1. Definíciók
közömbösségi görbéjének alakja, elhelyezkedése más ember fogyasztásától függ
termelési függvény egy más vállalat inputjainak és outputjainak mennyiségétől függ
az egyén hasznossági szintje nem csak a saját „tevékenységétől” függ, hanem másokétól is:
UA=UA(x1, x2, x3,…xn, y1)
Pigou: MSC = MPC + E (ÁBRA 2.6) – Pigou-adó: t = E
1.1 Pénzbeli vs. nem pénzbeli (reál), technikai
(fönti definíció része!) – árrendszer nem jelzi (vö. közömbösségi görbe, termelési függvény és nem ár-egyenes)
technikai: az érintett termelő termelési függvénye vagy az érintett fogyasztó hasznossági függvénye megváltozik.
pénzbeli: az árak, bérek, a profit változása, de nem hat a termelés, a fogyasztás technológiai lehetőségeire
Meade: meg nem fizetett tényező
Költség-haszon elemzés – kétszeres számbavétel (vs. jövedelemelosztási vizsgálatok)
dologiak (vagyis a költségeket és hasznokat a piac értékeli) vagy nem dologiak (ha nincs piacuk) – árnyékár!
közvetett és a közvetlen (elsődleges és másodlagos) költségek és hasznok.
Táblázat
(kérdés: üzemanyag-kereskedők, autókereskedők, szerelők haszna?)
1.2 Externáliák fajtái
– marginális vs. inframarginális (UAY = 0 vs. UAY nem egyenlő 0)
– pozitív vs. negatív
pozitív vs. negatív marginális: UAY > 0 vs. UAYpozitív vs. negatív inframarginális: UAY = 0 és 0|YUAYdY > 0 vs. 0|YUAYdY (A vastag függőleges vonal az integrálszámítást jelöli, melynek alsó és felső végén 0, illetve Y található.)
– potenciálisan releváns vs. irreleváns – bármiféle óhaj, hogy a másik magatartását megváltoztassa (ha A nem telítődött Y-nal)
– Pareto-releváns – A úgy kerülhet jobb helyzetbe, hogy B helyzete nem romlik (többet nyer… – cseréből nyerhető haszon)
Példa: kerítés
háborítatlanság vs. kilátás
Ábra – Buchanan (B fordított tengely)
Pareto-egyensúlyban marginális externália továbbra is létezhet (vö. nem kell teljesen megszüntetni): külső költség = belső (egyéni) haszon
2. Coase-tétel
2.1 Definíciók
erős (invariancia) vs. gyenge (hatékonyság)
példa: farmer, tehenész – mi a hatékony megoldás, miért? (többre értékelőhöz kerül a jog) – Ábra 2.7
2.2 Elméleti kritikák
– Járadék
invariancia hosszú távon csak akkor lehet, ha járadék (gazdasági profit) – különben valamelyik kiszorul
– Belépés
aki többletjövedelemhez jut – RoR nő – belépés – magasabb output
De: csak ha nem tőkésül – tulajdonjog definíciója megköveteli a tőkésülést (csak úgy léphet be, ha bennlévő tulajdonát megveszi)
– Konvexitás hiánya
ha indulás: áldozat jogosult (Z = 0 és q = qb ) – a szennyezés növelése érdekében alku
ha indulás: szennyező jogosult (Z = Z1 és q = 0) – a szennyezés egységnyi csökkentése nem értékes az áldozatnak
következmény: van Pareto-felsőbbrendű pozíció, de az alku nem visz oda – információ!
– Jövedelemelosztás megváltozása – keresleti hatás
ízlések különbözőek
kiinduló-helyzet hatás – reáljövedelem (jóléti szint) hatása (vö. definíciók), kilátáselmélet, helyettesítő termékek hiánya (vö. tiszta víz, levegő, stb)
Tulajdonjog biztosítása, mint tranzakciós költség
jog védelme, átruházásának lehetősége (!), tulajdonjog
elméletileg invariancia per se OK, de egyben gyakorlati alkalmazás?
2.3 Gyakorlati (policy) kritikák
– Tranzakciós költségek
T = tranzakciós költségek, B = alkuból származó nyereség, G = a kormányzati megoldás “tranzakciós költségei”. – Ha T B, nincs önkéntes megállapodás, de ha T > G – Ha sokan érintettek az ügyben
potyautas
– Résztvevők azonosítása
inter-temporális hatások, még meg sem születettek.
– Külső határköltség- és a határprofit-függvények “jól viselkedjenek”,
Ha a kibocsátás növekedésével a külső költségek csökkennének, és az externália határköltség-görbéje (E) felülről (és nem alulról) metszené a határprofit-görbét (R) – a metszésponttól jobbra: a termelők kompenzálni tudnák az érintetteket, hogy elfogadják a kibocsátás növelését, míg az E-től balra eső területen pedig a szennyezéssel érintettek.
3. Externáliák kezelése
3.1 Jogrend – Coase
tranzakciós költség minimalizálása vs. jog telepítése a magasabbra értékelőnek (Posner) – tranzakció költség vs. kooperáció nyeresége
Tulajdonjog – Tranzakciós költség minimalizálása
tranzakciós költség csökkentése: tulajdoni vs. felelősségi szabály
kötelezés vs. kártérítés (időben előre vs. hátra) – kártérítés: egyszeri vs. folyamatos (Pigou-adó)
Ploof vs. Putman – viharban kikötnek a legközelebbi kikötőben, hajó rongálja a kikötőt, kikötőmunkás eloldozza a hajót – bíróság: vészhelyzet + kártérítés
Példa: lopott árú vásárlása
California Animal Trespass Law 1850 – korábban farmer nem köteles kártérítésre; búzatermelés megugrik, farmerek hegyekbe költöznek vs. Coase invariancia – vö. tranzakciós költség korábban magas: egy farmernek az összes lehetséges marhacsorda tulajdonosát le kéne fizetnie
Önkéntes megállapodások – normák
Ellikson: Aim without Law – Shasta country; open-range (tehenész nem felelős véletlen kárért) vs. close-range (minden esetben tehenész a felelős) – mindig a tehenész épít – norma
Cheung – méhész és almatermesztő közötti szerződések (vö. Meade) – szóbeli!
Norma = hatékony? Norma = Coase?
3.2 Pigou-adó
fő különbség: csak a „kibocsátóval” foglalkozik – Coase: kétoldalú
Ábra
– Buchanan (adó = MSCB = NMEA – egyéni egyensúly a korábbi Pareto-hatékony pont – nettó határértékelési görbe a pontozott, DE: új Pareto-egyensúly)
– 2.7 ábra nettó bevételi görbe R-ből R’-be (alku haszna 16q0q* – q06q*)
Következtetés: Pareto-hatékonyság megköveteli, hogy nyertes fizessen (v. bilaterális adó/támogatás); adó csak akkor, ha alku lehetetlen
Kritika: „tranzakciós költség” = információ: minden vállalat más R és E – vö. termékdíj (kibocsátás-arányos) vs. környezetterhelési díj
3.3 Szabályozás, reguláció
vs. betiltás: csak akkor, ha E’ (2.7 ábra) pl. építési szabályozás vs. kisajátítás
adóval összevetve (feltételezés: minden vállalatra egyforma adó és szabályozás – vs. információ!)
– Public Economics – hatékonyság
ÁBRA 2.8 (MB: haszonnövekmény göbe – fogyasztói értékelés; e = adó)
ÁBRA 2.9 (MC: szennyezés-csökkentés határköltsége; N-nek ez drágább; csökkentési terv: OS* kétszerese)
De: néha szabályozás hatékonyabb – ÁBRA 2.2n (NMB – politikusok által becsült nettó határhaszon vs. NMB’ – 4. pont; adó holtteher-vesztesége: 123; szabályozásé: 145 – szabályozás célszerűbb, ha NMB laposabb, mint E)
– Public Choice
termelők – gazdasági járadék, állam biztosítja (vs. kartellszervezés) – adó: SR veszteség, kilépések, ismét normál profit
politikusok, bürokraták – szabályozó, ellenőrző szerep; „egyenlőtlen hozzáférés” (termelői vs. fogyasztói csoportok)
3.4 Egyéb
Állami előállítás
meritórikus javak – jövedelmi externália
interdependens hasznossági függvények – y = más jövedelme
meritórikus javak – y = más fogyasztása valamilyen jószágból (nem feltétlenül altruizmus – pl. információs probléma)
Információ
kognitív problémák
| Hasznok | Költségek | |
| Reál | ||
| Közvetlen | ||
| dologi | Üzemanyag-költségek megtakarítása | Járművek fokozott értékcsökkenése |
| nem dologi | Időmegtakarítás | Balesetek nagyobb száma |
| Közvetett | ||
| dologi | A mezőgazdasági területek kisebb hozama | |
| nem dologi | Természeti költségek | |
| Pénzbeli | ||
| Az új, jobb útra települt szervizek tulajdonosainak nyeresége | A régi útra települt szerviztulajdonosok vesztesége | |
Coase theorem
– if one assumes rationality, no transaction costs, and no legal impediments to bargaining, all misallocations of resources would be fully cured in the market by bargains. (Calabresi, 1968, p. 68, emphasis in original)
– in a world of perfect competition, perfect information, and zero transaction costs, the allocation of resources in the economy will be efficient and will be unaffected by legal rules regarding the initial impact of costs resulting from externalities. (Regan, 1972, p. 427)
– If transaction costs are zero the structure of the law does not matter because efficiency will result in any case (Polinsky, 1974, p. 1665).
– if there were (a) no wealth effects on demand, (b) no transaction costs and (c) rights to pollute or control pollution, the allocative solution would be invariant and optimal, regardless of the initial assignment of rights. (Frech, 1979, p. 254)
– In a world of zero transaction costs, the allocation of resources will be efficient, and invariant with respect to legal rules of liability, income effects aside (Zerbe, 1980, p. 84).
– a change in a liability rule will leave the agents’ production and consumption decisions both unchanged and economically efficient within the following (implicit) framework: (a) two agents to each externality bargain, (b) perfect knowledge of one another’s (convex) production and profit or utility functions, (c) competitive markets, (d) zero transactions costs, (e) costless court system, (f) profit-maximizing producers and expected utility-maximizing consumers, (g) no wealth effects, (h) agents will strike mutually advantageous bargains in the absence of transactions costs. (Hoffman and Spitzer, 1982, p. 73)
– when parties can bargain together and settle their disagreements by cooperation, their behavior will be efficient regardless of the underlying rule of law. (Cooter and Ulen, 1988, p. 105)
– a change in [law] affects neither the efficiency of contracts nor the distribution of wealth between the parties. (Schwab, 1988, p. 242)
