Élet-Stílus

Egy DNS-vizsgálat elvégzése után jött rá, hogy a barátja, akivel már 6 éve együtt van, valójában a testvére

Zinkevych / Getty Images (illusztráció)
Zinkevych / Getty Images (illusztráció)
Egy gyerekként örökbefogadott nő azt állítja: a komoly, párkapcsolata természetét komolyan megváltoztató felfedezés azután ütött be, hogy közös DNS-tesztre adták a fejüket. De partnerével – akivel még mindig életük szerelmeiként tekintenek egymásra – bíznak benne, hogy csak egy tévedés áldozatai lettek.

Egy évek óta tartó párkapcsolatban az ember több fontos mérföldkövet is átél a partnerével, de olyanról ritkán hallani, amikor a közösen tervezett jövő végét az jelenti, hogy a közös házban élő pár tagjai között a lehető legszorosabb biológiai kapcsolat áll fenn. Egy Redditen inkognitóban megnyíló nő – akinek a történetét a Daily Mirror mutatta be –, azt állítja, vele és a barátjával – akivel 6 éve alkotnak egy párt – pontosan ez történt.

Az összetört szívű nő azt írta a közösségi oldalon, hogy őt és a barátját is örökbe fogadták gyerekként, ezért úgy döntöttek, mindketten elvégeztetnek egy-egy DNS-vizsgálatot, hátha így többet megtudnak a múltjukról – ami végül sokkal nagyobb meglepetést okozott számukra, mint amikor kamasz korukban közölték velük a szüleik, hogy adoptálták őket, hiszen a tesztek eredményei alapján valójában vértestvérek –, így talán nem is lenne szabad együtt lenniük.

„Most tudtam meg, hogy 6 éve járok a vérszerinti bátyámmal” – kezdte az élete felismerésén átesett nő, majd így folytatta:

Én 30 éves vagyok, a bátyám pedig 32. Az idő nagy részében, amíg ezt írom, a barátomnak fogom hívni. Furcsán érzem magam emiatt. Engem csecsemőként fogadtak örökbe, de csak középiskolás koromban tudtam meg, hogy örökbe fogadtak.

Akkor nem éreztem magam elárulva, és nem is nagyon érdekelt a dolog. Szeretem a szüleimet, és a szüleim szeretnek engem. Kit érdekel, ha nem ők az igazi szüleim. A barátom is örökbefogadott volt, és amikor megismerkedtünk, ez volt az egyik dolog, ami valahogy összekötött minket. Mindketten csak a középiskolában tudtuk meg, hogy örökbe fogadtak minket, és mindketten szerencsések voltunk, és jó családunk volt. Nem jártunk nevelőotthonról nevelőotthonra.

Az évek óta tartó, mély és harmonikus kapcsolatuknak, melyben a gyermekvállaláson kívül – amit amúgy sem tervezetek – szinte az összes komoly lépcsőfokra ráléptek már (így természetesen egymás szüleit is ismerik), azonban szomorú véget kell, hogy érjen a vizsgálatok eredményei után.

„Finoman szólva is megdöbbentem. Csak most tudtam meg ezt az információt, és még nem mondtam el a barátomnak. Nagyon remélem, hogy hibáztak, de most már kezdenek értelmet nyerni a dolgok.

Mindig azt halljuk, hogy »annyira hasonlítotok egymásra«, vagy »ő a te férfi változatod«. Már jóval a teszt előtt is mindig összehasonlítottak minket. Mindig csak nevettünk rajta, de a reggeli órákat azzal töltöttem, hogy megnéztem a rólunk készült közös képeket, és rájöttem, tényleg nagyon hasonlítunk egymásra.

Ez kiborít, és nem tudom, mit kellene tennem. Még mindig szeretem a barátomat/testvéremet, és már 6 éve együtt vagyunk. Van egy közös házunk és egy egész kényelmes életünk. Remélem, hogy ez a teszt rossz és hamarosan megcsináljuk az igazit, de pánikolok. Még mindig úgy tekintek rá, mint életem szerelmére” – írta két hónappal ezelőtti bejegyzésében.

Majd újabb fejleményekkel jelentkezett. A későbbi bejegyzésében azt mesélte, hogy már elárulta a barátjának ezt az életüket felforgató információt, aki azt reagálta rá, egyelőre nem hajlandó meghozni életük talán legfájóbb döntését, vagy pánikolni a hír miatt, mert benne van a pakliban, hogy tévedés áldozatai lettek – de azért láthatóan pánikba esett.

Mivel további fejleményekről a brit bulvárlap nem számolt be, ezért nem tudni, hogy az az igazság-e, amiben a páros reménykedik, vagy valóban testvérek, és ezért már szakítottak-e.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik