csökkenthető az exportőrök kiszolgáltatottsága.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2014. március 27.
Vancsura István, a NAV megszüntetett Kiemelt Ügyek Igazgatósága RAPID ellenőrzési főosztályának volt vezetője (j) és Horváth András, volt adóhivatali dolgozó a Levegő Munkacsoport Áfabotrány: kitálal egy volt NAV-vezető címmel tartott sajtótájékoztatóján Budapesten a MagNet Házban 2014. március 27-én.
MTI Fotó: Soós Lajos

Az ember, aki legyűrte a NAV-ot és a NER-t

Budapest, 2014. március 27.
Vancsura István, a NAV megszüntetett Kiemelt Ügyek Igazgatósága RAPID ellenőrzési főosztályának volt vezetője (j) és Horváth András, volt adóhivatali dolgozó a Levegő Munkacsoport Áfabotrány: kitálal egy volt NAV-vezető címmel tartott sajtótájékoztatóján Budapesten a MagNet Házban 2014. március 27-én.
MTI Fotó: Soós Lajos
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.