A hétfői hidegfront után jelenleg szárazabb levegő ül az ország fölött, kedd estig délen és délnyugaton még szórványosan előfordulhat kisebb eső és zápor, de rövid időre itt is kisüt a nap. Máshol hosszabb napsütésre is számíthatunk, az északnyugatira, északira forduló szél többfelé megélénkül, helyenként megerősödik – írja honlapján az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A hétvégén több mediterrán ciklon is áthalad a Kárpát-medence felett nyugatról keleti-északkeleti irányba, az első péntek-szombat, a második szombat-vasárnap, a harmadik szerdán éri el Magyarországot. Legalábbis a mostani feltételek mellett, a meteorológiában ugyanis annyi a változó, hogy pontos „diagnózist” valóban csak egy-két nap távlatában lehet adni – erősítették meg az fn.hu-nak az OMSZ-nél.
Eső és hó, hó és eső
A ciklonok pedig – várhatóan péntekre – országszerte jelentős mennyiségű csapadékot hoznak, amely váltakozó esőt és hóesést jelent. Bár ebben az időszakban az ország több területén éjszaka már fagypont alá süllyed a hőmérséklet, és nappal is 0-5 fok közötti értékeket mérhetünk, mégsem lehet megjósolni, hol marad meg esetleg a hótakaró. Ha ugyanis eső után havazik, a vizes talajra érve a hó megolvad és csak latyakos egyveleg képződik.
Ugyanez a helyzet, ha fordítva történik, és hóra esik az eső. Ha az országban valahol is tartósabb hótakaró képződik, az legnagyobb valószínűséggel a Kis-Alföldön lesz. Egy biztos: péntektől országos havazásra és esőkre készülhetünk.
151 centi a rekord
Idén már nem ez lesz az első hó. Október 26-án Kékestetőn mínusz 0,8 Celsius-fokos hidegben egy centiméternél vékonyabb hólepel alakult ki, igaz, ez nem volt tartós. A tél folyamán mért összes hófelhalmozódás mértékét egyébként a hó formájában lehulló csapadék mennyisége és a hőmérséklet határozza meg. Főleg az előbbi nagy változékonysága miatt az adatok az egyes évek között jelentős különbséget mutatnak.
Az évi legnagyobb hóvastagság átlaga – az 1961-1990-es időszakra – az Alföld túlnyomó részén 15-20 cm között van, de előfordul, hogy egyes években egyáltalán nem alakult ki összefüggő hótakaró. A Dunántúli-dombvidéken ez az érték 25-35, a magasabb hegyeken 40 és 50 centiméter között található. A legnagyobb hóvastagság jellemzően február első felére alakul ki – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) lapunkkal megosztott adataiból.
(MTI)
Az eddigi legvastagabb hótakarót, 151 centit Kőszeg-Stájerházaknál mérték 1947. február 19-én. Az eddigi legtöbb hóval borított napot az 1943-44-es tél hozta, Kékestető 154 napon keresztül viselt fehér sapkát.
Decemberben már Budapest is fehér
A havazás leginkább a városokban okoz fennakadást, ezért nézzünk néhány Budapesti rekordot: a fővárosba 2003-ban érkezett a legkorábban a havazás: október 23. éjszakáján egy centiméternyi hullott. Volt olyan év is, amikor még március 31-én is hótakaró fedte a fővárost. A leghosszabb hótakarós periódus időtartama Budapesten négyszer haladta meg az 50 napot, a csúcstartó 62 nappal az 1953/54-es tél volt.
Az OMSZ által 1953-2003 között vizsgált 50 évben átlagosan december 11-én alakult ki az első hótakaró, de például az 1989/90-es télen egyetlen napon sem mértek összefüggő hóréteget, így a hótakarónak határnapjai sem lehettek. A pestszentlőrinci állomáson az 50 év alatt a legkorábbi hótakarót november 3-án észlelték, 1980-ban. A telek negyedén november 24-re, felén december 4-re, háromnegyedén pedig december 19-re alakult ki az első hótakaró.
