Gazdasági évnyitót tart a Puskás Arénában a Magyar Kereskedelmi Iparkamara (MKIK) szombaton, amelyet az Index közvetít és ahol Orbán Viktor, Nagy Márton, a frissen megválasztott jegybankelnök Varga Mihály, illetve Nagy Elek, az MKIK elnöke is felszólal.
Kataadózás: Felmerült, hogy újra számlázhassanak cégeknek, de az adót a cég fizetné
Nagy Elek szólalt fel először, aki beszéde elején a nőket köszöntötte, és a nemzet stadionjának hívta a Puskás Arénát. Reneszánszról beszélt, de míg az eredeti reneszánsz az embert helyezte a középpontba, addig az MKIK-é a vállalkozásokat, a vállalkozókat. Jó példaként említette a dán népfőiskolákat, illetve Szingapúrról is beszélt, ahol a 20. század második felében az egyetemeket, kutatóintézeteket fejlesztették, ami egyedülállóan versenyképessé tette mára az országot.
Nagy tudásalapú kamarát szeretne. Szerinte a mesterséges intelligenciára szüksége van, de az nem okosabb az emberbél, így ember-MI együttműködésre van szükség, továbbá a kis- és középvállalkozásokat minél hamarabb meg kell tanítani az MI használatára. Szerinte nehéz gazdasági helyzetben vagyunk, de a kormányzat, az MNB és a kamarák szoros együttműködése segíthet a helyzeten. Szektoronkénti elemzésre van szükség az áremeléseket illetően. Azt mondja, a GVH is lehet ennek az eszköze, főleg olyan szektorokban, ahol kevés piaci szereplő van.
A NAV adatbázisból megnézik a vendéglátószektor bérstruktúráját, ugyanis a kutatásukból az derült ki, hogy meglepően sok szakács van minimálbérre bejelentve és szerinte ez nem annyira fedi az igazságot. Azt mondja, érdemes elgondolkodni azon, hogy szektorspecifikus közteherviselési rendszert (például EHO) vezessenek be itt. Ezt az NGM is támogatja.
Egyszerűsítenék az adózást, hogy a kisvállalkozások a működésre tudjanak fókuszálni. A kataadózást is felhúzta: szerinte bújtatott foglalkoztatást hordozott magában, a „nem vállalkozó típusú olcsó pénzkivételre volt lehetőség”. Elképzelhetőnek tartja, hogy a katások a cégenek újra számlázzanak és az adót a cég fizetné meg.
Nagy Márton: A szegények jártak a legjobban
Nagy Márton szerint az idei év a gazdasági áttörés, a fordulat éve lesz, ugyanakkor az év úgy kezdődött, hogy az amerikai elnökválasztást követően elkezdték kapkodni a fejüket. Olyan lépések jöttek az Amerikai Egyesült Államokból, amelyek a gazdasági világrendet is felülírták. Szerinte a vámoknak nem az importdrágítás a célja, hanem az, hogy mindenki települjön át az Államokba – így a növekedés fokozódik, az USA ezzel pedig végeredményben jól jár. Arról is beszélt, a vendéglátási és a repülőtéri adatok is rekordot mutatnak januárra, őrület van a lakáspiacon, az autópiac is pörög.
Azt mondja, vissza tudták adni a lakosságnak azt, amit eddig az infláció elvett, ugyanis az inflációs és a béremelkedési hatások kiegyenlítették egymást: a reálbér-emelkedés 3 év alatt 8,7 százalék. A minimálbéreseknél (legalsó decilis) adták vissza ezt leginkább, ott ez az érték több mint tíz százalék. A legkisebb reálbér-emelkedés a legfelsőbb decilisben volt, Nagy szerint ez a kép így jól mutat.
Egyeztetnek a nagyobb élelmiszerláncokkal: azt mondja, hatból ketten már tettek értékelhető ígéretet az árak visszanyomására, négy még nem, de „még van fél hetük”. Szerinte fals csak a minimálbért nézni az EU-s összehasonlításoknál, mert bár ott 21. helyen vagyunk, ha a garantált bérminimumot nézzük, ott már 18. helyen szerepelünk. Azt mondja, a minimálbér átcsorog az átlagbérbe is: ha 10 százalékkal nő a minimálbér, az átlagbér bő kettővel teszi ugyanezt.
Varga Mihály: Ha a világpiaci ár drágul, a kereskedők gyorsan árat emelnek, visszafelé ez már nem igaz
Varga Mihály szerint azt látják, hogy minden nagy gazdasági térség is kihívásokkal küzd, egyelőre talán az Egyesült Államok tartja magát. Az európai gazdaság az elmúlt hat évtized leggyengébb eredményét mutatja, élénkülésnek nem nagyon van jele. Szóba hozta az inflációt is: az első nagy hullámunk túlvagyunk, de nem szabad elfeledkezni a 70-es évek példájáról. Számos országban újra emelkedik az infláció, a 38 OECD országban 28-ban gyorsult az infláció mértéke. Azt mondja, a háttérben a nyersanyagárak, élelmiszerárak növekedése húzódik meg. Bár a cukor világpiaci ára 15-16 százalékkal csökkent, ez itthon nem látszik meg az árakban: felfelé gyorsabban nőnek az árak, mint ahogy ilyen helyzetben csökkentenék a kereskedők.
Szerinte a negyedik negyedéves GDP-adat alapján kijelenthetjük, hogy a gazdaság elkezdte a növekedést és jó esély van arra, hogy az ország visszaálljon az élénk növekedési pályára. Azt mondja, nemcsak a nominális bérek nőnek majd idén, hanem a reálbérek is. A bankrendszerünk szerinte egészséges: stabil, likviditása kiemelkedően magas, a hitelbetét-mutató tekintetében viszont elmarad a régiós átlagtól.
2024 szeptembere óta az infláció növekedést látják, három százalékról az év elejére 5,5 százalékra emelkedett – e mögött leginkább az üzemanyag- és az élelmiszerárak növekedése áll.
Orbán Viktor szóba hozta a munkahelyteremtést
Orbán Viktor felidézte a vállalkozókkal való kapcsolatát: először Demján Sándorral, illetve a VOSZ-szal kötöttek megállapodást, utána pedig Parragh Lászlóval. Szóba hozta az anyák SZJA-mentességét, illetve azt, hogy ezzel hosszú távon meghatározták az adórendszert, ezt ugyanis elvenni nem lehet. Nem akarnak „szocialista példát”, azaz költségvetési osztogatással egy segélyalapú gazdasági rendszert visszahozni, a munkát és a teljesítményt díjaznák, ezért fontosnak tartják a munkahelyteremtést itthon a jövőben.
Azt mondja, a „boszorkánykonyhából”, azaz Brüsszelből érkezett haza nemrég, ahol szóba kerültek a nemzetközi körülmények is.
Jó okom volt arra, hogy megvétózzam az Ukrajnát érintő dokumentumot. A dokumentum, amit senki se olvasott, de mindenki beszél róla, arról szól, hogy még több fegyvert és pénzt kell küldeni az országba. Három évig küzdöttünk a nemzetközi támadásokkal szemben, hogy ne sodródjunk bele a háborúba. Az utolsó pillanatban, akármilyen nyomás is van rajtunk, ezt hiba lenne feladni. A háború három éve alatt a gazdaság elvesztett 20 milliárd eurót. Ha van ország, amely abban érdekelt, hogy a háborúnak már holnap reggel vége legyen, az Magyarország.
Mi lesz a háború után? A magyar biztonság miatt nem kell aggódnunk, mert a háború után is lesz NATO, annak két legnagyobb hadseregének tulajdonosával, az Egyesült Államokkal, illetve Törökországgal is szoros kapcsolatban állunk.
Stratégiai szövetség is lesz az USA és Magyarország között: gazdasági együttműködési csomag segíti majd a magyar gazdaságot. A vámháború Orbán szerint elkerülhetetlen, készülnek is rá. A terv szerint, amit megismert csütörtökön, Németország feladja a szokásos német pénzügyi fegyelmet. Azt mondja, a múlté lesz az, hogy a tagállamok csak 3 százalékos államháztartási hiányt engedhetnek meg maguknak. Áttörési pontnak nevezi azt, ha a hadászati kiadásokat nem kéne ebbe beleszámolni, így 2 százalék esetében rögtön öt százalékos hiányt engedhetnénk meg magunknak.
Az EU életben akarja tartani Ukrajnát. A 800 ezres, nemsokára egymillióra bővülő hadsereget az EU-nak kell majd finanszíroznia a saját területen kívül. Az EU akarja finanszírozni az ukrán államot és gyorsítópályán fel akarja venni az országot az EU-ba. Szerintem ez összedöntené az uniós gazdaságot. Rajtunk csak az EU-s tagság múlik, minden mást megszavaznak nélkülünk is.
Az iparkamarát a véleménynyilvánító szavazáson való részvételre buzdította. Hozzátette: politikai-ideológiai alapon elszigetelődni nem szabad, mindenkivel a lehető legracionálisabb kapcsolatot kell kialakítani. Megjegyezte azt is, hogy minden uniós pénz meg fog érkezni Magyarországra.
