Élet-Stílus

Dús erdők borították Grönlandot

admin
admin

2009. 02. 19. 11:00

Összefüggő, dús erdők borították Grönland déli részét 450-800 ezer évvel ezelőtt. Egy új kutatás rámutatott arra, hogy az eddigi elképzelésekkel ellentétben nem kétmillió évvel ezelőttig, hanem még jóval később is erdők borították a ma igen zord képet mutató szigetet.

Legalábbis ez derült ki a Science című tudományos lap legfrissebb számában közzétett tanulmányból, melynek szerzői egy kétezer méter mélységből származó grönlandi jégfuratot vizsgáltak. A kutatás rámutatott arra, hogy Grönland déli része, amelyet most több mint két kilométer vastag jég borít, egykor teljesen másképp nézett ki – mondta Eske Willerslev, a Koppenhágai Egyetem oktatója, a tanulmány egyik szerzője.

Jégbe zárt bizonyítékok

A jégkorszak melegebb időszakaiban, az ún. interglaciálisokban a területet a mai kanadai vagy oroszországi tajgához hasonló tűlevelű erdők borították. Az átlaghőmérséklet a becslések szerint nyáron elérhette a 10 Celsius-fokot, télen pedig mínusz 17 fok lehetett. A kutatás következtetései egy, a sziget déli részén végzett fúrásmintában lévő pollenek DNS elemzésére épülnek. A fúrást a Greenland Ice Core Project (GRIP) keretében végeztek. Ellentétben a mai boreális erdőkkel, az egykori grönlandi erdők sokkal fajgazdagabbak voltak. Élt itt többek között lucfenyő, erdei fenyő, éger valamint tiszafa is. Az erdőket gazdag rovarvilág jellemezte.

A kutatás egyik nagy eredménye, hogy jóval közelebbre datálják a legutolsó erdők jelenlétét Grönlandon, mint a megelőző vizsgálatok. Korábbi adatok szerint ugyanis az utolsó összefüggő nagy erdőségek mintegy kétmillió évvel ezelőtt élhettek a szigeten. A jégkorszak hidegebb időszakaiban, az úgynevezett glaciálisok során a hőmérséklet csökkenésével a jég egyre délebbre húzódott és konzerválta az egykori élet nyomait, így a mai kutatók tulajdonképpen egyfajta nyitott könyvet vizsgálhatnak.

Újra megjelenik az élet?

A mostani tanulmány szerint 130-116 ezer évvel ezelőtt, az utolsó interglaciálisban annak ellenére, hogy a terület átlaghőmérséklete mintegy 5 Celsius fokkal magasabb volt, mint most, az összefüggő jégtakaró mégis megmaradt a területen. Az 1000-1500 méter vastag jégréteg megvédte a bomlástól és a pusztulástól a jégbe fagyott szerves anyagokat. „Amennyiben az adataink helyesek, az azt jelenti, hogy a sziget déli részén lévő jégtakaró jóval stabilabb, mint azt korábban gondoltuk, ebből pedig bizonyos mértékig következtetni lehet arra, hogyan viselkedik a jég a globális felmelegedés hatására” – tette hozzá Willerslev.

Korábban ausztrál kutatók azt állították, hogy 3 Celsius fokos átlaghőmérséklet emelkedés elegendő a Grönlandot borító teljes jégtakaró elolvadásához. Ezt támasztották alá a NASA 2006-os adatai is. A műholdfelvételek alapján ugyanis megállapították, hogy 2004 óta megháromszorozódott a grönlandi jég olvadása, annak ellenére, hogy már korábban is gyorsulást figyeltek meg. Míg 1996-ban mintegy száz köbkilométer jég olvadt el a területen, 2005-ben ez az érték már 220 köbkilométer volt.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.