Molnár Ferenc Caramel a Probléma Hajóssal és Márkóval legújabb epizódjában a roma identitás diverzitásáról beszélgetett a műsorvezetőkkel. Mint elmondta, szívesen csinál dalokat különböző stílusokban, nemrég például egy trap száma jelent meg, amiben szinte végig rappel, és ami arról szól, hogy nőtt fel és honnan jött. Hozzátette: az önéletrajzi dal a roma emberekkel és előadókkal szembeni előítéletekről is szól, ami még a cigányok között is jelen lehet.
Az inspirálta a dalt, hogy a nagypapám zenész volt – hegedűművész meg brácsázott és gitározott –, és én voltam az egyetlenegy unokája, akit nem tanított zenélni, mert én túl barna voltam. Akkoriban, a nyolcvanas években benne volt a zenei kultúrában, hogy az állhatott ki zenélni, az kísérhetett egy szólistát vagy játszhatott egy hotelben, aki nem annyira barna – apámék mindig úgy mondták, hogy aki nem annyira fekete –, mert az megriasztotta a közönséget. Ha túl cigány vagy, az már nem volt jó
– mondta el az énekes, aki később sem számolt el nagyapjával a történtek miatt.
Én ebben szocializálódtam, ez egy ilyen kor volt. Tökre értettem, hogy miről szólt ez, és most is, visszagondolva is tökre értem. Lehet, hogy a nagyapám megkímélt csalódásoktól. Nem feltétlenül a szeretet vezérelte, amikor rávágott a kezemre a vonóval, hogy »Tűnj el, te túl fekete vagy, mit képzelsz?«, de azért lehet, hogy mégis megóvott valamitől, amibe belefuthattam volna.
Caramel arról is beszélt, nem szereti azt a kifejezést, hogy „roma előadó”, de mostanra elfogadta. Sokszor előfordult vele, hogy egyesek nem tartották „elég cigánynak”, mert egyáltalán nem játszik roma zenét.
Az első tíz évben nagyon sűrűn megkaptam a roma közönségtől, hogy csalódottak, mert nem hordoz olyan elemeket a zeném, ami autentikus vagy cigányos lenne. És ezt a többségi társadalomtól is megkaptam, mert ők meg azt olvasták az újságban, hogy »Caramel, a roma előadó«. Nekik sem tetszett, hogy nem vagyok elég romás
– fogalmazott az énekes, aki mindezek ellenére büszke roma embernek tartja magát, és azt gondolja, ha az identitásából kitépnék a romaságát, akkor nagyon fontos darabját veszítené el, ami nélkül nem tudna létezni, és ugyanezt gondolja a magyarságával kapcsolatban is.
Arról, hogy kambodzsai-vietnámi származású feleségével, Szilágyi Szilvivel közös gyerekei életében hogyan jelenik meg a roma identitásuk, Caramel azt mondta, ez nehéz kérdés, de kilencéves lányát már elkezdte megismertetni a kultúrájukkal. Ennek árnyoldalait is igyekszik felvillantani Szofinak, akit szintén ért már atrocitás a származása miatt.
Volt már olyan, hogy azt mondta rá egy kisfiú, hogy »büdös cigány«. Nem értette, hogy mit jelent ez, miért mondja rá ezt egy iskolatársa a táborban. Nyilván azért mondta ezt a kisfiú, mert otthon ezt hallotta. Egy ötéves kisfiú nem mond magától ilyet. Mentünk Szofiért a táborba, ő pedig sírt, zokogott, hogy »Apa, azt mondták rám, büdös cigány. Mit jelent ez? Ez most nagyon rossz dolog?«. Akkor kezdtünk el erről először beszélgetni
– elevenítette fel a történteket a zenész.
