Hallott a párról, akiket hét éven keresztül kameráztak, így láthattuk, ők hogyan kamerázták magukat életük legintimebb pillanataiban? Az álomszerű helyzet első szintjén fiatal és gazdag, szexvideókat gyártó alkotókat láthatunk, a Hörcher Gábor dokumentumfilmes által forgatott második szinten pedig egy súlyosan bántalmazó kapcsolat hétköznapjait. És azokra emlékszik, akik az előbb említett Emmához és Eddie-hez hasonlóan a kamerák mellett egy harmadik felet is beengednek a hálószobájukba?
És azokról a tanárokról hallott, akiket kirúgtak, mert másodállásban felnőtteknek szóló tartalmakkal kerestek pénzt? Volt, aki elbocsátása után a Rómeó és Júliából idézett védekezésképp („Mit rózsának hivunk, nevezzük azt // Akárhogy: olyan illatos marad.”), egy másik pedagógus munkáltatóját viszont petícióval kérték, vegyék vissza a nőt az állásába.
- De rúgtak már ki a haditengerészettől is valakit kiegészítő jövedelme miatt,
- ahogyan a tennessee-i rendőrség sem nézte jó szemmel, mikor egy alkalmazottjuk feltűnt egy tizennyolc pluszos videóban,
- volt, akit egy templomba nem engedtek be többé,
- és megint mást a családja tagadott ki.
Ha már család: az a nő sem repesett az örömtől, aki rájött, egy közeli rokona az előfizetője; az a férfi viszont lelkesen csatlakozott követőnek, aki a sógornőjére bukkant az interneten, de olyan felhasználót is találhatunk, aki kamaszfiát találta legmegfelelőbbnek, mikor operatőrt keresett erotikus videóihoz. Az is megvan, hogy a NAV megbüntetett egy magyar celebet, mert nem adózott a tartalmai után (míg egy külföldi tartalomgyártó érthetetlennek tartja, hogy miért kell egyáltalán adóznia, ha követői szerint nem is munka, amit csinál)?
Hogy mi köti össze a fentebb felsorolt embereket és történeteket? Így van: az OnlyFans.
