Bodnár Gáspár a projektismertető tanácskozáson elmondta: a 400 millió forint értékű, 2007 végére elkészülő tervek összehangolják a két ország vízügyi szervezeteinek feladatait 19 magyar és 36 ukrán település árvízi biztonsága érdekében. Az unió 95 százalékos arányban támogatja a tervkészítés költségeit, míg 20 millió forintot a Brüsszelnél sikerrel pályázott nyíregyházi vízügyi igazgatóság biztosít. A koncepció magába foglalja majd a Tisza és a Borzsa folyó kárpátaljai árvízvédelmi töltéseinek megerősítését, valamint magashegyi, illetve síkvidéki vésztározók építését a két ország területén.
A gátakat Bene és Mezővári, illetve Mezővári és Badaló között, összesen 16,1 kilométer hosszan erősítenék meg Ukrajnában. A magashegyi árvíztározó – amely nagy árhullámok esetén vizet fogadna be – szintén a szomszédos országban, Zangatánál épülne. A síkvidéki vésztározók egyike a kárpátaljai Harangláb és Szalóka térségében, míg a másik magyar oldalon, Gulács-Jánd körzetében lenne. A 938 négyzetkilométeres beregi tájegységben, amelynek területe 40 százalékban Magyarországon, 60 százalékban pedig Ukrajnában van. A vízügyi létesítmények – mutatott rá – több ponton találkoznak egymással, így csak együtt képesek a kívánt feladatok ellátására.
A nyíregyházi és az ungvári vízügyi igazgatóság közösen készíti a terveket, s abban hatástanulmány és terep modellkísérletekkel közreműködik a budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem szakembergárdája, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia érintett szakosztálya, a beregi tájvédelmi körzetre tekintettel a Hortobágyi Nemzeti Park és – civil szervezetként – a nyíregyházi E-Misszió Természetvédelmi Egyesület.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
