Élet-Stílus

Módosított élőlények az előszobában

admin
admin

2006. 03. 08. 14:12

A vegyszerezett, a bio- és a génmódosított növények biztonságos együttélését szabályozó koegzisztenciatörvénye még nincs Magyarországnak. A kormány által tavaly ősszel elfogadott tervezetet a zöldek korábban több ponton kritizálták, az Európai Bizottság mostanra elvégzett felülvizsgálata szerint viszont túl szigorú.

Az Európai Bizottság sokallja egyebek között az esetenként 800 méteresre megszabott izolációs távolságot. A törvénytervezet kiigazításáról most zajló szakmai és tárcaközi egyeztetést követően a módosított jogszabályt május 15-ig kell az EU-nak visszaküldeni.


Koegzisztencia – Együttéléstan

Magyarország szuverenitása korlátozott: a GMO-k engedélyezése közösségi szinten történik. Az EU-ban nem tilos a génkezelt fajták termesztése, az engedélyezett növények listáján jelenleg 17 vetőmagfajta szerepel. A tagállamok azonban egészségügyi vagy környezeti kockázatra hivatkozva elrendelhetnek nemzeti korlátozásokat, ahogyan ezt tavaly januárban Magyarország is megtette. A különféle módon termelt növények együttélésének szabályozása is a tagállamok hatáskörébe tartozik. A magyar koegzisztencia törvényről az új parlament szavazhat majd. A magyar mezőgazdaságra, egészségügyre, élelmiszerbiztonságra, és a környezetökológiai, genetikai stabilitására komoly hatással lesz, hogy a genetikailag módosított szervezetek (GMO) tömeges előállítását és forgalmazását mennyire teszi lehetővé az uniós és a hazai szabályozás.

Az FVM szerint a módosításokkal nagyon óvatosan kell bánni, mivel az Európai Bizottság a nem harmonizáló jogszabályok miatt az Európai Bírósághoz fordulhat, amely komoly szankciókkal is sújthatja a “vétkes” tagországot. Franciaország például a zárt rendszerű GMO-k biztonsági szabályozását nem ültette át megfelelően saját jogszabályaiba, emiatt hónapok óta napi 168.800 euró bírságot kénytelen fizetni.

Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője a FigyelőNet kérdésre úgy fogalmazott, hogy a tervezetnek – bár európai összehasonlításban valóban a szigorúbb szabályozások közé sorolható – hiányosságai is vannak. Nem szerepel ugyanis a jogszabályban, hogy egy esetleges szennyezéskor ki és milyen módon viseli a felelősséget, és milyen pénzügyi alapból történik a kártérítés.

Fidrich szerint a legfontosabb a nemzeti moratórium szakmai érvekkel történő fenntartása, és egy minél szigorúbb koegzisztencia törvény elfogadása, amely még a nemzeti moratórium kényszerű feloldása ellenére is gátat vethet a GMO-k elterjedésének. Mivel a tilalmat az Európai Bizottság ellenzi, félő, hogy előbb-utóbb rákényszerülünk az ökológiai és humán-egészségügyi kockázatokat rejtő GM-növények engedélyezésére.

A magyar zöldek mindeközben élőlánccal és óriásparadicsommal tiltakoznak a génmódosítás térnyerése ellen, mert szerintük a tőkeerős gazdálkodók és a GM-vetőmaggyártók gazdasági haszna eltörpül majd a kisebb gazdák, a biogazdálkodók és a fogyasztók oldalán jelentkező hátrányok, és a visszafordíthatatlan gazdasági kártétel mellett. A közelmúltban nyilvánosságra hozott tudományos bizonyítékok is erősítik a génkezelt növények hazai termesztését tiltó álláspontot.


Kinek az érdeke a GMO?

A génmódosított növény nem értékesebb, nem finomabb és nem lehet olcsóbban, egyszerűbben vagy kevesebb vegyszerrel termeszteni. A fejlesztésekbe fektetett pénzek megtérüléséhez viszont felvevőpiacra van szükség – mondta a FigyelőNetnek Kajner Péter, az Élőlánc Magyarországért elnökségi tagja.

Kajner szerint a háttérben a géntechlobbi, a GM-vetőmaggyártók és a pénzügyi befektetők állnak. A komoly lakossági ellenérzések miatt nehezen dobhatók piacra a GM-élelmiszerek, a kutatásokba viszont dollármilliókat öltek. Kajner információi szerint az USA nyugdíjpénztárainak pénzei is benne fekszenek a fejlesztésekben.

A 22 független szakértőből és tudósból álló GMO-Kerekasztal szerint hazánknak semmilyen érdeke nem fűződik a GM-növények termesztéséhez, sőt genetikai módosításmentességünk elveszítése súlyosan veszélyeztetné hazai és exportpiacainkat, hiszen Magyarország a kontinens egyik legnagyobb vetőmag-előállítója. 


A magyar biotermékeket ellenőrző Biokontroll Hungária Kht. állásfoglalása szerint a vetőmagok szennyeződése kontrollálhatatlan folyamat, és a védősávok puszta kijelölése nem oldja meg a problémát. Szennyeződés könnyen előfordulhat a gépek használata, a betakarítás, a tisztítás, a tárolás, a szállítás vagy a feldolgozás során is.


A GMO-k környezet-egészségügyi kockázatait is alig vizsgálták eddig. Hazánk egyedülálló élővilágának védelmében ráadásul a Pannon biogeográfiai régióra gyakorolt ökológiai hatások vizsgálatát is minden egyes esetben el kell végezni.


Élesedő küzdelem a piacokért

Az Európai Bizottság – az USA és a biotechnológiai cégek WTO-n keresztül gyakorolt nyomására is – újabb és újabb génmódosított fajták forgalmazását engedélyezi. Január 13-án három amerikai GM-kukorica piacra dobását, néhány napja pedig – számos tagország ellenvéleménye ellenére – egy génszerkezetében módosított kukoricaféleség, a Pioneer cég 1507-es termékének forgalmazását engedélyezte az Unióban.

Az európai piac azonban telített, ráadásul a lakosság több mint 70 százaléka elutasítja a GM-termékeket. Az USA és Kanada a WTO vitarendezési testületéhez fordult, amely állásfoglalásában az EU GMO-szabályozását szakmailag elhibázottnak ítélte, illetve megállapította, hogy az egyes tagállamok moratóriuma ellentétes a kereskedelmi szabályokkal, és az egységes belső piac alapelvével.


A Greenpeace szerint a WTO nem kényszerítheti állásfoglalását az európaiakra, mivel fogyasztók, gazdák milliói, és egyre több kormány is ellenzi a genetikailag módosított terményeket. “Az ügy rámutat, hogy a WTO elé vitt per az Egyesült Államok és a biotechnológiai cégek végső elkeseredett próbálkozása volt szükségtelen és eladhatatlan termékeik piacának helyreállítására.” – nyilatkozta Nemes Noémi, a Greenpeace kampányfelelőse.

A génpiszkált termékek ellen még a komoly élelem-ellátásbeli gondokkal küzdő afrikai országok is tiltakoznak, elutasítva a GM-élelmiszerekből álló nyugati segélyt. Hagyományos vetőmagból szeretnének termelni – közölte nemrég a zambiai és a kenyai agrártárca vezetője is.

GMO-mentes régiók

A regionális ellenállás jogi, gazdasági és társadalmi vetületei egyelőre kérdésesek. Egyre több európai régió és önkormányzat próbálja kiszorítani területéről a génmódosított növényeket. Létrehozták a génmódosítás-mentes övezetek európai hálózatát, amelyhez eddig 172 régió, 4500 önkormányzat és kistelepülés csatlakozott.


Lengyelországban a régiók 90 %-a kitiltotta a GMO-kat a területéről. Magyarországon a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2005 végén döntött úgy, hogy a régió területét – a Nyugat-Dunántúli Régió után hazánkban másodikként – génmódosítás-mentes övezetté nyilvánítja.


Az FVM szerint nem ez a megfelelő módja a védekezésnek. A megoldás a gazdák érdekvédelmi szövetsége és a módosításmentesség érdekében történő összefogása lehetne, hiszen a koegzisztencia rendelkezésekre támaszkodva viszonylag könnyen távol tarthatják környezetüktől a GMO-kat.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.