Magyar Péter az eskütétele után elmondott beszédét azzal kezdte az új Országgyűlés alakuló ülésén: alázattal fog dolgozni azért, hogy megfeleljen az olyan elődök példájának, mint Batthyány Lajos, Nagy Imre és Antall József. Magyarország miniszterelnökének lenni hatalmas politikai és emberi felelősséggel jár, és annak történelmi terhével is, hogy elődei áldozata ne legyen hiábavaló, mondta. Kitért rá, látta, hogyan lehet a miniszterelnöki pozíciót a nemzet helyett a hatalom szolgálatába állítani, hogyan válhat a politikus a saját rendszerének a foglyává, veszítheti el kapcsolatát azokkal, akiktől a felhatalmazását kapta. A hatalom múlandó, a döntések következményei viszont generációkon át megmaradhatnak, mondta.
„Nem uralkodni fogok, hanem szolgálni fogom a hazámat” – tette hozzá.
Én szolgálok. Addig, ameddig a szolgálatom hasznos. Teszem ezt a legjobb tudásom szerint, ameddig tudom és a magyar nemzet igényli
– idézte Antall Józsefet.
Hangsúlyozta, hogy magyarok milliói példátlan erővel akartak változást. Arra adtak felhatalmazást, hogy lezárják az évtizedek sodródását, és új fejezetet nyissanak,
Szimbolikusnak nevezte, hogy a húsz év után lezárult Orbán-Gyurcsány korszak két névadója nincs ott a parlamentben. Megbuktak politikailag, emberileg, erkölcsileg. Huszonkét évvel azután, hogy Magyarország újkori történetének legnagyobb lehetőségét kapta az uniós csatlakozással, felperzselt föld lett. Kifosztották, szétrabolták, elárulták, megvezették, és amikor mindezért vállalni kellett volna a felelősséget a saját politikai közösségük, valamint az ország közössége előtt, „elsomfordálnak, lemondanak, visszavonulnak, mossák kezeiket” – utalt ismét a két korábbi miniszterelnökre.
Olyan országot örököltek, ahol hárommillió ember él szegénységben, 800 ezer nyugdíjas a létminimum alatt, 400 ezer gyermek pedig nélkülözésben és társadalmi kirekesztettségben. Olyan országot, ahol a leköszönő kormány három hónap alatt összehozta az éves tervezett költségvetési hiány 90 százalékát, ahol a bukott hatalom még az utolsó óráiban is megkísérelt ellopni mindent, ami mozdítható – fogalmazott. Évente több tízezer ember hal meg idő előtt azért, mert az egészségügyet kivéreztették, 900 ezer embernek nincs háziorvosa, a felnőttek fele 300 ezer forintnál kevesebből próbál megélni, az árak elszabadultak, a lakhatás fiatal családok számára elérhetetlen luxussá vált, a gyermekvádelem pedig sok esetben magukra hagyta a legkiszolgáltatottabbakat – folytatta a látleletet. És közben egy szűk politikai és gazdasági elit gazdagodott, ezermilliárdok tűntek el alapítványokból, a nemzeti bankból, Magyarország az Európai unió legkorruptabb államává vált, ahol az elmúlt másfél évtizedben 20 ezer milliárd forintnyi vagyont loptak el a közösből.
A politikai tudatosan fordította a magyarokat a magyarok ellen, gyűlöletet szított, uszított. A magyar emberek azonban bebizonyították, hogy szemben az őket irányítókkal, az ország képes a megújulásra, a józanságra, a szabadság és az igazság iránti igény megfogalmazására; a magyar nép bölcsebb, demokratább, hazaszeretőbb, mint a saját politikai elitje, amely az elmúlt évtizedekben cserben hagyta – jelentette ki.
Arról is beszélt, hogy a demokráciát nem az ellenzék bontotta le, de hosszú éveken át megelégedett a következmények nélküli ellenzékiséggel, miközben az ország egyre mélyebb válságba sodródott.
Az igazságtételt a demokratikus újjáépítés egyik alapfeltételének nevezte. Bejelentette: az elsők között nyújtják be a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt. Az Országgyűlés alá rendelt hivatal a rendszerváltás fontos intézménye lesz, feladata, hogy feltárja az elmúlt húsz év közvagyont érintő visszaéléseit, segítse a büntetőeljárásokat és fellépjen a jogellenesen megszerzett közvagyon visszaszerzéséért. Feltárja a közbeszerzések rendszerét, a koncessziós szerződéseket, az alapítványokba kiszervezett közvagyont, az állami beruházások túlárazásait, az uniós forrásokkal való visszaéléseket, a Magyar Nemzeti Bankhoz kötődő ügyeket, a tao-rendszer pénzmozgásait, a magántőkealapok szerepét.
Ahol büntetőjogi felelősség merül fel, ott a vagyonvisszaszerzési hivatal, a bűnüldöző szervek munkáját fogja támogatni. Ahol polgári jogi úton lehet visszaszerezni vagyont, ott kártérítési, jogalap nélküli gazdagodási, fedezetelvonási és vagyonzárolási eljárásokat kezdeményez, ahol külföldre vitték a vagyont, ott nemzetközi jogsegélyt vesz igénybe.
Aki azt hiszi, hogy a politikai kapcsolat, a párthűség, a személyes lojalitás felmentést adhat a törvénysértések, a visszaélések vagy a közvagyon elleni cselekmények következménye alól, az súlyosan téved. Magyarország többé nem lesz következmények nélküli ország
– szögezte le.
Magyar ezután rátért arra, hogy az elmúlt években közjogi intézmények tucatjai veszítették el a függetlenségükbe vetett társadalmi bizalmat. Ezért felszólította azon közjogi méltóságokat és intézményvezetőket, akik az elmúlt rendszer politikai kiszolgálóivá váltak, hogy legkésőbb május 31-éig mondjanak le,
és kezdje a sort rögtön Sulyok Tamás államfő.
Magyar azt mondta: az előtte felszólaló köztársasági elnök két év után először kezdett a jogállamért aggódni. Nem tette, amikor Orbán Viktor poloskának nevezett állampolgárokat, civileket, bírókat, újságírókat fenyegetett. Nem szólalt meg, amikor a tönkretett gyerekek mellett kellett volna kiállnia, amikor az Orbán-kormány a titkosszolgálatokat küldte a legnagyobb ellenzéki pártra. „Akkor sem szólalt meg, amikor a bukott miniszterelnök közpénzmilliárdokból öntött háborús gyűlöletet minden magyarra” – sorolta.
Hogyan tudná ennyi gyávaság, félrenézés és hazugság után ennek a gyönyörű nemzetnek az egységét megtestesíteni? Szerintem sehogy. Ideje távozni, emelt fővel, ameddig még lehet.
Magyarország miniszterelnökeként bocsánatot kért a bicskei, a Szőlő utcai áldozatoktól és a magyar gyermekvédelmi rendszer minden áldozatától. Bocsánatot kért azon civilektől, tanároktól, újságíróktól, egészségügyi dolgozóktól és közéleti szereplőktől, akiket megbélyegeztek, meghurcoltak vagy ellenségként kezelték azért, mert felemelték a hangjukat, kritikát fogalmaztak meg, vagy más véleményt képviseltek.
Magyar Péter ezután azt ígérte: az új kabinet minden magyar kormánya lesz. Lépésről lépésre, tégláról téglára építik újra az államot, a közszolgáltatásokat, a tisztességes versenyt, a nemzeti összetartozást és a reményt. A közpénz újra közpénz, a közvagyon újra a nemzet vagyona lesz. Olyan Magyarországot építenek, melynek újra van becsülete Európában és a világban, amely nem sodródik ki a saját maga által választott szövetségi rendszerekből, és nem hajbókol idegen érdekek előtt. A szuverenitás nem magányt jelent, ezért a nemzeti önrendelkezés kormánya lesznek, de helyreállítják Magyarország nemzetközi hitelességét, újjáépítik a szövetségi kapcsolatokat, és hazahozzák az uniós forrásokat – mondta.
Bejelentette, hogy elindítják Magyarország alkotmányos rendszerének átfogó felülvizsgálatát annak, megerősítik a fékek és ellensúlyok rendszerét, helyreállítják a valódi intézmények függetlenségét, és kezdeményezik a miniszterelnöki ciklusok számának korlátozását. A Fidesz soraiban ülőkhöz szólva megjegyezte: Ágh Péter a sárvári körzetben olyan piti politikai machinációval győzött, ami méltatlan a magyar demokráciához. Egyúttal Lázár János szavait is felidézte, aki szlováknak nevezte a körzet tiszás jelöltjét, a felvidéki Strompová Viktóriát. A politikus nő nevének említésére a tiszás padsorok tapsviharban törtek ki.
Magyar a fideszes képviselőknek azt mondta, történelmi felelősségük, hogyan miként szavaznak az ügynökakták nyilvánosságáról és a vagyonvisszaszerzési ügyekben.
Rajtunk múlik, hogyan élünk a szabadsággal, amit kaptunk, a cél pedig, hogy egy emberségesebb országot építsünk. Alázattal fogunk ezen dolgozni – ígérte a miniszterelnök, aki azzal zárta beszédét: „Isten áldja Magyarországot és minden magyart itthon és szerte a világon!”
