Több mint másfél év után belátta a kormány, hogy módosítani kell a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt, ha azt akarják, hogy a modellváltáson átesett egyetemek is hozzáférhessenek az uniós forrásokhoz, köztük az Erasmus+- és a Horizont-programokhoz.
Ezt maga a kormányzat ismeri el a Kulturális és Innovációs Minisztérium által kedden közzétett törvénymódosítási javaslat indoklásában, mivel az „Európai Tanács által hozott intézkedés valamennyi vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézményt, illetve azok összes hallgatóját sújtja”.
2023 februárjában a kormány megpróbálta annyiban orvosolni a helyzetet, hogy az egyetemi vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiban és felügyelőbizottságaiban ülő kormányzati tisztviselőket, így a minisztereket, államtitkárokat, kormánybiztosokat és miniszteri biztosokat távozásra szólították fel, akik ennek eleget is tettek, bár voltak, akik inkább a kormányzati pozíciójukról mondtak le, Szili Katalin volt MSZP-s politikus pedig meghekkelte az intézkedést. A jogszabályhoz azonban akkor nem nyúltak, így az összeférhetetlenségi szabályok változatlanok maradtak, ami továbbra is elfogadhatatlan volt az Európai Bizottság számára.
Most azonban pontosan szabályoznák, hogy kik nem tölthetnek be kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tagságot az egyetemi alapítványokban:
- a parlamenti képviselők,
- a polgármesterek és a főpolgármester,
- a kormánytagok,
- az államtitkárok,
- a miniszterelnök politikai igazgatója és a nemzetbiztonsági főtanácsadója,
- a kormánybiztosok, miniszteri biztosok,
- a helyettes államtitkárok,
- kormányzati főhivatalok és a központi hivatalok vezetői és helyettesei,
- kormányhivatal főigazgatója, igazgatója,
- a Nemzeti Fejlesztési Központ főigazgatója és igazgatói,
- járási hivatalvezetők és helyettesei,
- főosztályvezetők és osztályvezetők.
Ráadásul az összeférhetetlenséget nem elég a kinevezéskor megszüntetni, legalább egy évnek el kell telnie, hogy kinevezhető legyen kurátornak vagy fb-tagnak, aki a fent felsoroltak tisztségek valamelyikét betöltötte. Az összeférhetetlenségi szabályok az egyetemi alapítványok által alapított gazdasági társaságokra is kiterjednek.
Az összeférhetetlenségi szabályok betartását az Állami Számvevőszék ellenőrzi a javaslat szerint.
Az összeférhetetlenségi szabályokból az EP-képviselők és a miniszterelnöki biztosok és megbízottak kimaradtak. Ennek Tarlós István volt főpolgármester örülhet, aki közlekedésfejlesztési miniszterelnöki megbízottként a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítvány felügyelőbizottsági elnöke. Ha a megyei közgyűlési elnökökre is kiterjesztenék az összeférhetetlenséget, akkor a Fejér vármegyei közgyűlés elnökének, Molnár Krisztiánnak is távoznia kellene a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány felügyelőbizottságának elnöki posztjáról.
Legalább fél tucat politikust találtunk ugyanakkor, akit biztosan érint a tervezet, ők:
- Lezsák Sándor fideszes parlamenti alelnök,
- Fazekas Sándor fideszes
- és Süli János KDNP-s képviselő,
- Szolláth Tibor, Hajdúnánás leköszönő, kormánypárti polgármestere,
- Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti, fideszes polgármester,
- Cser-Palkovics András székesfehérvári, fideszes polgármester,
- valamint Veres Pál, Miskolc távozó, ellenzéki polgármestere.
Ez anyagilag is fájdalmas lehet számukra, mert a tiszteletdíjak jellemzően az egymillió forintot is meghaladják a vagyonkezelő alapítványokban.
Megszűnhetnek az „életfogytig tartó” megbízatások is, ugyanis határozatlan ideig nevezték ki a vezető tisztségviselőket, akiket úgy bebetonoztak a helyükre, hogy egy esetleges kormányváltás sem robbanthatná ki őket onnan. A javaslat hat évben maximalizálja az uniós támogatásban részesülő egyetemeknél a kuratóriumi és felügyelőbizottsági pozíciókat, és legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani a tagokat.
A kuratóriumi és fb-tagoknak az országgyűlési képviselőkhöz hasonló vagyonnyilatkozatot kell tenniük a javaslat alapján (ennek határidejét érdekes módon a javaslat az uniós támogatás megérkezése napjától számítaná), amit az Integritás Hatóság ellenőriz.
Azt azonban hangsúlyozni kell, hogy
Kerestük a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, arról érdeklődve, hogy miért kellett másfél évet várni a javaslat benyújtásával, és van-e összefüggés azzal, hogy az Erasmus+ kiváltására létrehozott Pannónia-program kudarcot vallott, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak. Mint ismert, egy hete került nyilvánosságra, hogy a 10 milliárd forintos Pannónia-program nem képes helyettesíteni az Erasmus-programot: alig hétszáz magyar egyetemistát tudtak kiküldeni külföldi egyetemekre augusztus-szeptemberben, míg az Erasmus+-ban tavaly tízezer magyar hallgató vett részt.
