Ami egy nyilvánosság előtti nyomásgyakorlásban manifesztálódott az elmúlt két hétben, az szerintem méltatlan. Függetlenül attól, hogy világnézeti kérdésekről mit gondolunk. Jó, hogy ennek vége van. És bebizonyosodott, hogy politikai alapú diszkriminációnak nincs helye az oktatásban
– így nyilatkozott Orbán Balázs azt követően, hogy sikeresen megvédte doktori értekezését az ELTE jogi karának doktori iskolájában.
Az eljárás ügye kezdetben azért vert hullámokat a magyar közéletben, mert a miniszterelnök politikai igazgatója nemzeti szuverenitásból tervezett doktorálni azután, hogy a Mandiner egyik műsorában arról beszélt, hogy ’56 példájából okulva mi valószínűleg nem csinálnánk azt, amit az ukránok és Zelesznkij, aki az orosz támadás után belevitte egy háborús védekezésbe az országát. A doktori eljárással kapcsolatban később egyéb aggályok is felmerültek: Rácz András Oroszország-szakértő megállapításai nyomán plágiumgyanú merült fel, és a tézisfüzettel kapcsolatban – ami Rácz szerint részben Orbán kutatótársának a gépében készült – is akadtak kérdőjelek. Mindezekről ebben a cikkben írtunk részletesen.
A politikai igazgató a védés után újságíróknak kifejezte, hálás az ELTE-nek, amiért biztosította számára a méltányos, tudományos elbírálást. Szerinte egyben részéről is az volt a korrekt, hogy ezt az intézményt választotta.
Ha elmentem volna egy egyházi egyetemre, egy kekva-egyetemre (közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott – a szerk.) vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, aminek a fenntartói testületének én vagyok a vezetője, nem azt szegeznék most nekem, hogy miért megyek olyan helyre, ahol az összeférhetetlenség felmerül?
– tette fel a kérdést.
Orbán tézisfüzetéről Rácz András azt írta, hogy a metaadatok alapján nem az ő, hanem kollégája, Árpási Botond gépén készült. Az ezzel kapcsolatos kérdésre a politikai igazgató azt mondta, elhiszi, hogy egyeseknek ez egy fontos kérdés, de egy doktori eljárás ehhez képest egy komplex dolog.
Egy fiatal kutató kollégámat befogadtam. Nem az önök hibája, de az elmúlt két hét őrjöngésének következményeként nem kapott kedvet a kolléga, hogy tudományos pályára lépjen. A hivatkozási gyakorlatok pedig teljesen egyértelműek
– utalt az Árpási Botonddal közös munkára Orbán Balázs.
Majd pedig hibás feltételezésnek nevezte, hogy valaki a húszas évei elején két és fél óra alatt magyarul és angolul is elkészítse egy doktori disszertáció tézisfüzetét, amint azt Rácz András a fájl adatai alapján állította. Árpási a szakirodalom gyűjtésében, a lábjegyzetek és a hivatkozások rendszerében segített neki, illetve a tézisfüzet formába öntésében, ezt lehet elvégezni két óra alatt – mondta egy újabb kérdésre az igazgató, hangsúlyozva, hogy a dolgozatát és a tézisfüzetet is ő maga írta.
Ezt követően úgy folytatta, nyilvánvaló, hogy politikai alapú diszkrimináció van az ügy hátterében, hiszen az akkor pattant ki, amikor Polyák Gábor, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének tanára kijelentette: kikéri magának, hogy Orbán Balázs az ELTE-n szerezze meg a PhD-fokozatát.
Ezt követően Rácz Andrásnak is köszöntetet mondott Orbán Balázs, amiért ilyen alaposan szemügyre vette dolgozatát, mert így a jövőben szerinte senki sem hivatkozhat arra, hogy bármilyen kérdést megválaszolatlanul hagytak volna az eljárás során.