A vashiányra nem egy konkrét panasz, hanem tünetek sokasága jellemző, amelyek közül leggyakoribb a tartós fáradtság, de számos egyéb, a vashiányra nagyon jellemző probléma is utalhat rá. A vashiányt testünk számos módon jelzi nekünk, ilyenkor idegrendszeri, emésztő-, ér- és immunrendszeri, keringési, légzési zavarok léphetnek fel, sőt, akár ritka és furcsa tüneteket is tapasztalhatunk, mint a krétaevés iránti sóvárgás. A hiányállapotot egyáltalán nem könnyű felismerni a szerteágazó, nem specifikus tünetek miatt.
A fáradtság árnyalatai
Sokan azt gondolják, hogy a stressz miatt fáradtak. Egyik barátnőm, Kati is azt hitte, hogy azért fáradt és álmos sokszor, mert kimerült és sok stressz éri. Abban igaza van, hogy a kimerültségtől is lehet fáradt, ám amikor elment futni, és szinte pár méter után heves szívdobogást és iszonyú fáradságot tapasztalt, megijedt. Ekkor fordult orvoshoz, aki vérvételre küldte, így kiderült, hogy vashiányos, és a tapasztalt tünetek már ennek a jelei voltak. Vas hiányában ugyanis a vér kevesebb oxigént tud szállítani a tüdőből, ami miatt úgy érezheti, hogy kevés levegőt tud belélegezni.
Évi kollégám pedig arról számolt be, hogy reggelente alig bír kikelni az ágyból. Ebéd után pedig szinte már koncentrálni is képtelen a munkára. Legszívesebben az asztalra hajtaná a fejét és aludna egyet. Emellett van, hogy 25 fokban is fázik, és nem érti, mi a gond. Amikor ő is orvoshoz fordult, meglepődve nyugtázta, hogy neki is a vashiány okozott problémát.
A vashiánynak számos nem specifikus, vagyis egyéb betegségekre is jellemző tünete lehet. Ilyen panasz a fáradékonyság, a fejfájás, a halláscsökkenés, a légszomj, a körömrepedezés, a bőrszárazság, a fázósság, esetenként erőteljes hajhullás, fertőzésekre való fogékonyság, sápadt bőr, halvány fogíny is. Ritkán, de előfordulhat az úgynevezett „pica”, vagyis az ember számára szokatlan, emészthetetlen anyagok, például vakolat, kréta, homok evése iránti sóvárgás.
Milyen állapotok okozhatnak vashiányt?
- Terhesség, szoptatás
- Egyoldalú táplálkozás (szigorú diéta, vegetáriánus vagy vegán életmód)
- Extrém sportolás
- Fertőzések
- Vérveszteséggel járó daganatos megbetegedések
- Egyéb vérzés (például erős menstruáció)
- Felszívódási zavarok (például gluténérzékenység)
Általánosságban elmondható, hogy egy felnőttnek egy nap 10-15 milligramm vasat kell bevinnie, de a pontos mennyiséget számos tényező befolyásolja. Az egyik az életkor. A gyerekeknek sokkal több vasra van szükségük naponta. De az élsportolók esetén is kiemelten fontos a megfelelő vasbevitel, hiszen az izommunka több vasat igényel, miközben a verítékkel rengeteg értékes nyomelemet és ásványi anyagot veszítenek. A termékeny korú és várandós nők szervezetének szintén jóval több vasra van szüksége.
Ha a vasháztartásunk egyensúlya felborul, és hosszabb ideig kevesebb vassal gazdálkodik a szervezet a szükségesnél, ürülni kezdenek a vasraktárak. Amennyiben nem pótoljuk a vasat, a kialakuló kellemetlen tünetek mellett a vashiány még tovább súlyosbodik, mert a vörösvérsejtképzés nem lesz megfelelő.
A vas a vörösvértest hemoglobinjának elengedhetetlen összetevője; ez az a fehérje, amely megköti az oxigént a tüdőkben, majd felszabadítja azt, amint a vérárammal a test más részeibe jut.
Étrend
Magyarországon népbetegségnek számít a vashiány, de a fejlett országokban is – elsősorban a táplálkozási szokásokból és az életmódból adódóan – akár a lakosság 60-80 százalékát is érintheti legalább egyszer élete során. A szervezetünk kevés vasat raktároz, ezért azt a táplálkozásunkkal kell megfelelő formában és mennyiségben bevinnünk. Fogyasszunk vasban gazdag ételeket, teljes kiőrlésű gabonafélét, húst, májat, halat és tenger gyümölcseit, tejtermékeket (különösen juh- és kecsketejből készült termékeket), és olyan zöldségeket, amelyek magas vastartalommal rendelkeznek (például szárazbabot, szárazborsót vagy lencsét).
A vashiány megelőzésére elegendő lehet csupán az étrend megreformálása, esetleg vastartalmú étrend-kiegészítő szedésével, ám a kialakult vashiány kezelésére recept nélküli vagy receptre felírt vaspótló szedése szükséges, vashiányos vérszegénység esetén pedig vénás vaspótlás is szóba jöhet.
