A Navracsics Tibor által irányított Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium javaslatot nyújtott be hétfőn az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosítására. A változtatások érintik az utóneveket, keresztneveket is, ugyanakkor első olvasatra némi félreértésre adhatott okot az előterjesztés.
A tárca a vonatkozó törvény 45. paragrafusát módosítaná, abban ugyanakkor korábban is szerepelt, hogy az elektronikus anyakönyvbe magyar állampolgárnak maximum két utónevet lehet bejegyezni.
Fercsik Erzsébet és Raátz Judit a Keresztnevek enciklopédiája című könyvében írt arról, hogy a keresztnévválasztás törvényi szabályozása az állami anyakönyvezés 1895. október 1- jei bevezetésével kezdődött, előtte nem volt rendezett. Ez egészen 1952. december 31-éig szabályozta a névviselést, névadást.
Ez a törvény még nem korlátozta a bejegyezhető nevek számát, így az anyakönyvbe annyi nevet jegyeztek be, amennyit a szülő választott gyermekének. Nem volt ritka, hogy egy gyereknek három-négy, de előfordult, hogy tizenöt nevet is beírtak. A kikötés csupán az volt, hogy a gyermek utónevét az állam anyanyelvén, azaz magyar alakban kellett anyakönyvezni.
A névadás-szabályozás következő lépését az 1952. évi XIX. törvényerejű rendelet jelentette, amely az adható keresztnevek számát kettőben határozta meg. Ez már több mint 70 éve, a mai napig érvényben van kisebb-nagyobb módosításokkal.
A minisztérium törvénymódosító javaslata tehát nem abban alkot újat, hogy a keresztnevek számát szabályozza, a rendelkezéssel sokkal inkább az adminisztrációt gyorsítanák.
Ennek az egyik leglényegesebb eleme, hogy
- míg korábban azoknak az állampolgároknak, akiknek a papír alapú születési anyakönyvi bejegyzése kettőnél több utónevet tartalmazott, írásban kellett nyilatkoznia, hogy melyik két utónevét vagy kizárólagosan melyik utónevét kívánja viselni. Ha ezt nem tették meg, akkor az elektronikus anyakönyvbe a papír alapú anyakönyvben szereplő utónevei közül az első kettőt kellett bejegyezni.
- Mostantól akinek a papír alapú születési anyakönyvi bejegyzése kettőnél több utónevet tartalmaz, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő egy vagy két utónevet kell bejegyezni, anélkül, hogy erről nyilatkozna. És ha a vonatkozó adatok nem szerepelnek ebben az adatbázisban, akkor kell csak írásban nyilatkozni, hogy melyik két utónevét vagy kizárólagosan melyik utónevét kívánja viselni.
A jogi megfogalmazás némileg komplikált, ugyanakkor van gyakorlati jelentősége. Az Elektronikus Anyakönyv (EAK) 2014-es bevezetése óta ugyanis sokan nem értik, hogy egy új személyi okmány vagy anyakönyvi kivonat kiállítása alkalmával miért kapnak más adattartalmú igazolványt, okiratot, mint amivel egész életüket ez idáig élték. A minisztérium ezt próbálja rendezni, vagy legalábbis finomítani a módosításokkal.
Őri-Csiszár Éva anyakönyvvezető a Nemzeti Közszolgálati Egyetem honlapján korábban megjelent írásában részletezte a kettőnél több keresztnévvel adódó problémákat. Mint fogalmazott, mivel az utónevek számának korlátozása kapcsán az 1950-es években keletkezett a szabályozás, az ezen időpont előtt született személyek jelenlegi anyakönyvi eseményekor – jellemzően haláleset anyakönyvezésekor – derül fény a több utónévre, melyről a hozzátartozók gyakran ekkor értesülnek először.
Őri-Csiszár Éva szerint az utónevek jelentősége az esetlegesen házastársa teljes nevét viselő feleség esetében keletkeztet további javítási feladatot. A házassági név a vonatkozó törvény szerint „az a név, amely az érintettet az anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti.” Abban az esetben, ha a férj utóneveit kell javítani, akinek névviselése kiterjed a házastársra, akkor a feleség házassági nevét is javítani kell a férj születési neve mellett. Így lehet Kovács Istvánból Kovács István János, Kovács Istvánnéból pedig Kovács István Jánosné). Természetesen nem csak haláleset következtében derülhet fény a fentiekre, tette hozzá az anyakönyvvezető.
A tárca most ezt is rendezné, ugyanis a jövőben „elhalt magyar állampolgár esetén, amennyiben a születési anyakönyvi bejegyzése vagy a házassági anyakönyvi bejegyzése, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai a születési név tekintetében eltérnek, az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzés során úgy kell eljárni, mintha számára korábban névváltoztatást engedélyeztek volna.” A születési nevet, illetve a házassági nevet érintő adatváltozás időpontja ilyen esetben megegyezik a házasságkötés időpontjával, vagy ennek hiányában a haláleset időpontjával.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium indoklása szerint a gyakorlatban felmerült esetek azonosítása alapján tett javaslatot az érintett esetek gyorsabb és méltányosabb kezeléséhez szükséges jogszabály-módosítások elfogadására.
Három keresztneve tehát továbbra sem lehet senkinek, az anyakönyvvezetőket és az elhunytak családtagjait viszont kellemetlenségektől kímélhetik meg a módosítások, ha elfogadják azokat.
