Élet-Stílus

Így vernek át minket a boltokban

Ragasztott sonka, garnélát utánzó halnyesedék és oxigénnel dúsított dobozok.

Megdöbbentő dokumentumfilmet talált az észak-német televízió műsorában a Női.test.kultúra blog. A 45 perces film azokat a leggyakoribb élelmiszer-ipari fogásokat mutatja be, melyek egytől egyig a fogyasztók megtévesztésével, félrevezetésével trükköznek. A film a blog szerint nemcsak szemléletes, de lévén, hogy teszteket mutatnak be, szakembereket szólaltatnak meg, emellett meglehetősen hitelesnek tűnik.

A blog a kisfilmre alapozva először a “ragasztott sonkák” sötét titkáról rántja le a leplet:

„Most olyan sonkákról lesz szó, amelyek előre csomagolva, vékonyra szeletelve kaphatóak a diszkontáruházakban, szuper- és hipermarketekben. Az áruk viszonylag kedvező. De ha jobban szemügyre vesszük ezeket a szeleteket, szokatlan jelenségeket lehet felfedezni: a hús rostjai össze-vissza futnak, a színe is furcsán váltakozó, és olykor szemmel láthatóan szabályos tagolódás is látható.

A filmesek laboratóriumban is megvizsgálták a mintákat. Az eredmény megdöbbentő: a minták többségében legalább 3 különböző sertés DNS-ét fedezték fel egyetlen szeleten belül. Ami azt jelenti, hogy a vizsgált gyártók (Die Thüringer, Mühlenhof) a fogyasztókat megtévesztve nem igazi sonkát árulnak, hanem több sertés húsát összekeverve olyan állagot, formát imitálnak, mintha az egyetlen egy sertés sonkájából lett volna levágva. A gyártók a megkeresésre azt mondták, hogy nyomás alatt, préselve készülnek ezek a sonkák. Korábban, 2010-ig legális volt az az enzim (thrombin) használata is, amivel az apró húsdarabokat, nyesedéket össze lehet ragasztani.”

Kíváncsi a többi trükkre is? Olvassa el a folytatást a Női test kultúra blogon.

Élelmiszeripar: a pokol konyhája

Nemrég Jamie Oliverről keringtek a diadalittas hírek a neten: a sztárséf pert nyert a McDonald’s ellen, mivel az különböző állati eredetű, fogyasztásra szinte nem alkalmas részeket ammóniumos fürdőben “kimosva”, majd összeragasztva készített húspogácsát árul. Ez a “rózsaszín iszap” verte ki aztán a biztosítékot mindenkinél – de aki párizsit, egyéb felvágottat vesz, az is ammóniumos kezelésű iszapot visz haza a családjának, mivel ez az eljárás bevett élelmiszer-ipari fogás. Hogy a többi összetevőt (pépessé darált köröm, fincsi, mi?) már ne is emlegessük. Aki húst akar venni bizonyosan, ha nem is pokolra kell mennie, de legalább is egy piacra, megbízható kiskereskedővel és az átlagosnál több pénzzel kell rendelkeznie – de tán nem is kell mindennap húsnak gőzölögnie a tánylron. Legyen inkább kevesebbszer, de akkor az valóban legyen hús.

survey solutions

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.