A telefonunk szívja le az idegrendszerünket – és még csak észre sem vesszük

Az elmúlt két évtizedben olyannyira a mindennapjaink részévé váltak az okoseszközök, hogy az emberek többségének fel sem tűnik, milyen gyakran nyúlnak reflexből a telefonjaik után. Pedig a telefonhasználatra vonatkozó kutatások és becslések szerint naponta akár több száz alkalommal is elővehetjük a mobilunkat. Ebbe természetesen az is beletartozik, amikor megnézzük, mennyi az idő, de a különböző alkalmazások figyelmünk elterelését szolgáló értesítései ekkor is megtalálnak minket.

„A figyelmünk nyilvános erőforrássá vált. A telefonunk ennek a fő csatornája és eszköze, amin keresztül a kisebb-nagyobb cégek és szolgáltatók közvetlen hozzáféréssel rendelkeznek a figyelmükhöz, és meg tudják csapolni azt. Ezért folyamatos ingerválasz üzemmódba került az agyunk” – festette le röviden a szinte állandóvá vált digitális jelenlét szervezetünkre gyakorolt hatását Schell Gergely a 24.hu-nak.

A tanácsadó szakpszichológus, pár- és családterapeuta és mindfulness alapú kognitív terápiás csoportvezető szerint ezzel az a legnagyobb probléma, hogy az értesítésektől felvillanó kijelzők miatt az idegrendszerünk készenléti állapotban van, ami hosszú távon kimeríti a szervezetünket.

És mivel az emberek többsége általában karnyújtásnyira tartja magától a telefonját, ezért ez a készenléti állapot szinte egész nap velünk van.

A túlzott digitáliseszköz-használat az értesítések hatására megnövekedő dopamintermelés révén könnyen kiégéshez és krónikus fáradtsághoz vezethet, ha nem vagyunk elég tudatosak. A szakértők ezért egyre gyakrabban beszélnek a digitális detox, illetve a megfelelő digitális higiénia kialakításának fontosságáról.

Előbbi jelentheti a technológia teljes kizárását is, ahogy azt az egyik idei orvosi Nobel-díjas, az amerikai Fred Ramsdell története is jól mutatja, aki egy digitális böjttel egybekötött háromhetes túrán vett részt, ezért nem tudták időben értesíteni arról, hogy megkapta a világ legrangosabb tudományos elismerését.

De jelenthet rövidebb, akár egy-két napon át tartó böjtöt, vagy egy idegrendszerünk egészsége szempontjából hasznosan eltöltött félórás szünetet is, amikor megpróbálunk a jelenre fókuszálni. Lehetőleg tisztes távolságban a digitális eszközeinktől.

Hiszen így az agyunk kiléphet a digitális jelenléttel járó folytonos „üss vagy fuss!” üzemmódból, és visszatérhet a nyugalom, a fókusz és a jelenlét állapotába.

A legtöbben azonban a munkájuk és a magánéletük miatt sem engedhetik meg maguknak, hogy hosszú digitális detoxot tartsanak. Ezért az okoseszközök agyunkra gyakorolt hatása mellett azt is bemutatjuk, mit tehet az ember, ha még egy napot sincs lehetősége digitális böjtöléssel tölteni.