Élet-Stílus

Szeretné tudni, önnek melyik agyféltekéje aktívabb?

Egy ügyes teszt segítségével néhány kattintás alatt kiderítheti.

Azt bizonyára önök is tudják, hogy az agyunk két féltekére oszlik, melyek közül a jobb oldali a kreatívabb, művészi funkcióért, a bal pedig a logikus, elemző funkcióért felel. Habár a két félteke “csupán” egy hatalmas, agyközi kábelrendszeren kapcsolódik össze, téves lenne azt gondolnunk, hogy a két félteke két külön agyat alkot.

Az egészséges embereknél a két félteke egyszerre vesz részt a gondolkodásban, és egyszerre szabályozza a test működését is, vagyis a kettő egy nagy integrált eszközként működik.

Két félteke, két különböző feladat

Bármilyen hihetetlen, azt, hogy az egyes agyféltekék külön sajátosságokkal és erősségekkel rendelkeznek, már az 1800-as évek közepén is tudták a tudósok. Sőt, egyes vizsgálatok azt is bebizonyították, hogy már az egyiptomiak is úgy vélték, az agy jobb féltekéje a test baloldalát, míg a bal, a jobbat irányítja. Szerencsére a mai modern vizsgálati eljárások, illetve a képalkotó eszközök már sokkal pontosabban rá tudnak mutatni a különbségekre.

Többek között ezeknek köszönhetően tudjuk azt is, hogy az agyunk két agyféltekéje nem azonos módon működik.

Ezt csinálja a bal agyfélteke: ez felelős a beszélt és az írott nyelv, a logika, a számolási képességekért és az elvont, tudományos fogalmakért.

A jobb félteke: felelős a mintázatok és formák felismeréséért, az arcvonásokra való emlékezésért, a művészetek értékeléséért, a humorért, a zenéért, a táncért, a képzelőerőért és a téri képességekért.

Tesztelje egyszerűen, önnek melyik agyféltekéje a domináns

Szeretné tudni önnél melyik félteke az erősebb? Nos, ha erre a linkre kattint, és válaszol a néhány egyszerű angol kérdésre, többek között olyanokra, mint hogy ön szerint melyik irányba forog a női alak, illetve hogy milyen színű szavakat lát maga előtt, és melyik alak írja le önt a leginkább, nos, akkor hamarosan megtudhatja a választ.

Ha készen van a teszttel, az alábbi szavazáson, jelölje be, önnél mi lett az eredmény! Jó tesztelést!

Különös, de igaz: néha egy agyfélteke jobb, mint a kettő

Az úgynevezett hemiszferektómia, melynek során a sebészek eltávolítják az agy egyik felét, annyira ijesztően hangzik, hogy azt hihetnénk, soha, senki nem vállakozik rá. Pedig csak az elmúlt évszázadban több száz ilyen műtétet hajtottak végre a sebészek, méghozzá sikerrel. Az elsőt egyébként 1888-ban, egy német sebész, bizonyos Friedrich Goltz végezte el egy kutyán.

1938-ban egy rohamoktól szenvedő kislányon hajtottak végre hemiszferektómiát, melynek köszönhetően a kislány rohamai először csak ritkultak, majd végül teljesen meg is szüntek. Mostanában is főleg ebből az okból folyamodnak az orvosok ehhez a radikális beavatkozáshoz: hogy megszüntessék azokat a rohamokat, melyek vélhetően agyi eredetűek és nem reagálnak a gyógyszeres kezelésre.

Persze a műtét nagyon rizikós, épp ezért az orvosok zöme csak akkor javasolja betegének, ha már tényleg nincs más megoldás. A John Hopkins Egyetem sebésze például rámutatott, egy hemiszferektómia esetében különösen oda kell figyelni, hogy csakis az agy felét távolítsák el. Ha ennél egy hangyányival nagyobb részt vesznek ki, az már gondokat okozhat.

Hogy lehet fél aggyal élni? Nos, egy ilyen radikális beavatkozásnak az előnyei mellett megvannak a maga hátulütői is. Mert bár a hemiszferektómián átesett beteg továbbra is tud majd járni, táncolni és futni is, teljesen elveszti az irányítást például az eltávolított agyféltekével ellentétes karban és megvakul az ezen az oldalon lévő szemére. További ismert következmények: ha valakinek a bal agyféltekéjét távolítják el, akkor a jövőben problémái lehetnek a beszéddel.

Ezen a videón egy korábban Rasmussen-szindrómás kislány történetét nézheti meg, akinek azért távolították el a teljes jobb agyféltekéjét, mert a betegsége azt támadta, emiatt pedig naponta legalább 10 rohama volt. A műtét után Cameron lebénult, ám 4 hét intenzív terápia után már saját lábán hagyta el a kórházat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik