Élet-Stílus

Kitörés az uzsora fogságából

admin
admin

2009. 07. 25. 07:40

A borsodi legszegényebb régiókat az „értelmiség árulása” taszította a mélyszegénység felé. Szerencsére és szükségből értelmiségiek mind nagyobb köre ismeri fel: elhivatott az árulás orvoslására. Például az uzsoracsapda feloldására a szegények bankja felállításával.

A bódvalenkei riportunkban elkottyantottuk, hogy az Európai Műhely egyesületet és alapítványt értelmiségiek kalapálták össze: mert látták, itt valamit tenni kell a szegénység megfékezéséért, az így fertőződött térségek mentéséért.

A híres szalonnai templom, a szépséges haranglábbal (Fotó: RS)

A szalonnai templom, a szépséges haranglábbal (Fotó: RS)

A borsodi térségben, főleg ahonnan a rendszerváltáskor drasztikus sebességgel vonult ki a nehézipar (értsd: azonnal csődbe ment vagy a kutyának se kellett!), rögvest eltűntek a munkahelyek s velük a kenyérkereset, gyorsan fölgyűlt az éhkopp. Itt a magyarázat, hogy miért különösen a hagyományosan sokgyerekes cigány családok körében fertőz a nincstelenség, terjed a mélyszegénység, s nyomában az uzsora. Akik az alacsony iskolázottság okán amúgy is kiszolgáltatottabbak, azokat húzza az ág is duplán!

Pásztor Eszter, az egyesület egyik projektvezetője, a freskófalu mentora éppen mostanában költözött le egy bérelt házba: egyrészt minden héten utazgatni Budapestről idő- és pénzrabló, másrészt csak úgy ismerhető meg jól és érthetően mindaz, ami a Bódva folyó vidékén történik, ha köztük él, aki segíteni szeretne. „Mindaz, ami itt lejátszódik, részben annak köszönhető, hogy innen az értelmiség elment. Vagyis felelősségünk visszajönni!” De önös érdek is, teszi hozzá félig tréfásan, mert azzal kell szembesülnünk, hogy „nem lesz, aki a nyugdíjunkat megkeresse”! Ha egyszer egyre fogy az aktív keresők száma, akkor csak a munkaképesek munkához, illetve adófizetési lehetőséghez – értsd: legális, bevallható jövedelemhez – juttatása segít!

Nem a pénz beszél

Csakhogy minderről fecsegni lényegesen egyszerűbb, mint tenni azt, ami a szükség kényszere. S ebben a munkaszerzés csak a kezdet! Képezni, nevelni, ösztönözni, patronálni kell mindazokat, akiktől azt várják, hogy felelni akarjanak-tudjanak önmagukért. Vagyis megszüntetni az elhagyatottságukat… Szépen hangzik, ám valójában a segítők maguk is a projektlehetőségeken töprengve, a helyszínen szembesültek azzal a problématömeggel, amely megoldásra vár…

És még csak nem is a pénz a legfontosabb, vagy inkább az csak a felszín.

Katasztrófaturizmusból járták a vidéket (Fotó: RS)

„Katasztrófaturizmusból” járták a vidéket (Fotó: RS)

„Az ember csak itt helyben, a családokhoz bejárva, beszélgetve látja meg igazán a valóságot” – kezdi Eszter. Az úgy volt, hogy amikor 2005-ben katasztrófaturizmusból járták a térséget, akkor szembesültek mindazzal, amit a rendszerváltás hozott ennek a régiónak. Hogy mit termelt ki a munka hiánya, a pénztelenség, a tehetetlenség. Aztán a szaporodó tapasztalat és ötlet közben születtek meg az egymásba karoló kezdemények: hogyan lehet munkát, otthont, gazdálkodó tudást, családfejlesztési képességet, no és persze pénzt teremteni! A projektekhez és a családoknak.

Az, hogy az értelmiség innen elmenekült, az rettenetes, pedig butaság volt – mondja Pásztor Eszter, s szerinte ezt gondolta Zakariás János, az Európai Műhely elnöke, aki az elsők között vette be magát a térségbe. És meghallva a „Bezzeg élnél köztük” intést, egyre többen, egyre többet tartózkodtak itt. Eközben vált nyilvánvalóvá számukra, hogy ahol szegénység van – nem cigány, mert ez nem cigányprobléma –, ott hamar felüti a fejét az uzsora, ami mögött helyi összeesküvés is van: tapintható az összefonódás itt-ott a helyi rendőrséggel, az önkormányzattal, a takarékszövetkezeti vezetőkkel, a vagyont megszerző, felszívó gazdasági lobbistákkal.

„Ezeken a helyeken felbomlik a társadalmi hierarchia, helyébe a tekintélyelv lép” – állítja Eszter. Vagyis ezeknek az embereknek nem jut melldöngető demokrácia sem, ők továbbra is a diktatúrát kapják! Marad a pénz hatalma, s az erőfölény diktatúrája. Itt az uzsora és az erőszak.

G.-éknek, ahol öt gyerek van, ha megjött a segély, a családi pótlék, egy hétig volt mit enni. Aztán már csak az éhezés maradt vagy a kuncsorgás a kölcsönért. A családok valamennyien tudják, kinél érdemes kopogtatni. Olyan itt az uzsorás, mint Szicíliában a kerasztapa. Csak itt még nem csókolnak kezet neki. De ő a hatalmi centrum. „A cigány uzsorásoknál rendszerint ott vannak a háttérben a testvérek, a rokonság férfi tagjai, a magyarok azonban ’bérelik’ az erős embereket.”

Ne lehessen kilépni

Borsod a legfertőzöttebb terület az országban. Baranyában például nem engedik felhalmozódni a hiteleket, itt viszont igen. A rendszer úgy működik, hogy a láncból lehetőleg soha ne lehessen kilépni. Kezdetben a segélyosztáskor, a családi pótlék kifizetésekor jelentkezett az uzsorás (meg a verőemberei), s vitte a tartozást 100 százalékos kamattal. Aztán már csak a „behajtó” jött, ma meg már egyenesen elveszik a segélyt, a családi pótlékot. Aztán rendszerint az uzsorás kedden-szerdán-csütörtökön ad a családnak 2000-2000 forintot, szombaton 3000-et. S ez így megy hétről hétre. Persze az odaadott pénzen megint 100 százalék lesz a haszon.

Más uzsorás másképp csinálja. Van aki ad a segélyből-családi pótlékból egy 20 ezrest, aztán onnéttól már csak alapvető élelmiszert: főleg zsírt és kenyeret. A többség ezen él évek óta, vagy éhezik. „Nemrég döbbentem rá, hogy az egyik fontosnak hitt támogatóm maga a legsötétebb uzsorás” – mondja Eszter. Kiderült róla, hogy ő már nem is ad vissza pénzt a családoknak, hanem élelmiszerrel „fizeti ki” őket. Csakhogy például a 200 forintos kenyeret 400 forintért adja, s erre rakja mindjárt a 100 százalékos kamatot. A szoc-segélyt, a családi pótlékot meg gátlástalanul zsebre teszi.

Különösen sokat éheznek a gyerekek: pedig járna gyermekvédelmi támogatás is. Például meleg étel, vagy ahol ez nincs, ott napi 380 forint értékben konzerv. Az önkormányzatok néhol úgy vannak benne a szegények lerablásában, hogy nem adják meg azt sem, ami jár. „Az egyik önkormányzatnál a polgármester felesége csinálta a szociális étkeztetést. Amikor panaszkodtak a minőségre, kizárták őket belőle. De nem adták meg a napi konzervadagot” – mesélik. Persze az embereknek itt fogalmuk nincs a jogaikról.

Az Európai Műhely aktivistái gyorsan megértették, hogy egyszerre kell minden oldalról támadni a problémákat. És ehhez helyben is megtalálták a segítőket. Ilyen volt Bódvalenkén Horváth János cigány festő, Szalonnán Horváth Zsolt, aki megalakította a Szalonnai Sport és Közösségfejlesztő Egyesületet. Mindezt azért, mert úgy gondolta: a gyerekeknek a jövőképhez sikerekre van szükségük, például sportsikerekre, csináltak hát focicsapatot.

A noba bank segít

Különös, de nyilván nem véletlen, mindkét Horváth a MÁV-nál dolgozik. Mindketten mentorok. Minden mentorhoz tartozik 5-6 család, akikkel rendszeresen tartja a kapcsolatot, s akiket bekapcsol az életük újraszervezésére indítandó projektekbe. Az egyik ilyen a kivezetés az uzsorakölcsönből. Erre jött létre a szegények bankja: a noba.hu közösségi kölcsönt szervező és folyósító portál. A mentori szervezetben határozzák meg, ki adhat be kölcsönkérelmet. Egyelőre csak karitatív kölcsönt lehet azonban nyújtani, kamatmentesen. A kölcsönadó meghatározhatja, kinek ad, minősítheti a kölcsönkérőt. A mentor maga az egyik garancia arra, hogy a kölcsönt kérő vissza is fogja tudni fizetni a hitelt.

Kertész Attila a telepről indulva lett informatikus, irodavezető, mentor - 22 évesen (Fotó:RS)

Kertész Attila a telepről indulva lett informatikus

Ehhez azonban munka és jövedelem kell, újraszervezni a szegények életét. Hiszen csak segítséggel lehet kitörni a mélyszegénységből. Például meg kell tanítani őket a pénzkezelési szabályokra. Ahol kevés a pénz, ott általában gyorsan elköltik azt. Nem tűznek ki racionális és megvalósítható terveket. S generációk óta ezt a tapasztalatot szerzik a családokban. A mentor egyik feladata, hogy megtanítsa őket tervezni. Például hogy megtervezzenek egy tevékenységet, s ahhoz kérjenek kölcsönt: akkor van esély a visszafizetésre. A folyó fogyasztás finanszírozására nem szabad pénzt felvenni.

A boldoguláshoz az életfeltételeken is változtatni kell. Ennek jegyében indították például Szalonnán a telepfelszámolási programot. A segítségével egyelőre 5 család juthat a községben önálló házhoz. De a projektet egyben felhasználják szakmatanításra is. Méghozzá úgy, hogy az elméleti tudás mellé gyakorlatot is szereznek az építkezéseken. Horváth Zsolt szervezte hozzá Szalonnán a férfiaknak a képzési házat: a férfiak kőműves szakmákat tanulhatnak, a nők dajkaképzőt végeznek.

Hosszan nyúlik el Szalonnán a cigánytelep (Fotó: RS)

Hosszan nyúlik el Szalonnán a cigánytelep (Fotó: RS)

Kertész Attila, az egyesület irodavezetője kalauzol a cigánytelepen, amiről elkezdik kimenekíteni a családokat. A külsőre rendezettnek tűnő telepen a hetvenes-nyolcvanas években épült házak egy-kétszobás lakásaiban 2-3 család is lakik, három generáció, gyakran családonként öt-hat gyerekkel is. A mentorok irányításával választották ki a leginkább rászorulókat is: „Azt néztük, eredetileg hogyan laknak, mennyire zsúfoltan, hátrányos helyzetűek-e, van-e munkájuk, kaphatnak-e szocpolt” – meséli Attila.

Kitörési esélyek

Attila maga a legjobb példája a kitörési esélyeknek. Ő még ma is a telepen él, a szüleinél lakik: 22 éves, előbb érettségizett, majd informatikus végzettséget szerzett. Amikor rátalálunk a szalonnai Teleházban, éppen az egyesületük új irodájában építi ki a számítógépes hálózatot. De vállalja, hogy a munkát félbehagyva körbevezet a telepről kimentettek új otthonaihoz. Az egyik most épül: „Kevés és drága a telek a faluban” – jelzi Attila. Ezért próbálnak inkább elhagyott, még felújítható házakat találni. A másik ilyen, régi, vályogtéglás parasztház kis kerttel. De három szoba, fürdőszoba alakítható ki benne a sokgyerekes nagycsaládnak. „A szociális minisztériumból is lejött egy ellenőr, ők hagyták jóvá a házak alkalmasságát. Ugyanis a minisztérium finanszírozza a telepfelszámolási programot” – meséli Attila.

Az első épülő új ház (Fotó: RS)

Az első épülő új ház (Fotó: RS)

Az új háznál csatlakozik hozzánk két, nem helyben élő fiatalember is: mindketten szociális munkások. Jakubács László bevallja, ide nősült be, de amúgy Bács-Kiskun megyei, s azt gondolták, a feleségével közös szakmával itt könnyebben boldogulnak. Az Európai Műhely helyi tevékenysége is kapóra jött nekik. Egyfajta garancia a szakértelemre, meg hogy lesz pénz pályázatokból az egyéb projektek finanszírozására. Így társulnak egymáshoz párhuzamosan a szegénység felszámolását célzó erők és akaratok.

„Most várjuk egy pályázat eredményhirdetését” – avat be Pásztor Eszter a mindennapok titkaiba. Bódvalenkén például rengeteg épületasztalos munka lesz: ehhez kéne egy műhely, a faluban van két képzett asztalos. Új eszközökkel belekerülne 4-5 millióba, használttal elég talán kétmillió. Kéne pénz a kiválasztott gyerekek Téka-táboroztatásához is. Itt fogják megtanulni azokat a kismesterségeket, amiből majd megélnek, ha beindul a turizmus. Aztán kell pénz a kézművesházra, a vendéglő kialakításra: de addig is azt szervezik, hogy egyes házaknál legyen vendégfogadás.

Így születik a nincsből a valami. Jaj, végre bekötötték a vezetékes telefonom – lelkendezik az ügyek előrehaladtán Bódvalenkén Pásztor Eszter fordítási vállalkozó, aki városmajori otthonát hátrahagyva próbál a régió szegényeivel együtt boldogulni. Itt ugyanis nem működik a mobil, nincs térerő és egyéb áldás, csak a borsodi táj, a levegő és a természet panorámája. Ebből kell valahogy megélni.

Karitatív kölcsön

E-mailben értük el Szabó Károly közgazdász-szociológust, bankárt, a noba.hu egyik alapítóját, akitől megtudtuk: az egész vállalkozás ez év márciusában indult. A portálon ma az olvasható, hogy eddig 3 kölcsön jött létre, 320 ezer forint értékben. Szkeptikus kérdésünkre, vajon elég-e a kezdeményezés a válságok feloldására, felelte: a mélyszegény régiók válságát egy pénzügyi infrastruktúra (noba lényegében ez) önmagában nem képes megoldani, csak segíteni tud abban. Kérdésünkre, nem tartanak-e az uzsorásoktól, mint fizikai ellenerőtől, azt felelte: „Az uzsorások még nem jelentkeztek nálunk!”

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.