Korábban több telefonos alkalmazással is próbálkoztam, de ezek két dolog miatt nem jöttek be:
- egyrészt képtelen voltam minden egyes kiadásomat felvinni az appokba,
- másrészt egy idő után vagy kiderült, hogy az alkalmazás x napon túl fizetőssé válik vagy mégsem tudja azt, amire én használnám.
Egy korábbi munkám miatt három évig Excel-táblákkal keltem és feküdtem, ezért eszembe jutott, miért ne rakhatnék össze magamnak egy sémát. Ez megtörtént, azóta pedig “tökéletesítettem” annyira, hogy nagyjából mindent tud, amit szeretnék.
Mennyit költhetek?
Az alapképlet egyszerű: hó elején összeszámolom, hogy az adott hónapban mennyi lesz a bevételem (ez általában 100 százalékosan a nettó fizetésem jelenti), ezekből levonom az előre tervezhető, fix költéseket, majd a maradékot elosztom a hónap napjainak számával. Az excelezés tehát nem arra jó, hogy minden egyes apró költésünket nyomon kövessük, hanem hogy lássuk, éppen mennyi pénzünk van, és hogy állunk a fizetendőkkel.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2016 októberében 174 400 forint volt a nettó átlagkereset Magyarországon. Ezzel számoljunk januárra is, ahol 81 400 forint lesz a fix költésünk, így a hónapra 93 ezer forintunk marad élni. Ez naponta 3000 forintot jelent, amit költhetünk ételre, ruhára vagy bármi másra.
Minden hónapot azzal kell kezdeni, hogy összeírjuk, milyen tervezett költségekkel számolhatunk. A teljesség igénye nélkül ez lehet
- lakbér,
- közüzemi számlák,
- autórészlet,
- telefonszámla,
- számlavezetési díj,
- kondibérlet,
- tömegközlekedési bérlet,
- kozmetikus.
SŐT: én a fodrász mellé már a minden hónapban elfogyó fogkrémet, ajakbalzsamot és vécépapírt is felírtam a listámra. Ez két dolog miatt jó: egyrészt tényleg mindennel előre tervezünk, másrészt nem a “szabadon” felhasználható keretből kell fizetni ezeket, és nem rontja a spórolási statisztikáinkat. Ezután felvisszük kiindulásképpen, hogy az előző hónap végén mennyi készpénzünk volt és mekkora összeg volt a bankszámlánkon, majd minden este az egyes napokhoz azt, hogy éppen hogy állunk.
Fontos: az egyenleget kell felvinni, és nem azt, hogy mennyivel kevesebb van, azt majd a tábla kiszámolja!
Néha bele kell nyúlni
Ha több helyen tartjuk a pénzünket, akkor arra kell csak figyelni, hogy beszúrjunk egy új oszlopot, és képletezzük át a Napi költés oszlopait. Ugyanez a helyzet, ha külföldre megyünk, és nem forintban van a vagyonunk egy része. Módosítani kell a képleteken akkor is, ha megjön a fizetésünk: szintén a Napi költés oszlopban hozzá kell adni annyit a képlet végéhez, amennyi pénzt kaptunk. Bár a példahónapban (január) 31 hónap van, természetesen a sorokat törölni kell, ha kevesebb napos hónapra térünk át.
A példánál maradva január első napján nem költöttünk, mert a szilveszteri maradékot ettük, és a bolt is zárva volt. Másodikán viszont megjött a netszámla, amiről azt hittük, 5000 lesz, de végül 5500 lett (ezt bankkártyával fizettük otthonról), és fodrásznál is jártunk, ahol kétezer forint készpénzt hagytunk ott. Másra nem költöttünk, harmadikán viszont igen: a 2500 forint előre betervezetlen dolgokra ment el, ami lehet az, hogy reggelit vettünk, vagy valamilyen lakáskiegészítőt. Minden fix költséget, amit már kifizettem, felviszek a jobb oldali kis táblázatba.
Fontos: a nagyobb táblázat Összesen sorai a képletezés miatt csak a hó végén lesznek értelmesek!
Ha belelendülünk, és folytatjuk tovább a projektet (nekem a 2017. január a huszonharmadik hónapom), akkor nincs más dolgunk, csak másoljuk a munkafüzetlapot, átírjuk a nevét az új hónapra, és törlünk minden számot és szöveget, ami az előző hónaphoz kapcsolódik (szürkével színeztem a képletezett cellákat, azokat ne bántsuk!).
Miben segít?
Általában az Extra költés oszlopot sasolom – ugye ez az, aminek lehetőleg nem szabad túllépnie a napi keretet (a példánkban a háromezret). Van, hogy hó közepén összeadom az addigi összegeket, majd kiszámolom, hogy addig mennyit spóroltam: példánknál maradva eltelt a hónapból három nap (3*3000 forintot költhettem eddig), de én eddig csak 2500-at szórtam el “pluszban”, így 6500 forintot takarítottam meg eddig.
Tény, hogy ennem kell, és az étel pénzbe kerül, viszont annyiban segít az excelezés, hogy
így nem lepődök meg hó végén, hogy hova tűnt el a pénzem.
Bár a fix költségek változhatnak (például az egyik számla magasabb lesz, a másik alacsonyabb), de az elmúlt két év tapasztalatai nálam azok, hogy általában ezek a tételek kiütik egymást, és nagyjából a tervezett és a valós értékek ugyanakkorák lesznek.
Én is akarom!
Az alapfájlt feltöltöttem Dropboxba, ide kattintva elérhető. A sajátomat is itt tartom, hogy tényleg bárhol is ér az este, fel tudjam vinni a napi adatokat – gépen pofonegyszerű, de telefonon se annyira nehéz: az iOS-re letöltöttem az Excel programot, amit össze lehet kötni a Dropbox alkalmazással.
A táblát természetesen tovább lehet fejleszteni: én egy Összegző munkafüzetlapon grafikont is készítettem arról, hogy az elmúlt két évben minden hónapban hogyan oszlottak meg a fix és az egyéb költéseim, mennyi pénzt spóroltam, stb.
