Élet-Stílus

A zene is lehet pszichiáter, avagy így segít a zene rajtunk

Korábban a témában:

Az emberek évszázadok óta tudják, hogy a zenével szabályozhatjuk a hangulatunkat és érzelmeinket, a szakértők azonban csak az elmúlt évtizedekben kezdték el tudományos eszközökkel is vizsgálni a jelenséget. Vajon tényleg segíthet a zene a mentális egészség javításában?

A depresszió az egyik legismertebb mentális zavar, amely Magyarországon különösen gyakori, 2018-ban a 18 éven felüli lakosság 10,5 százaléka vallotta magát depressziósnak. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy minél több lehetséges gyógymódot tárjanak fel a kutatók. A zeneterápia egy ideje már bevett módszer a mentális zavarok kezelésére, de vajon az ember saját zeneválasztással is tud segíteni magán?

Egy 2019-es vizsgálatban az alanyok klasszikus zenék közül választhattak, melyeket két csoportba, szomorú és vidám kategóriába osztottak be. Az eredmények alapján a depressziós alanyok nagyobb arányban döntöttek előbbiek mellett. A szakértők úgy vélik, hogy a zeneválasztás hátterében az alacsonyabb energiaszint áll: a vidám zene nem feltétlenül tesz jót egy depressziós ember közérzetének, hiszen túl harsány lehet, ráadásul sok esetben esztétikailag kevésbé szép, mint egy szomorú darab.

Egy 2016-os kutatás azt is felfedte, hogy a szomorú zene segíthet a pozitív emlékek előhozatalában, ami rövid távon hatásos lehet a rossz közérzet ellen. Ennek némiképp ellentmond egy 2017-es kutatás, melyben kifejezetten a csoportos zenehallgatásra koncentráltak. A szakértők arra jutottak, hogy az inspiráló zene hatására a csoportokon belül pozitívabb párbeszédek indultak meg, és az alanyok is vidámabbnak érezték magukat. A szomorú zene ezzel szemben negatívabb érzelmeket váltott ki, főleg a fiataloknál. Összességében azonban elmondható, hogy a csoportos zenehallgatás általánosságban erősítette a társas kapcsolatokat, az egymásra hangolódott érzelmeket pedig a résztvevők egy ideig a csoport elhagyása után is fenn tudták tartani.

Egy 2019-es tanulmányban a szerzők a heroikus zene hatásait vetették össze a szomorú zene hatásaival. A csapat arra jutott, hogy előbbi pozitív, izgalmas, konstruktív és motiváló gondolatokat váltott ki, míg utóbbi nyugodt, de kevésbé pozitív érzelmeket. Meglepő módon a heroikus zene több résztvevőnél is félelmet idézett elő, úgy tűnik, hogy rossz közérzet mellett nem mindenki vevő a motiváló, boldog dalokra.

A héten harmadszor jön sötét ruhában kollégánk? Ne mondjuk rá rögtön, hogy depressziós!
A szaknyelv színpszichológiának nevezi a tudomány azon ágazatát, mely összefüggéseket keres az érzelmek és a színek között. Valóban igaz lenne, hogy a lélekállapotunkról tanúskodik az öltözködésünk?

A szakértők még mindig nem tudják pontosan, hogy a zene miként is befolyásolja az agyunkat. Annyi biztos, hogy a zene hatására dopamin szabadul fel az agyban, ami kellemes érzést okozhat. Egyes kutatók szerint a szomorú zene a prolaktin termelődéséhez is hozzájárulhat, ami egyebek mellett  a traumák leküzdésében tud segíteni.

Túl hosszú a tél?

Nyomasztja a szürkeség, a napfényhiány? Levertnek érzi magát, nincs kedve semmihez? Az enyhe depressziós tünetek kezelésére alkalmazható az orbáncfűkivonat-tartalmú Remotiv extra: javítja a hangulatot és segít visszanyerni a motivációt. A cikk a Phytotec Hungária támogatásával készült.

 

Vény nélkül kapható, orbáncfűkivonat-tartalmú gyógyszer

Kiemelt kép: iStock

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.