Élet-Stílus

Mi is az a crossover?

Az autógyárak marketingeseit egyre sűrűbben kapja el a láz, hogy „új kategóriát” teremtsenek, ha bemutatnak egy modellt. Még merészebb, ha szerintük az új autó „követeli meg” magának a kategóriát. A crossoverek egyre népesebb családja pont ilyen dölyfös példányokból áll.

Jóllehet, az összes személyautószerűség leírható a kabrió, kombi, kupé, limuzin, ferdehátú vagy szedán formákkal, ez már unalmas. Ellenben mennyivel jobban hangzik a lifestyle kombi! Arról a kombiról van szó, amelynek szinte semmivel sem nagyobb a raktere, mint négyajtós társainak, szállításhoz drága és szűk. Vagy ott vannak a SUV-ok (sports utility vehicle). Azok a terepjárónak kinéző dolgok, amelyek hajtásláncuk, valamint drága fényezésük miatt nem igazán alkalmasak terepezésre, de országúton egészen jól vezethetőek. Az „S” ugyan sportosságra utal, de egy magasépítésű autó ugyan mitől lenne sportos? Még ha erős is a motorja, akkor is csak egy magas dömperben ülünk, olyan gyorsan kanyarodni meg egy átlagos, de jobban leültetett limuzin is tud, mint egy sportosnak mondott SUV.
A legújabb hóbort a crossover, ahol a gyártók teljes elbizonytalanodása látható, hogy a bakancsformájú, sem nem igazán kombi, sem nem egyterű, de nem is szabályos ferdehátú autószerűséget minek nevezzék.

Mi is az a crossover? 1

Ha objektív tényeket próbálunk keresni, akkor azt mondhatjuk, hogy egy crossover talán még közelebb áll a személyautókhoz, és hasmagassága is kisebb, mint mondjuk egy SUV-nak. Ellenben hozza a kombiformát, mi több, egyes modellek igazából némi műanyag védőburkolattal ellátott, megemelt hasmagasságú, lehetőleg összkerékhajtású kombik, szép felárral. Az emelt karosszériák mindennapi előnye leginkább az, hogy kényelmesebb beszállni.

Furcsa szerzet
A crossoverek legnagyobb mágusa a Nissan. A ma már a Renault tulajdonában álló gyártó pár évvel ezelőtt gondolt egy nagyot, eltüntette az átlagos, megbízható, azonban roppant unalmas autói jó részét, és bevezetett pár új crossovert a piacra. Természetesen a francia–japán cégnél nem őrült meg mindenki, nem tervezték újra az összes alkatrészt a forradalomhoz, hanem bőven válogattak a meglévőkből.

A színre fújt lökhárító paradoxona

■ Érdekes ellentmondást szült az elmúlt évtized az autóiparban: utcai
autóknál a fényezett lökhárító teljesen felesleges, ám jó ideje olyan
feláras extra, amit külön hirdetnek is, néha kedvezményes áron adják az
akciók keretében, esetleg egyúttal a tükröt is színezve. A crossoverek
és sportkombik esetében viszont éppen a fényezetlen idomok, nyers
festések, alumínium vagy rozsdamentes acél hatású betétek
praktikusságára hívják fel a figyelmet. Ebben a kategóriában ezért illik
rajongani.

A crossoverek között meglepő módon jobbára átlagos méretű autókat találunk, eltérően az Európában hatalmasnak tűnő, a tengerentúlon csupán átlagosnak mondható SUV-októl. Itt van példának rögtön a Nissan Qashqai a maga alsó-középkategóriás méreteivel, mely típus kapható 1,6 literes benzines motorral és pusztán elsőkerék-hajtással is. Csak annyira magas, hogy a padkák ne okozzanak gondot, de annyira nem magas és nem is nagyon nehéz, hogy autópályán borzalmas fogyasztást produkálna. Aki azonban jobban szeretné élvezni az életet, az válassza valamelyik erősebb – 2,0 literes benzines, vagy dízeles – erőforrással, és ha biztonságra is vágyik, az összkerékhajtás is hasznos lehet. Az autónak létezik egy kicsit hosszabb verziója is, amely a rendkívül innovatív +2 nevet kapta, ami arra utal, hogy összesen 7 ülés van benne, de még így sem kelt riadalmat méreteivel egy olasz kisvárosban sem.

A Nissan egy számmal nagyobb modellje a Murano, amelynek egyik érdekessége, hogy szürkeimport keretében olyan mennyiségben érkezett a kontinensre, hogy a gyártó inkább hivatalos formában is forgalmazni kezdte egy idő után. A kimondottan sportos, érdekes formájú autó 3,5 literes, 258 lóerős benzinmotorral, összkerékhajtással és automata váltóval érkezik, lényegében két felszereltségi szinttel, amelyek közül az egyik nepperesen full extra, a másik full-full extra. Ha végignézünk a Murano formáján és észleljük az alacsony hasmagasságot, a 18 hüvelykes könnyűfémfelniken a peres abroncsokat, netalán a gyöngyházfényezés is látható, akkor elég világos, hogy terepre ezzel senki sem megy. Esetleg havas budai emelkedőn jöhet szembe velünk.

Mi is az a crossover? 1

A Renault–Nissan konszern egy másik népszerű modellje ugyancsak tekintélyes számban zúdult Európába szürkeimport keretében, ez pedig a vállalat prémiummárkájának, az Infinitinek az FX sorozata. Egy óriási autóról (közel 5 méteres hossz és 2 méteres szélesség) van szó – igazi felvevőpiaca az Egyesült Államok –, amely felszereltségtől függően hatalmas, 20 vagy 21 collos kerekeken gördül. Oldalról elég hot-rodos forma, így népszerűsége nem meglepő. Automata váltó, összkerékhajtás, aktív hátsókerék-kormányzás, változtatható keménységű felfüggesztés, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A kéttonnás monstrum katalógusa ugyan megad egy 28,9 és 21 fokos első és hátsó terepszöget, de a hasmagasságról hallgat. Az autóhoz kétféle benzines motor választható, a 320 lóerős, 3,7 literes V6-os, vagy a 390 lóerős, 5 literes V8-as. A gyorsulás 0-ról 100-ra 6,8, illetve 5,8 másodperc, míg a végsebesség 232 vagy 248 kilométer/óra a motormérettől függően. Az extrákról kár részletesen beszélni, tulajdonképpen minden benne van, amit az autóipar jelen pillanatban tud.

Szerényebb keretek
A másik nagy francia autógyár sem akart kimaradni a buliból, ám szelídebb közönségre utazik. Így született meg a Peugeot 3008, amelynek egyik jellegzetessége, hogy eltérvén a Peugeot-hagyományoktól, négy számjegyű a típusjele, valamint formája röviden és tömören a gombóc vagy a gömböc szavakkal írható le. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy a francia kocsik könnyedsége nyomokban sem lelhető fel a modellen. Az autó amúgy a vaskos forma miatt lényegesen nagyobbnak tűnik a valóságos 4,4 méteres hosszánál és 1,83 méteres szélességénél. A típushoz ötféle – 1,6 és 2 literes benzines és dízeles – motor közül választhatunk 110 és 160 lóerő közötti szórásban. A se nem terepjáró, se nem egyterű autónak már tényleg kijár a crossover név, hiszen nehezen sorolható bárhova is.

Mi is az a crossover? 1

Azonban ne dőljünk be minden „cross” szónak, mert lehet, hogy megvezetnek minket. A Peugeot-val egy konszernhez tartozó Citroënnek van egy C-Crosser nevű modellje, de az neve ellenére sokkal inkább SUV, kapcsolható négykerékhajtással.
Van a crossovereknek egy nagyon jellegzetes alfaja, mely tulajdonképpen a gyártó egy meglévő modelljének megemelésével, és kinézetének terepjárósításával indul. Költségek szempontjából a márka arra az előnyre épít, hogy nem kell teljesen új modellt fejleszteni. A vevő pedig abban bízhat, hogy nem szemtelenül nagy árréssel számolják el neki a kötelező extrákat, mint a négykerékhajtás, a nagy kerekek, esetleg a kartervédő, vagy a fényezetlen lökhárító. A cinizmust félretéve, ebben a kategóriában tényleg lehet értelmes modelleket találni, ha megengedheti magának az ember. Az Audi Allroad Quattro (ma már A6 Allroad quattro) érdemel említést, mint a racionalitás bajnoka. A megemelt A6 kombiba (Avant) kapunk igényes összkerékhajtást, amely a nagy teljesítmény miatt amúgy is jól jön. De az igazi előny a légrugók miatt az állítható hasmagasság. Országúton nem fizetünk hatalmas fogyasztással a magas homlokfelületért, sem imbolygással a magas építésért, rossz útra érve pedig megemelhetjük. Mellesleg a légrugó országúton az állítható keménységű futómű szerepét is betölti. Egyszerű, zseniális koncepció, egyetlen hátránya, hogy a technikai igények miatt olcsón nem gyártható. Azonban az Audi prémiummárka, így a potenciális vásárlók jobban viselik a költségeket.

Sportos életmódunkat jelezhetjük autóstársainknak szolid cápa, búvár, hegymászó, vagy egyéb matricákkal, ám ha igazán stílusosak vagyunk, akkor egy körbeműanyagozott kombival tesszük ezt, fél arasszal megemelt ülésben. Ha kérdezik, mi ez, mondjuk azt: crossover. Ehhez számos nagyszerű autó közül válaszhatunk: Jó példa a Subaru Outback, amely a Legacy crossoveres változata. Ugyancsak megfontolhatjuk az Audi A4-ből faragott A4 allroad quattrót, a Volvo V70-ből hizlalt XC70-et, a Saab 9-3 SportCombit és a 9-3X-et. Említhetjük a Seat Altea gyúrós testvérét, az Altea Freetracket, a Skoda Octavia Combira épülő Octavia Scoutot. A kategória csoportképére rákéredzkedett a korábbi Volkswagen Polóból dizájnolt Polo Fun, és idefurakodott a Skoda Roomstert lebirkózó Yeti is. Utóbbi érdekessége, hogy már alapállapotában is közelít az egyterű/crossover koncepcióhoz, így a megemelt verziót bátrabbak kompakt SUV-nak is nevezhetik.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik