A kutatók a BP-kútból származó olaj vízfelszín alatti eloszlását tanulmányozták, amikor felfedezték az olaj környezetében uralkodó új mikrobafajt, amely közeli rokonságban áll a baktériumok Oceanospirillales nevű rendjébe tartozó élőlényekkel. Az új faj a hideg vizet kedveli, élőhelyén 5 Celsius fokos hőmérsékletet mértek.
Az új mikroba kedvező tulajdonsága, hogy a vártnál sokkal gyorsabb olajlebontó tevékenysége közben sem meríti ki jelentősen a víz oxigéntartalmát – magyarázzák a kutatók a Science című tudományos lap online kiadásában megjelent cikkükben. Az olajlebontó mikrobák általában számottevően csökkentik a víz oxigéntartalmát, és egyfajta “halott zónát” hoznak létre környezetükben, ami veszélyes a tengeri élővilág többi része számára. (Ilyen halott zónák egyébként majdnem minden nyáron kialakulnak a Mexikói-öbölben a Mississippi által a tengerbe hordott mezőgazdasági vegyszerek következtében.)
A kutatás vezetője, a kaliforniai Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium tudósa, Terry Hazen elmondása szerint az eredmények arra engednek következtetni, hogy a baktériumok jelentős szerepet játszhatnak a mélytengeri olajnyúlványok felszámolásában. “Eredményeink azt mutatják, hogy az olajszivárgás alapvetően megváltoztatta a mikrobaközösséget: jelentősen ösztönözte az alacsony hőmérsékletet kedvelő mélytengeri baktériumok kialakulását, amelyek közeli rokonságban állnak az ismert olajlebontó mikrobákkal” – fejtette ki Hazen, aki szerint a Mexikói-öbölben élő baktériumok fokozatosan alkalmazkodhattak az időről időre előforduló – és részben természetes – olajszivárgáshoz.
A kutatócsapat 17 mélytengeri helyről több mint 200 mintát gyűjtött be május 25. és június 2. között. Környezetvédők aggódva figyelik a hatalmas olajfolt és a vízfelszín alatti olajcsomók tengeri élővilágra gyakorolt hatását. Egy múlt heti jelentés szerint egy helyen 22 mérföldes hosszban nyúlik el a víz alatt az apró olajcseppek szórványa.
