Élet-Stílus

Peking: mi van a színfalak mögött?

A pénteken kezdődő pekingi ötkarikás játékok nem csak minden idők legnagyobb szabású olimpiájának ígérkezik, de egyben a sporthoz kötődő "háttériparágak" minden korábbinál kiélezettebb vetélkedésének is.

A legszembetűnőbb változás idén úszásban történt. Márciusban, az olimpiai kvalifikáció szempontjából fontos állomásnak tekintett ausztrál bajnokságon nyolc világcsúcs dőlt meg, az eindhoveni Európa-bajnokságon hat. Júliusban, az amerikai nemzeti bajnokságon szintén potyogtak a rekordok. Az új csúcstartók – kevés kivétellel – valamennyien a Speedo cég új dresszében (LZR Racer) versenyeztek.

A kihívásra reagált a Magyar Úszó Szövetség is, amely a múlt havi országos bajnokságon a versenyzőkre bízta, milyen szerelésben kívánnak úszni. Mivel a MÚSZ a Speedo riválisával, az Arenával áll szerződéses viszonyban, a magyar úszók többsége az Arena nemrég piacra dobott “cápadresszében” szállt vízbe. Az időeredmények javulása Budapesten sem maradt el: tucatnyi országos rekord dőlt meg.

Megállt az idő néhány sportágban

A másik “háttéripar” a sportolókat segítő orvostudomány. Itt is anyagcsatáról lehet beszélni, bár helyesebb volna a vegyület kifejezést használni. Az “orvosi felkészítés” fokozódó jelentőségére több jel is utalt a közelmúltban. Például az úszó Eb-n a francia Alain Bernard nem csupán három világcsúcsával hívta fel magára a figyelmet, de – számos csapattársához hasonlóan – hihetetlenül fejlett kar- és vállizomzatával is, amit megrökönyödve konstatált a nemzetközi szaksajtó. Bernard nyolc év alatt nem kevesebb, mint 19 kilogrammal növelte izmainak tömegét, ami elképesztő fejlődés.

Bernard az eindhoveni úszó Eb-n (MTI/EPA)

Bernard az eindhoveni úszó Eb-n (MTI/EPA)

“A franciáknál történt valami” – kommentálta a német úszóválogatott edzője a látottakat. Manfred Thiesmann ugyanakkor óvakodott a gyanúsítástól, tisztátalan módszerek (dopping) feltételezésétől. Mint fogalmazott, a franciák megbízható doppingellenőrzéssel rendelkeznek, s mindaddig, amíg egy sportoló nem bukik meg, rá is vonatkozik az ártatlanság vélelme, bármilyen szembeszökő eredményeket produkál is.

Tény, hogy az úszás csak az utóbbi másfél évtizedben vált globális sportággá, az edzésmódszerek tudományos tárháza még távolról sem merült ki. Ez is oka lehet annak, hogy úszásban egyre javulnak a teljesítmények, miközben atlétikában hosszú ideje stagnálnak. Jarmila Kratochvilovának a 800 méteres síkfutásban elért 1:53,28 perces világcsúcsa júliusban volt 25 éves; a női magasugrás 209 centis rekordját 1987-ben ugrotta Stefka Kosztadinova; női hétpróbában Jackie Joyner-Kersee világcsúcsa még az 1988-as szöuli olimpián született; Kevin Young 1992-ben, a barcelonai olimpián futott 46,78 másodperces csúcsot 400 gáton; női 400 méteren Marita Koch 47,60 másodperccel álomidőt ért el 1985-ben – igaz, az NDK atlétanőiről 1990 után számos esetben bizonyosodott be, hogy doppingolták őket…

Mindenki gyanús

Megbukott július végén az amerikai úszók egyik sztárja, Jessica Hardy. Az 50 m mellúszás világcsúcstartónője az omahai válogatóversenyen pozitív mintát produkált, és a B próba is megerősítette, hogy vizelete klenbuterolt tartalmazott. Hardy esete kétes fényt vetett az amerikai olimpiai csapat fő éremszállítóinak tekintett úszókra. Főleg azok után, hogy az év első hét hónapjában több mint 50 világcsúcsot döntöttek meg, esetenként drámai javulást produkálva klasszikus távokon, így 100 méter gyorson.

A szkepszis már az atlétákat, az Egyesült Államok másik fő éremszerző sportágának művelőit is elérte. Az olimpiai válogatónak minősülő versenyen, az Oregon állambeli Eugene-ben már-már hihetetlen eredmények születtek. Tyson Gay például az előfutamban 9,77 másodperces országos csúccsal nyerte a 100 méteres síkfutást. A döntőben azután 9,68-at futott – igaz, a megengedettnél erősebb hátszélben, ám ilyen rövid idő alatt még senki nem abszolválta a 100 métert a világon. Bershawn Jackson 400 gáton egy lépéshiba miatt csaknem megállni kényszerült, ám hatalmas hajrájának köszönhetően mégis nyerni tudott. Muna Lee sprinter pedig nem kevesebb, mint 19 századmásodperccel javította meg egyéni legjobbját női 100 méteren.

Szakértők mindig találnak magyarázatot az amerikai atléták kimagasló teljesítményére. Csakhogy az utóbbi évek doppingbotrányai nyomán egyre erősebbek a kételyek. “A sport fölött a dopping kísértete lebeg” – írta a válogató napjaiban egy oregoni újság. A Hayward Field stadion rekortán pályája mellett pedig a nézők hatalmas transzparenst feszítettek ki, rajta a kérdéssel: “Tiszták vagytok?”

A magyarokat örökre eltiltják

A közvélemény erősödő szkepszise nem hagyta hidegen a sportvezetőket és a szövetségeket sem. Az USA atlétikai szövetsége felháborodottan tiltakozott amiatt, hogy Marion Jones, a doppingoló, s hamis vallomástétel miatt hat hónapi börtönre ítélt atlétanő kegyelmet kért George Bush elnöktől. Douglas Logan, a szövetség elnöke “erkölcsi és gyakorlati kötelességének” nevezte, hogy fölemelje a szavát az esetleges kegyelmi aktus ellen. Németországban a helyi olimpiai bizottság úgy határozott, hogy doppingvétségen ért sportolónak még az edzője sem utazhat ki az olimpiára. Ezek az országok tudatában vannak annak, milyen erkölcsi kárt okoznak a tisztátalan módszerhez nyúló sportolók (és edzők).

A Magyar Olimpiai Bizottság az öt doppingesetet hozó athéni játékok után döntött úgy, hogy az a magyar sportoló, aki ötkarikás játékokon megbukik, soha többé nem vehet részt olimpián, a szabálynak nincs visszamenő hatálya. Így fordulhat elő, hogy a diszkoszvető Fazekas Róbert ott lehet Pekingben, noha 2004-ben egyike volt a doppingvétséget elkövetőknek, ami aranyérmének elvesztésébe került. Az atléta letöltötte kétéves eltiltását és megdobta a pekingi induláshoz szükséges szintet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik