Az Országgyűlés elfogadta az állambiztonsági múlt feltárásáról szóló törvény módosítását, amelynek célja a rendszerváltás előtti titkosszolgálati iratok nagyobb nyilvánosságának biztosítása.
- A megszavazott törvény létrehozza a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottságot, amely ellenőrzi a továbbra is titkosított állambiztonsági iratok minősítésének indokoltságát.
- A testület 13 tagból, az elnökből, nyolc ellenzéki civil szakértőből, valamint négy a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó vagy egyéb nemzetbiztonsági gyakorlattal, illetve szakismeretekkel rendelkező tagból áll majd. Két civil szakértő személyéről az ellenzéki pártok állapodnak meg majd.
- A bizottság hozzáférhet a minősített iratokhoz, és javaslatot tehet azok titkosításának feloldására.
- A nemzetbiztonsági szolgálatoknak teljes körű tájékoztatást kell adniuk a náluk őrzött, továbbra is minősített, állambiztonsági eredetű dokumentumokról.
- Ha a bizottság szerint egy irat titkosítása nem indokolt, a minősítő szervnek soron kívül felül kell vizsgálnia a döntést, és indokolnia kell, ha a minősítést mégis fenntartja.
- Azok a dokumentumok, amelyeknél megszűnik a minősítés, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába kerülnek.
- A bizottság rendszeresen nyilvános jelentéseket készít majd a munkájáról és a felülvizsgálatok eredményeiről.
- A korábbi ötéves ciklus helyett legalább kétévente kötelezővé válik a minősítések felülvizsgálata.
- A törvény szűkíti azon indokok körét, amelyek alapján a pártállami korszakból származó iratok titkosítása fenntartható.
- A kormánynak a törvény hatálybalépése után 15 napon belül létre kell hoznia az új bizottságot.
