Élet-Stílus

Egervári: nem vagyok kiabálós edző

Az U20-as csapat focistáinak nem a sztárklubokban, hanem az erős európai középmezőnyben a helyük – vélte Egervári Sándor, a világbajnoki bronzérmet elért csapat kapitánya a Figyelőnek tavaly adott interjújában. A szövetségi kapitánynak most kinevezett szakember a hazai futballviszonyokat is elemezte.


– Felvillanyozta az országot az U20-as válogatott eredménye, közben egy másik eheti hír a szokásos magyar focivilágot tükrözi: nézők nélkül játszanák le az MTK–Újpest meccset, hogy ne legyen botrány. Mikor válhat általánossá az U20 közvetítette siker?

Fotó: Szigeti Tamás

Fotó: Szigeti Tamás

– A foci kultúrája része a magyar kultúrának. Időnként többet várunk el a labdarúgástól, mint amire az ország felkészíti ezt a sportágat. Beszélhetünk itt a sporttörvényről, vagy a mindenkori kormányok által a sportra költött pénzről. Ez utóbbi tekintetében messze az utolsók között vagyunk Európában: Magyarországon az éves költségvetés 0,2 százalékát költik sportra. A világ legnépszerűbb sportágát, a focit, sajnos rangon alul kezelik itthon. A politika a sikerekből szeret részesülni, a finanszírozásból azonban a rendszerváltás óta kiszállt. Ez mind kihat arra, hogy nemkívánatos dolgok is történnek focimeccseken. De nem különbözik ettől a közlekedési kultúránk sem, mint ahogyan az sem, amit a végkielégítésekről hallani a hírekben.

– Mennyiben köthető a világbajnoki siker a fiatalokat képző futballakadémiákhoz, illetve a kiemelkedő tehetségekhez?

– Sok feltétel állt össze, hogy ez egy ilyen tehetséges generáció lehessen. Tény, hogy végre van színvonalas utánpótlásképzés, ahol már nem vörös salakos, hanem műfüves pályán lehet focizni, és néhány helyen már az edzőket is rendesen megfizetik. Kétségtelen, hogy e téren ugrás, minőségi változás történt.

– Egyszerre érkezett a Debrecen és az U20 sikere. Véletlen az időbeli egybeesés, vagy biztos alapokon álló fejlődés indult el?

59 éves, házas, két felnőtt gyermeke és két unokája van. Végzettsége: szakedző és sportszervező (Testnevelési Főiskola)
Kedvencek
Könyv › Eric Knight: Légy hű önmagadhoz
Zene › Eric Clapton, Beatles
Hobbi › Pomázi lokálpatrióta, foci

– Én azért hozzátenném a nagyválogatott sikereit is. Kétszer is 45 ezer szurkolót vonzottak ki a Puskás Ferenc Stadionba. Az, hogy nem sikerült egy lépcsőfokot meglépniük, apróságokon múlt. De ez egy szerethető, szimpatikus, jó játékosokból álló csapat. Arra nehéz válaszolni, mennyire állnak a mostani sikerek biztos alapokon. Valóban vannak biztató momentumok, de beszélni kellene az abbamaradt kezdeményezésekről is, mint amilyen a Bozsik program volt. Ez a tömegesítésben, az elitképzésben és a kiválasztásban is nagy szerepet játszott, a mostani U20-asok is ebből nőttek ki.

– Mi a következő lépés a fiatalok számára? Van itthon helyük? Külföldön hová érdemes, illetve hová tudnak menni?

– Nagyon fontos lenne, hogy 18 és 22 éves koruk között minél több tétmérkőzést tudjanak játszani. A képzésük már befejeződött, de még nagyon sokat kell fejlődniük, amit csak úgy érhetnek el, ha hétről hétre kint vannak a szurkolók előtt. A probléma pedig éppen az, hogy a külföldi sztárcsapatokhoz kikerülő játékosok nagy része nem tud rendszeresen pályára lépni. Fontos, hogy a szülők és a klubjuk most úgy menedzseljék őket, hogy az hosszútávon jó legyen nekik. Egy 17 vagy 18 éves fiatal nem tudja feltétlenül eldönteni, mire van szüksége. Nem szabad megrészegülni a nagy klubnevektől, hasznosabb lehet egy külföldi középkategóriás csapat, ahol sok játéklehetőséghez jutnak.

– A focistáknak áruk van. Mennyit érnek a tehetséges fiataljaink?

– Az biztos, hogy emelkedett az áruk. Természetesen fontos motiváció volt, hogy a nagy klubok szakértői jelen voltak, és csemegéztek a világbajnokságon. A magyar csapat játékosai most egészen biztos, hogy bekerültek a nagy együttesek látókörébe. Konkrét számot nem szeretnék mondani, és arra kértem őket is a helyszínen, hogy az érdeklődésekkel és a susmusokkal ott ne foglalkozzanak, csak ha hazajöttek. Ott a játékra kellett koncentrálni, a menedzserekkel ráérnek később is foglalkozni.

– Csendes, szerény ember hírében áll. Van olyan edző, aki nem kiabál?

– Én nem vagyok kiabálós edző, de a Ghána elleni mérkőzés félidejében felemeltem a hangom. Van olyan helyzet, amikor sokkolni kell a játékosokat, olyat kell tenni, ami őket is váratlanul éri. De általában inkább meggyőző pedagógiával működtetem a csapataimat, és arra törekszem, hogy jó közösség legyen belőlük.

– Tippeljen, mi lesz a Debrecen eredménye a Bajnokok Ligájában?

– Akárhogyan végeznek is, már azért meg kell emelni a kalapot előttük, hogy felkerültek a BL főtáblára, mert a jelenlegi futballkultúránkat meghaladó teljesítménnyel rukkoltak elő.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik