Élet-Stílus

Aranylabda: Messi történelmet írt

Az idei Aranylabda-voksolás papírforma eredménnyel zárult: első hivatalos argentin győztesként a Barcelona varázslója, Lionel Messi vehette át a sokak által áhított aranygömböt.

Az idén nem előzte meg akkora felhajtás a legjobb Európában játszó labdarúgó megválasztását, mint a korábbi években, miután akadt egy olyan futballista, aki minden tekintetben a riválisok fölé nőtt. Mindenki biztosra vette, hogy kizárólag a Barcelona argentin zsenije, Lionel Messi lehet a befutó – és ő is vehette át az aranygömböt, méghozzá rekordot jelentő fölénnyel végzett a klasszisokat felvonultató lista élén.

Bejött a papírforma. A „kis” Lionel Messi futballóriás lett.

Az argentin játékos – aki 2007-ben harmadik, 2008-ban pedig második volt a France Footbal szavazásán – az idén valósággal elvarázsolta a szakembereket, a szurkolókat, és több esetben az ellenfél játékosait is, s ami igazán sokat nyomott a latba, az a páratlan eredményessége (triplázása): az előző szezonban bajnoki-, kupa-, illetve Bajnokok Ligája-győzelemre vezette a Barcelonát úgy, hogy sorozatonként 23, 5, valamint 9 gólt szerzett. Elsősége megkérdőjelezhetetlen volt, a voksolás kapcsán igazából csak egy kérdés merült fel, az pedig így szólt: ki állhat fel a barcelonai zseni mellé a dobogóra?

Aranylabda: Messi történelmet írt 1

Nos, a címvédő portugál Cristiano Ronaldo lett a második, miután korábbi csapatával, a Manchester Uniteddel megvédte elsőségét a Premier League-ben, a Bajnokok Ligájában pedig döntős volt. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig Xavi került, aki a katalán csapat sikereiben – Messi mellett – szintén tevékeny részt vállalt, továbbá a spanyol válogatottal is rekordokat ostromolt, s bronzérmes lett a nyári Konföderációs-kupán.

„Nagy megtiszteltetés, hogy én kaptam meg az Aranylabdát, pláne annak fényében, hogy első argentin játékosként nyertem meg a szavazást” – nyilatkozta napjaink legkiválóbb labdarúgója, aki az 54 éves díj történetének legsimább győzelmét aratta.

„Őszintén szólva, tudtam, hogy esélyes vagyok, mivel nagy sikereket értünk el a Barcelonával, arra viszont egyáltalán nem számítottam, hogy nagy fölénnyel, 240 pontos különbséggel nyerek. Remek társaságba kerültem. A korábbi győztesek mind nagy játékosok voltak, ámbátor persze akad néhány olyan klasszis is, aki bár kétségkívül megérdemelte volna, sohasem nyerte meg az Aranylabdát.” Ehhez hozzátette: „Nem lesz könnyű megismételni az előző szezonban aratott sikereket, mint ahogy két egymást követő évben aranylabdásnak lenni az szintén nagyon nehéz, emberpróbáló feladat”.

A végeredmény:
1. Lionel Messi (argentin, Barcelona) 473 pont
2. Cristiano Ronaldo (portugál, Manchester United/Real Madrid) 233
3. Xavi (spanyol, Barcelona) 170
4. Iniesta (spanyol, Barcelona) 149
5. Samuel Eto’o (kameruni, Barcelona/Inter) 75
6. Kaká (brazil, AC Milan/Real Madrid) 58
7. Zlatan Ibrahimovic (svéd, Inter/Barcelona) 50
8. Wayne Rooney (angol, Manchester United) 35
9. Didier Drogba (elefántcsontparti, Chelsea) 33
10. Steven Gerrard (angol, Liverpool) 32
11. Fernando Torres (spanyol, Liverpool) 22
12. Cesc Fabregas (spanyol, Arsenal) 13
13. Edin Dzeko (bosnyák, Wolfsburg) 12
14. Ryan Giggs (walesi, Manchester United) 11
15. Thierry Henry (francia, Barcelona) 9
16. Iker Casillas (spanyol, Real Madrid)
16. Luis Fabiano (brazil, Sevilla)
16. Nemanja Vidics (szerb, Manchester United) 8-8
19. Diego Forlán (uruguayi, Atlético Madrid) 7
20. Yoann Gourcuff (francia, Girondins Bordeaux) 6
21. Andrej Arsavin (orosz, Arsenal)
21. Julio Cesar (brazil, Inter)
21. Frank Lampard (angol, Chelsea) 5-5
24. Maicon (brazil, Internazionale) 4
25. Diego (brazil, Werder Bremen/Juventus) 3
26. John Terry (angol, Chelsea)
26. David Villa (spanyol, Valencia) 2-2
28. Franck Ribéry (francia, Bayern München)
28. Yaya Touré (elefántcsontparti, Barcelona) 1-1
A francia Karim Benzema (Lyon/Real Madrid) nem kapott voksot.

—-Korábbi győztesek, dobogósok—-

1956:
1. Sir Stanley Matthews (angol, Blackpool)
2. Alfredo di Stéfano (spanyol-argentin, Real Madrid)
3. Raymond Kopa (francia, Stade Reims)
4. Puskás Ferenc (Real Madrid)

1957:
1. Alfredo di Stéfano (spanyol-argentin, Real Madrid)
2. Billy Wright (angol, Wolwerhampton Wanderers)
3. Raymond Kopa (francia, Real Madrid)

5. Kubala László (Barcelona)

1958:
1. Raymond Kopa (francia, Real Madrid)
2. Helmut Rahn (nyugatnémet, Rot-Weiss Essen)
3. Just Fontaine (francia, Stade Reims)

1959:
1. Alfredo di Stéfano (spanyol-argentin, Real Madrid)
2. Raymond Kopa (francia, Real Madrid)
3. John Charles (walesi, Juventus)

1960:
1. Luiz Suarez (spanyol, Barcelona)
2. Puskás Ferenc (Real Madrid)
3. Uwe Seeler (nyugatnémet, Hamburger SV)

1961:
1. Enrico Omar Sivori (olasz-argentin, Juventus)
2. Luis Suarez (spanyol, Internazionale)
3. Johnny Haynes (angol, Fulham)

5. Puskás Ferenc (Real Madrid)

1962:
1. Josef Masopust (csehszlovák, Dukla Praha)
2. Eusébio (portugál, Benfica)
3. Karl-Heinz Schnellinger (nyugatnémet, 1. FC Köln)

1963:
1. Lev Jasin (szovjet, Dinamo Moszkva)
2. Gianni Rivera (olasz, AC Milan)
3. Jimmy Greaves (angol, Tottenham Hotspur)

1964:
1. Denis Law (angol, Manchester United)
2. Luis Suarez (spanyol, Internazionale)
3. Amancio (spanyol, Real Madrid)

1965:
1. Eusebio (portugál, Benfica)
2. Giacinto Facchetti (olasz, Internazionale)
3. Luis Suarez (spanyol, Internazionale)

1966:
1. Bobby Charlton (angol, Manchester United)
2. Eusebio (portugál, Benfica)
3. Franz Beckenbauer (nyugatnémet, Bayern München)

1967:
1. Albert Flórián (Ferencváros)
2. Bobby Charlton (angol, Manchester United)
3. Jimmy Johnstone (skót, Celtic Glasgow)

1968:
1. George Best (északír, Manchester United)
2. Bobby Charlton (angol, Manchester United)
3. Dragan Dzajics (jugoszláv, Crvena zvezda)

1969:
1. Gianni Rivera (olasz, AC Milan)
2. Luigi Riva (olasz, Cagliari)
3. Gerd Müller (nyugatnémet, Bayern München)

1970:
1. Gerd Müller (nyugatnémet, Bayern München)
2. Bobby Moore (angol, West Ham United)
3. Luigi Riva (olasz, Cagliari)

1971:
1. Johann Cruyff (holland, Ajax Amsterdam)
2. Sandro Mazzola (olasz, Internazionale)
3. George Best (északír, Manchester United)

1972:
1. Franz Beckenbauer (nyugatnémet, Bayern München)
2. Gerd Müller (nyugatnémet, Bayern München)
3. Günter Netzer (nyugatnémet, Borussia Mönchengladbach)

1973:
1. Johann Cruyff (holland, Ajax és Barcelona)
2. Dino Zoff (olasz, Juventus)
3. Gerd Müller (nyugatnémet, Bayern München)

1974:
1. Johann Cruyff (holland, FC Barcelona)
2. Franz Beckenbauer (nyugatnémet, Bayern München)
3. Kazimierz Deyna (lengyel, Legia Warszawa)

1975:
1. Oleg Blohin (szovjet, Dinamo Kijev)
2. Franz Beckenbauer (nyugatnémet, Bayern München)
3. Johann Cruyff (holland, Barcelona)

1976:
1. Franz Beckenbauer (nyugatnémet, Bayern München)
2. Robby Rensenbrink (holland, Anderlecht)
3. Ivo Viktor (csehszlovák, Dukla Praha)

1977:
1. Allan Simonsen (dán, Borussia Mönchengladbach)
2. Kevin Keegan (angol, Hamburger SV)
3. Michel Platini (francia, Nancy)

1978:
1. Kevin Keegan (angol, Hamburger SV)
2. Hans Krankl (osztrák, Barcelona)
3. Robby Rensenbrink (holland, Anderlecht)

1979:
1. Kevin Keegan (angol, Hamburger SV)
2. Karl-Heinz Rummenigge (nyugatnémet, Bayern München)
3. Ruud Krol (holland, Ajax Amsterdam)

1980:
1. Karl-Heinz Rummenigge (nyugatnémet, Bayern München)
2. Bernd Schuster (nyugatnémet, FC Barcelona)
3. Michel Platini (francia, St. Etienne)

1981:
1. Karl-Heinz Rummenigge (nyugatnémet, Bayern München)
2. Paul Breitner (nyugatnémet, Bayern München)
3. Bernd Schuster (nyugatnémet, FC Barcelona)

1982:
1. Paolo Rossi (olasz, Juventus)
2. Alain Giresse (francia, Girondins Bordeaux)
3. Zbigniew Boniek (lengyel, Juventus)

1983:
1. Michel Platini (francia, Juventus)
2. Kenny Dalglish (skót, FC Liverpool)
3. Allan Simonsen (dán, Vejle BK)

1984:
1. Michel Platini (francia, Juventus)
2. Jean Tigana (francia, Girondins Bordeaux)
3. Preben Elkjaer-Larsen (dán, Hellas Verona)

1985:
1. Michel Platini (francia, Juventus)
2. Preben Elkjaer-Larsen (dán, Hellas Verona)
3. Bernd Schuster (nyugatnémet, FC Barcelona)

1986:
1. Igor Belanov (szovjet, Dinamo Kijev)
2. Gary Lineker (angol, Barcelona)
3. Emilio Butragueno (spanyol, Real Madrid)

1987:
1. Ruud Gullit (holland, AC Milan)
2. Paulo Futre (portugál, Atlético Madrid)
3. Emilio Butragueno (spanyol, Real Madrid)

1988:
1. Marco van Basten (holland, AC Milan)
2. Ruud Gullit (holland, AC Milan)
3. Frank Rijkaard (holland, AC Milan)

1989:
1. Marco van Basten (holland, AC Milan)
2. Franco Baresi (olasz, AC Milan)
3. Frank Rijkaard (holland, AC Milan)

1990:
1. Lothar Matthäus (német, Internazionale)
2. Salvatore Schillaci (olasz, Juventus)
3. Andreas Brehme (német, Internazionale)

1991:
1. Jean Pierre Papin (francia, Olympique Marseille)
2. Lothar Matthäus (német, Internazionale)
2. Darko Pancsev (jugoszláv, Crvena zvezda)
2. Dejan Szavicevics (jugoszláv, Crvena zvezda)

1992:
1. Marco van Basten (holland, AC Milan)
2. Hriszto Sztoicskov (bolgár, Barcelona)
3. Dennis Bergkamp (holland, Ajax Amsterdam)

1993:
1. Roberto Baggio (olasz, Juventus)
2. Dennis Bergkamp (holland, Internazionale)
3. Eric Cantona (francia, Manchester United)

1994:
1. Hriszto Sztoicskov (bolgár, FC Barcelona)
2. Roberto Baggio (olasz, Juventus)
3. Paolo Maldini (olasz, AC Milan)

1995:
1. George Weah (libériai, AC Milan)
2. Jürgen Klinsmann (német, Bayern München)
3. Jari Litmanen (finn, Ajax Amsterdam)

1996:
1. Matthias Sammer (német, Borussia Dortmund)
2. Ronaldo (brazil, Barcelona)
3. Alan Shearer (angol, Newcastle United)

1997:
1. Ronaldo (brazil, Internazionale)
2. Predrag Mijatovic (jugoszláv, Real Madrid)
3. Zinedine Zidane (francia, Juventus)

1998:
1. Zinedine Zidane (francia, Juventus)
2. Davor Suker (horvát, Real Madrid)
3. Rondaldo (brazil, Internazionale)

1999:
1. Rivaldo (brazil, FC Barcelona)
2. David Beckham (angol, Machester United)
3. Andrij Sevcsenko (ukrán, AC Milan)

2000:
1. Luis Figo (portugál, Real Madrid)
2. Zinedine Zidane (francia, Juventus)
3. Andrij Sevcsenko (ukrán, AC Milan)

2001:
1. Michael Owen (angol, FC Liverpool)
2. Raúl (spanyol, Real Madrid)
3. Oliver Kahn (német, Bayern München)

2002:
1. Ronaldo (brazil, Real Madrid)
2. Roberto Carlos (brazil, Real Madrid)
3. Oliver Kahn (német, Bayern München)

2003:
1. Pavel Nedved (cseh, Juventus)
2. Thierry Henry (francia, Arsenal)
3. Paolo Maldini (olasz, AC Milan)

2004:
1. Andrij Sevcsenko (ukrán, AC Milan)
2. Deco (portugál, FC Porto/FC Barcelona)
3. Ronaldinho (brazil, Barcelona)

2005:
1. Ronaldinho (brazil, Barcelona)
2. Frank Lampard (angol, Chelsea)
3. Steven Gerrard (angol, Liverpool)

2006:
1. Fabio Cannavaro (olasz, Real Madrid)
2. Gianluigi Buffon (olasz, Juventus)
3. Thierry Henry (francia, Arsenal)

2007:
1. Kaká (brazil, AC Milan) 444 pont
2. Cristiano Ronaldo (portugál, Manchester United) 277
3. Lionel Messi (argentin, Barcelona) 255

2008:
1. Cristiano Ronaldo (portugál, Manchester United) 446 pont
2. Lionel Messi (argentin, Barcelona) 281
3. Fernando Torres (spanyol, Liverpool) 179

—-Aranylabda-statisztika—-

A győztesek rangsora klubok szerint:
8 győzelem: Juventus (Platini 3, Sivori, P. Rossi, R. Baggio, Zidane, Nedved) és AC Milan (van Basten 3, Rivera, Gullit, Weah, Sevcsenko, Kaká)
7: Barcelona (Cruyff 2, Suarez, Sztoicskov, Rivaldo, Ronaldinho, Messi)
6: Real Madrid (Di Stéfano 2, Kopa, Figo, Ronaldo, Cannavaro)
5: Bayern (Beckenbauer 2, K-H. Rummenigge 2, G. Müller)
4: Manchester United (Law, B. Charlton, Best, C. Ronaldo)
2: Dinamo Kijev (Blohin, Belanov), Hamburger SV (Keegan 2)
Internazionale (Matthäus, Ronaldo)
1: Ajax (Cruyff), Benfica (Eusebio), Blackpool (Matthews), Borussia Dortmund (Sammer), Mönchengladbach (Simonsen), Dukla Praha (Masopust), Dinamo Moszkva (Jasin), Ferencváros (Albert), Liverpool (Owen), Olympique Marseille (Papin)

A győztesek rangsora országok szerint:
7 győzelem: NSZK/Németország, Hollandia
6: Franciaország
5: Anglia, Brazília, Olaszország
3: Portugália, Spanyolország, Szovjetunió
2: Csehszlovákia/Csehország
1: Argentína, Bulgária, Dánia, Észak-Írország, Libéria, Magyarország, Skócia, Ukrajna,

A győztesek rangsora bajnokságok szerint:
17 győzelem: Olaszország
13: Spanyolország
9: NSZK/Németország
6: Anglia
3: Szovjetunió
1: Csehszlovákia, Franciaország, Hollandia, Magyarország, Portugália

—-A díj története—-

A France Football által alapított Aranylabdát 1956 óta ítélik oda minden évben egy labdarúgónak, a választás szabályai azonban az utóbbi bő fél évszázad során többször is változtak.

Eredetileg a legjobb teljesítményt nyújtó európai játékos kaphatta meg az elismerést, majd később – 1995-től – már minden olyan futballista, aki a földrészen szerepelt. Tavaly annyiban módosult a szavazás, hogy Európán kívüliek is rákerülhettek a jelöltlistára, más kérdés, hogy az idei aspiránsok közül mindenki az öreg kontinensen kergeti a labdát.

Korábban az európai szövetség (UEFA) tagállamainak egy-egy szakújságírója voksolhatott a legjobbakra, a 2007-es változás nyomán azonban 96-ra nőtt a zsűri tagjainak száma. Az első nem európai díjazott a libériai George Weah volt 1995-ben, védőként pedig – két éve – az olasz Fabio Cannavaro nyert először.

A győzelmek számát tekintve két holland, Johan Cruyff és Marco van Basten, valamint egy francia, a jelenlegi UEFA-elnök Michel Platini tartja a rekordot három-három sikerrel. Platini egyébként az egyetlen, aki sorozatban háromszor bizonyult a legjobbnak. A nemzetek rangsorát a németek és a hollandok vezetik hét-hét kitüntetettel.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik