A kisbolygót 2004-ben fedezték fel, és úgy számítanak, hogy 2029-ben 37 ezer kilométerre közelíti majd meg a Földet, vagyis olyan távolságra lesz, mint a Föld körüli pályán keringő műholdak. Susztov szerint annak is van valószínűsége, hogy újabb hét évvel később a 350 méter átmérőjű aszteroida a Földnek ütközik, és ennek még az 1908-ban Szibériában becsapódott, mintegy 100 méteres átmérőjű tunguz meteorit becsapódásánál is súlyosabb következményei lennének, de ez megakadályozható.
A tudós, aki elnöke az akadémia meteoritveszéllyel foglalkozó szakértői bizottságának, elmondta: ma már világos, hogy nem lehet felrobbantani a Földhöz közeledő aszteroidákat, ahogyan korábban gondolták, mert ez különféle, előre láthatatlan veszélyeket hordoz.
Az aszteroidák nagy részét még nem kategorizálták
Ám különféle kozmikus eszközökkel lehet hatni az aszteroidákra, amelyek például megváltoztathatják repülésük irányát, és így elháríthatják a Földdel való ütközés veszélyét. A fő, hogy idejében felfedezzék a közeledő veszélyt, és a kisbolygó pályájára tudjanak irányítani valamilyen kozmikus eszközt – mondta a tudós.
A 2029-ben közeledő aszteroidáról Susztov azt mondta: a pályájára lehet juttatni egy megfelelő eszközt, s a repülési irányának megváltoztatásához néhány tíz kilogramm üzemanyag elégséges. A kutató a világ legelső szputnyikja felbocsátásának 50. évfordulója alkalmából Moszkvában rendezett nemzetközi űrkutatási fórumon beszélt.
