Szombat délután bejelentette lemondását Novák Katalin.
Államfőként ma utoljára szólok önökhöz, lemondok a köztársasági elnöki tisztségről
– közölte a döntését az M1-en fél 6-kor sugárzott beszédében.
A köztársasági elnök bejelentésében azt mondta, hozott egy olyan kegyelmi döntést, amely sokakban békétlenséget és értetlenséget váltott ki. Jelezte azt is, hogy a kegyelmezési jogkört tartja mind közül talán a legérzékenyebbnek. Állítása szerint tavaly áprilisban abban a hiszemben döntött, hogy az elítélt – a bicskei gyermekotthon kényszerítés miatt elítélt igazgatóhelyettese – nem élt vissza a rábízott gyermekek kiszolgáltatottságával, de – mint fogalmazott –:
Hibáztam.
Ez a kegyelmi döntés alkalmas volt arra, hogy a pedofíliára vonatkozó zéró tolerancia kapcsán kételyeket ébresszen, márpedig itt nincs, és nem is lehet kétely.”
Azt mondta, a köztársasági elnök feladata megjeleníteni a nemzet egységét, a gyermek pedig a legfontosabb kincsünk. A gyermekek védelme közös kötelességünk, folytatta, majd hozzátette, hogy mivel három gyermeket szült, személyesen is átélte, milyen nagy szükségük van a védelemre.
Magyar emberként azt várnám a köztársasági elnöktől, hogy ne hibázzon. Ha mégis, akkor nézzen szembe azokkal, akiknek elszámolással tartozik, és vállaljon felelősséget. Akár azzal, hogy lemond a köztársasági elnöki tisztségről. Bocsánatot kérek azoktól, akiket megbántottam, és minden olyan áldozattól, aki úgy érezhette, nem állok ki mellette
– szögezte le. Mint mondta, a döntés nem személyes okból volt nehéz. „Arra a kérdésre kellett most választ találnom, hogy eskümhöz híven képes lennék-e a köztársasági elnöki tisztséget továbbra is a magyar nemzet javára gyakorolni. Rendelkeznék-e azzal a mozgástérrel, amely ahhoz kell, hogy szuverén államfőként jól teljesítsem a feladatomat? Nem a válaszom mindkét kérdésre.”
A politika kemény, olykor kegyetlen világ. Vannak, akik azt gondolják, hogy nekünk, nőknek ezért nem is való. Ezzel nem értek egyet. Ne hagyjuk magunkat! Kellenek a nők a közéletbe is, mert hitem szerint akkor idővel méltányosabb, békésebb és bizonyára tartalmasabb lesz ez a világ
– fogalmazott.
Novák Katalin végül közölte: hálás azért, hogy a magyar nemzetet szolgálhatta, majd beszédét azzal zárta: „Isten áldd meg a magyart, mert tiéd az ország, tiéd a hatalom, tiéd a dicsőség”.
Hogy jutottunk el idáig?
Novák Katalin körül azután kezdett el fogyni a levegő, hogy február 2-án kiderült: a tavalyi pápalátogatás alkalmából kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesének, K. Endrének, akinek nemcsak tudomása volt arról, hogy az intézmény igazgatója több gyereket is molesztált, de hamis vallomást is írt az egyik gyerek nevében, melyet a pedofil bűnelkövető jelenlétében akart aláíratni vele. K. Endrét kényszerítés miatt ítélték börtönre, de Nováknak köszönhetően kegyelmet kapott.
A botrány kitörése után mind civilek, mind az ellenzéki pártok Novák lemondását és a kegyelmi döntést igazságügyi miniszterként ellenjegyző Varga Judit számonkérését követelték. Az ellenzéki frakciók több törvényjavaslatot is benyújtottak az ügyben. Eközben a köztársasági elnöki hivatal és maga Novák is azt kommunikálta, hogy amíg az ő elnöksége tart, addig pedofiloknak nincs és nem is lesz kegyelem. Azt azonban nem indokolták, hogy egy pedofil elkövető bűntársa miért nyerhette el mégis a szabadságát.
Az ügy kirobbanása után csaknem egy héttel Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt. A kormány nevében egy alkotmánymódosítást nyújtott be a parlamentnek, mely ellehetetlenítené, hogy a jövőben kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén az elkövető elnöki kegyelmet kaphasson. A kormányfő ezzel kimondatlanul is elismerte, hogy Novák súlyos hibát követett el.
Schmitt Pál 2012. április 2-án a parlamentben jelentette be, hogy plágiumbotránya miatt távozik az államfői székből.
Mi jön ezután?
Novák Katalin lemondásának érvényességéhez a parlament elfogadó nyilatkozata szükséges. A képviselők 15 napon belül kérhetik a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg. Amennyiben erre nem kerül sor, és az államfő írásbeli nyilatkozatával az elhatározását fenntartja, a T. Ház a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg.
A választás időpontját a parlament elnöke tűzi ki. Az új államfő hivatalba lépéséig a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke, Kövér László gyakorolja. A helyettesítés idején a házelnök a képviselői jogait nem gyakorolhatja, feladatait a parlament által kijelölt alelnök látja el.
Nem ez az első alkalom az újkori magyar politikatörténetben, hogy a köztársasági elnök lemondásra kényszerül. 2012 januárjában a HVG fogalmazta meg a plágiumvádot Schmitt Pállal szemben. Miután kiderült, hogy az akkori köztársasági elnök másolta az 1992-ben jegyzett doktori disszertációjának egy jelentős részét, mintegy 180 oldalt, a Semmelweis Egyetem megvonta tőle a kisdoktori címet. Schmitt először tagadta a vádakat, ám pár hónappal az ügy kirobbanása után, 2012. április 2-án, a parlamentben bejelentette, hogy távozik. Döntését azzal indokolta, hogy az alaptörvény szerint a köztársasági elnök a nemzet egységét fejezi ki, és mivel úgy érzi, személyes ügye inkább megosztja a nemzetet, inkább otthagyja a hivatalát.
Akkor az Országgyűlés még aznap elfogadta Schmitt lemondását, helyét akkor is Kövér László vette át átmenetileg. A házelnök az államfői feladatokat egészen május 10-éig látta el, amikor hivatalba lépett az új köztársasági elnök, Áder János. A Fidesz korábbi frakcióvezetőjét, akkori európai parlamenti képviselőjét Schmitt lemondása után két héttel a miniszterelnök jelölte a posztra. Megválasztásáról május 2-án döntött a parlament.
Kinek adott kegyelmet Novák Katalin?
A köztársasági elnök bukásához vezető kegyelmi ügy előzménye a bicskei gyermekotthonban kezdődik. Az intézmény igazgatója 2004 és 2016 között legalább tíz kiskorú fiút molesztált. Az igazgató és a nevelő ellen az ügy kirobbanása után egy évvel, 2017 augusztusában emeltek vádat. Az otthont 26 éven át igazgató V. János, Bicske díszpolgára is volt, a vád szerint különböző kedvezmények fejében kényszerítette a gondozására bízott fiúkat orális szexre. A szexuális bűncselekményekért jogerősen nyolc év fegyházat kapott, és örökre eltiltották a foglalkozásától.
2021-ben kényszerítés miatt jogerősen újabb 2 év 3 hónap börtönbüntetést kapott. A vád szerint már felfüggesztett igazgatóként próbálta helyettese segítségével rábírni az egyik ellene valló gyereket, hogy vonja vissza a vallomását annak fejében, hogy a gyerek visszakerülhessen a bicskei otthonba. Így jött a képbe az államfői kegyelemben részesülő K. Endre, az intézmény korábbi igazgatóhelyettese. Ő szintén
K. Endre nemcsak hogy tudott arról, mit művel a gyerekekkel az igazgató, de az irodájában, a pedofil bűnelkövető jelenlétében hamis vallomást is alá akart íratni az egyik gyerekkel. A K. Endre által jegyzett vallomásban ez alábbi szöveg állt: „Én kitaláltam, hogy közösen kivertük a nemi szervem és hogy ilyet más gyermekkel is csinált már. Az igazság az, hogy nem húzta le a nadrágom, és nem fogta meg és nem verte ki.”
Novák Katalin kegyelmi döntésére, amelyet 2023. április 27-én hozott meg, a 444 olvasója hívta fel a figyelmet, miután az feltűnt a bírósági határozatok sorában. Mindez azt jelenti, hogy
A kegyelmi eljárások jellemzően nem nyilvánosak. A botrány azért pattanhatott ki, mert az igazgatóhelyettes a kegyelmi kérvénnyel párhuzamosan harmadfokon is megtámadta a börtönbüntetését. A Kúria eljárása még zajlott, amikor meghozták a kegyelmi döntést, így az bekerült a harmadfokú határozat szeptemberi szövegébe. A Kúria egyébként helybenhagyta az első és a másodfokon is kiszabott büntetést, tehát a pedofil igazgató helyettese jogerősen is kényszerítést követett el, még ha a kiszabott büntetését nem kellett is teljes egészében letöltenie, és a kegyelem értelmében büntetett előélete sem lesz – tehát jogi akadálya annak sincs, hogy a jövőben gyerekek közelében dolgozzon.
Hogy jutottunk idáig?
Az államfő a tavalyi pápalátogatás idején, egy nap alatt 22 kegyelmi kérvényt bírált el pozitívan, ami példátlan a rendszerváltás óta eltelt időszakban. Az egykori fideszes politikus szűk kétéves hivatali ideje alatt több kegyelmi rekordot is felállított: a hvg.hu gyűjtése szerint tavaly 446 elítélt kérelméből 40-et hagyott jóvá, ez az elmúlt 19 évben a legtöbb. Az elnöki hivatal erről mindössze annyit közölt korábban, hogy „a pápalátogatás hete különleges alkalom arra, hogy az államfő kegyelmezési jogkörével éljen, ezért a köztársasági elnök arról döntött, hogy ebből az alkalomból széles körben ad kegyelmet.” Tavaly Novák pozitív elbírálásainak aránya majdnem 9 százalékra rúgott, így hiába hagyott jóvá Mádl Ferenc 2004-ben eggyel több kegyelmet, akkor ez az összes kérelem alig több mint 3 százalékát tette ki. Legutóbb Göncz Árpád idejében, 1995-ben haladta meg a pozitív döntések aránya Novákét, abban az évben ez az arányszám 12,4 százalék volt. Az elmúlt 34 évben összesen 29 717 kegyelmi kérvény érkezett az államfőkhöz. Ők ebből 1640-et hagytak jóvá, ami a Novák-időszak durván felének megfelelő, 5,5 százalékos átlag.
A Sándor-palota a kegyelmi ügy kirobbanásának napján azt közölte, hogy Novák Katalin elnöksége alatt alatt pedofiloknak nincs és nem is lesz kegyelem, ám arra nem tért ki, hogy ez esetben miért kapott mégis kegyelmet egy pedofil bűnsegédje.
Novákot az örmény államfővel tartott sajtótájékoztatóján lehetett először kérdezni a kegyelmi ügyről. Ekkor megismételte hivatala állítását, miszerint elnöksége alatt
A kegyelemi döntések átláthatóságáról a 24.hu-nak nyilatkozó jogászok elmondták, hogy bár az államfőnek valóban nincs indokolási kötelezettsége, semmilyen jogszabály nem tiltja, hogy az államfő magyarázatot fűzzön a döntéseihez. A múltban a köztársasági elnökök ezt többször meg is tették, ahogy Novák is hosszan indokolta lapunknak adott interjújában, hogy miért részesítette pozitív elbírálásban Budaházynak és a Hunnia-per több vádlottjának a kérvényét.
Az ellenzéki pártok több, pedofíliával kapcsolatos törvénymódosítással is előálltak, miközben Novák Katalin lemondását követelték. A DK, a Momentum és Párbeszéd azt javasolta, hogy az államfő minden esetben legyen köteles megindokolni kegyelmi döntéseit, míg a Mi Hazánk a 18. évüket még be nem töltött sértettek terhére elkövetett bűncselekményeknél törölné el az államfő egyéni kegyelmezési jogát.
Orbán színre lép
A miniszterelnök február 8-án, csaknem egy héttel a botrány kirobbanása után egy rövid Facebook-videóval állt elő. Ebben Orbán Viktor közölte: a kormány nevében benyújt egy alkotmánymódosítást a parlament elé, amely lehetetlenné tenné, hogy kiskorú gyerekek ellenében elkövetett bűncselekmények esetén az elkövető kegyelmet kapjon.
Orbán alkotmánymódosító javaslata – a sorban már a tizenharmadik – estére meg is jelent, és az alábbi mondattal egészítené ki az Alaptörvényt: „A köztársasági elnök az egyéni kegyelmezési jogát a kiskorú személy sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény esetén nem gyakorolhatja.” Vagyis Orbán javaslata lényegében azonos tartalmú a Mi Hazánkéval, annyi kivétellel, hogy ez nem érinti a kegyelem nyilvánosságával és a döntés indokolásával kapcsolatos kérdéseket.
Orbán szűkszavú indokolást csatolt a módosítójához, melyben az áll: „A köztársasági elnök kegyelmi döntése körül vita alakult ki. Ezt a vitát minden magyar ember számára megnyugtatóan le kell zárni.”
A levegő ezután forrósodni kezdett: sorra jelentették be az államfő tanácsadói, hogy a botrány miatt távoznak a testületből, és arról érkeztek hírek, hogy egy Fidesz-közeli kutatóintézet azt méri, a válaszadók felelősnek tartják-e a pedofil elkövető bűnsegédjének felmentéséért Novákot. Ekkor már sejteni lehetett, hogy erősen inog az államfő széke.
Novák Katalin felemelkedése és bukása
Novák Katalin 1977. szeptember 6-án született Szegeden, értelmiségi szülők gyermekeként. A város tudományegyetemén jogi diplomát szerzett, a franciaországi Nanterre-ban közösségi és francia jogi képzésen vett részt. Közéleti pályafutását a különböző Orbán-kormányokban töltötte. 2001 és 2003 között külügyminisztériumi referens volt, 2010-ben Orbán visszatérése után tanácsadó lett Martonyi János külügyminiszter kabinetjében. A szocialista kormányok alatt, összesen hét évet töltött otthon a gyerekeivel. Egy ideig Németországban is élt, amikor férje a European Central Banknál dolgozott Frankfurtban, erről az időszakról Novák blogot is vezetett.
2012 és 2014 között Balog Zoltán kabinetfőnöke volt az Emberi Erőforrások Minisztériumában, 2013-ben a külügyi tárca frankofón ügyekért felelős miniszteri biztosának nevezték. 2014-ben család- és ifjúságügyért felelős államtitkár lett a Balog vezette Emmiben. 2017-ben ő váltotta Pelczné Gáll Ildikót a Fidesz alelnöki székében, majd egy évre rá, a soron következő kétharmados siker után országgyűlési képviselő is lett (Orbán Viktor, Semjén Zsolt és Kövér László után ő szerepelt a lista negyedik helyén). 2020-ban miniszterré avanzsált, a családokért felelős tárca nélküli miniszteri posztot kapta meg. Ebben az időszakban háromgyermekes anyaként ő képviselte és testesítette meg a kormány családbarát politikai programját. Hivatali idejéhez kötődik a csok, a babaváró támogatás, az otthonfelújítási támogatás és a négygyermekes anyák szja-mentességének bevezetése. A miniszteri posztot 2021 végéig tölthette be, ugyanis Orbán időközben őt jelölte Áder János utódjának, akinek a rá következő év tavaszán járt le a mandátuma.
A kétharmados kormánypárti többség 2022. március 10-én választotta meg köztársasági elnöknek. Ekkor Novák 44 évével a rendszerváltás utáni legfiatalabb államfővé vált, és ő lett az első nő a poszton. Két elődjéhez hasonlóan ő is fideszes politikusként lett köztársasági elnök, akinek az Alaptörvény szerint a nemzet egységét kell kifejeznie.
Novák Katalinnak alig valamivel jutott hosszabb hivatali idő, mint az ugyancsak a megválasztásától számított két éven belül megbukó Schmitt Pálnak. Rövid regnálása alatt gyakran hívta fel magára a figyelmet azzal, hogy
Az orosz-ukrán háborúban hitet tett az ukránok mellett, többször megismételte abbéli hitét, hogy Oroszország agresszor, és nem nyerheti meg a háborút. Tavaly augusztusban Kijevbe is ellátogatott (ezt Orbán Viktor nem tette meg a háború kezdete óta), ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott.
Emlékezetes jelenet volt, amikor tavaly májusban pedagógusok, szülők és diákok jelentek meg a Sándor-palota vasárnapi nyílt napján, hogy az oktatás helyzetének javításáért demonstráljanak, Novák pedig a palota kertjében hallgatta meg a panaszaikat.
Elnöksége azonban a kegyelmi döntéseiről lesz emlékezetes. Az első elhíresült eset Budaházy Györgyé volt, aki társaival 2007 és 2009 között több erőszakos cselekményt követett el. Így próbálták megváltoztatni az akkori balliberális kormánypártok politikáját: több kormánypárti országgyűlési képviselő háza, lakása ellen Molotov-koktélos támadásokat intéztek, és rálőttek például Hiller István ingatlanjára. Novák a kegyelemadáskor ugyan nem indokolta a döntést, ám a 24-nek úgy érvelt, hogy indokolhatatlanul hosszú idő, 13 év után született csak meg az elsőfokú ítélet, addig pedig Budaházyék ki-be járkáltak a börtönből. Mint mondta: már ezalatt az időszak alatt is bűnhődtek, amit helyesnek tart, hiszen bűncselekményt követtek el.
Általában a kegyelmi jogkör a legnehezebb jogköre az államfőnek
– mondta akkor Novák, amit bukása kétségtelenül igazol.
