Belföld

A sárlavina előtt is ismert volt a villámárvízveszély a NER-közeli bányánál, a hatóságok mégsem vették komolyan

Csóti Rebeka / 24.hu
Csóti Rebeka / 24.hu
Alapvető problémákat nem vettek figyelembe a recski kőbánya engedélyezésénél, így például azt is tudni lehetett, hogy a faluban képes ennyi eső lezúdulni, mégsem készült fel erre senki. Az állam félmilliárd forint közpénzből kártalanítaná azokat, akik Kósa Lajos barátjának bányája alatt laknak, és akiket elmosott az iszaplavina júniusban. Mind a bányahatóság, mind a cég hallgat. A recski polgármester viszont elismerte, hogy a bánya nem oda került, ahova eredetileg tervezték, ami a sárlavinánál döntő lehetett.
  • A kormány a szélsőséges időjárásra hivatkozva az adófizetők pénzén kártalanítja a június 8-ai recski iszapömlésben érintett ingatlanokat. 500 millió forintot szánnak erre, arra ugyanakkor nem térnek ki, hogy a Kósa Lajos ügyvédje és barátja, Fiák István résztulajdonában álló bányának – vagy bárki másnak – van-e az ügyben felelőssége.
  • Az időjárás valóban szélsőséges volt aznap Recsken, csakhogy erre fel lehetett volna készülni: például ha valaki visszanézi a közelmúltbeli meteorológiai adatokat. Mi megtettük, innen tudjuk: a faluban ennél két és félszer nagyobb csapadékmennyiségről is van adata az OMSZ-nek.
  • Beszéltünk a bánya engedélyezésénél közreműködő szakemberrel: ő meglepődött azon, hogy beszerezhetők ilyen, településre vonatkozó adatok.
  • A helyiek korábban is beszéltek a csapadékveszélyről, ez mégsem érdekelt senkit.
  • Kiderítettük, hogy a bánya végül máshova került ahhoz képest, ahogy eredetileg tervezték. Ha az eredeti helyen nyitják meg, akkor nem vágják ki a dombtetőn található erdőt, és így kisebb kárt okozott volna a villámárvíz – ha egyáltalán elérte volna a házakat.
  • A bányacégnél a sárlavina után alapvető átalakulások kezdődtek.

Jönnek majd az esős napok, ha felhőszakadás lesz, ez úgy fog onnan fentről jönni, mint a fos, bele a nyakunkba.

Márciusban jártam Recsken a Hunyadi soron, akkor mondta ezt az egyik ott lakó. Pár hónappal később derült ki, hogy okkal aggódott. Az ő háza mögött kezdődik a domb, amelynek a tetején korábban erdő volt, de azt ekkora már letarolták. A falu fölé emelkedő domb tetejét valósággal megskalpolta az ott kőbányát előkészítő Andezit-Bau Kft. – az ekkor készült légifelvételünkön jól látszik, hogy a kialakított kőbánya milyen tájsebet okozott:

Farkas Norbert / 24.hu

Egy helybeli, aki nap, mint nap látta, hogy mi történt az év elejétől kezdve a falu feletti dombon, tömören így foglalta össze a folyamatot: „ledózerolták a domb felső részét, és párméternyi agyagos törmeléket, földet hordtak rá, ebből lett a támfal, amelyből a villámárvíz miatt iszap ömlött a házak közé.” Azt a falu polgármestere korábban elismerte a 24.hu-nak, hogy az iszap a bányából jött.

Mindezek a körülmények alapvető fontosságúak akkor, ha meg akarjuk érteni milyen folyamatok vezettek a június 8-ai iszapömléshez, amikor a helyieknek menekülniük kellett, és végül mintegy 50–60 embert evakuáltak.

Lehetett számolni a villámárvízzel

A recski sárlavina története túlmutat önmagán, és nem csak azért, mert nyilvánvaló politikai szálai is vannak, vagy mert a kormány közpénzen kártalanítja azokat, akiknek a házát veszélyeztette a bánya területéről lefolyó iszap.

Pár nappal a június 8-ai villámárvíz után jártunk Recsken: az alábbi képen jól látható, hogyan vágott utat magának a víz a támfalba.

Mohos Márton / 24.hu

Eddig senki nem feszegette a kérdést, pedig alapvető:

az engedélyezésnél felmerült-e, milyen hatása lehet annak, hogyha nagy mennyiségű csapadék esik? Mert oknyomozásunk alapján úgy tűnik, nem. Ha mégis, akkor azt a hatóságok nem vették komolyan.

Pedig a helyiek már a villámárvíz előtt felvetették a nagyobb eső veszélyét – a hivatal vajon megtette ugyanezt?

Mi az a villámárvíz?

A meteorológusi meghatározás szerint akkor beszélünk villámárvízről, hogyha „nagyon rövid idő alatt irtó sok csapadék hullik.” Továbbá a „villámárvizek jellemzője, hogy térben és időben is meglehetősen koncentráltak. Kialakulásuk és lefutásuk csupán néhány órán keresztül tart, (…) amikor pár óra alatt több 10 milliméter csapadék hullik le, és ezt nem képes kezelni, befogadni, megfelelően elvezetni a felszín ilyen gyors ütemben.” Emellett fontos körülmény, hogy kiemelten „veszélyeztetett területek a hegy- és dombvidéki régiók, ahol kisebb vízfolyások találhatók. (…) Továbbá a domborzati tényező is fokozza az áradás súlyosságát a gravitáció segítségével.”

A Mátrában több olyan villámárvíz is volt, amiről a sajtó beszámolt.

  • 2005-ben Mátrakeresztest árasztotta el villámárvíz, amely olyan súlyos volt, hogy azt idén fel is idézte a megyei média.
  • Egy a magyarországi villámárvizekről szóló tanulmány szerint 1995. június 15.-én Markazon néhány óra alatt 142,5 milliméter csapadék okozott árvizet.
  • Pár éve, 2019-ben villámárvíz sújtotta Heves megye több pontját is. Ekkor azt írta a megyei sajtó, hogy „az utcákon hömpölygött a víz Egerszóláton, házakba, kertekbe a polgármesteri hivatalba is betört”, sőt a „kialakult útviszonyokra tekintettel a rendőrség lezárta a Recsk és Sirok valamint a Sirok és Szajla közötti útszakaszokat is”.

Ehhez teszi hozzá Molnár László, a Kiderül.hu meteorológusa, hogy 50–70 milliméter hirtelen leesett csapadéknál beszélünk villámárvízről. A villámárvíz a magasabb hegységekben, így például a Mátrában is gyakoribb, hiszen minél magasabb a hegy, úgy nő a csapadék mennyisége, másrészt amíg sík területeken a nagy mennyiségű víz inkább szétterülhet, addig a hegyekben a völgyesebb részeknél, a meredekebb hegy-, illetve domboldalon lezúdulhat a víz. Molnár hangsúlyozza:

A recski bányánál, ha nem vágják ki az erdőt a dombtetőn, a falu sokkal jobb eséllyel lett volna védett a villámárvíz ellen, ugyanis az erdő lassította volna a víz lezúdulását a domboldalon, illetve a talaj jelentősebb mennyiséget tudott volna elnyelni a csapadékból.

Esett már több csapadék Recsken

Az Országos Meteorológiai Szolgálatnak külön adatsora van Recskre vonatkozóan, miután a településen mérőállása van. Az OMSZ-nél a 24.hu kérdésére mégis azt mondták: ilyen adatokat sem a recski, sem más bányahatósági vizsgálatokhoz nem kértek ki az elmúlt öt évben tőlük.

Az OMSZ lapunknak küldött adatai szerint Recsken június 8-án 64,3 milliméter csapadék esett.

Egy szintén elküldött összesítő táblázatból az derült ki, hogy Recsken ez volt a negyedik legnagyobb csapadékmennyiség a közelmúltban. Azaz volt ennél több is.

  • 2003. július 29-én 162 milliméter eső esett 24 óra alatt. Ez két és félszer több, mint a június 8-ai villámárvizet okozó mennyiség.
  • 2016. július 28-án 75 milliméter,
  • 2010. szeptember 10-én pedig 72 milliméter hullott.

A július 8-aihoz hasonló mennyiségű csapadék volt

  • 2005. augusztus 4-én: 64 milliméter,
  • 2010. május 15-én: 57 milliméter
  • és 2020. június 26-án, amikor 55,4 milliméter esett.

Sőt, ha egy két nappal korábbi adatsort nézünk, azt látjuk, hogy június 6-án a 8-ai recski mennyiséget meghaladó csapadékmennyiség esett a környéken (az adatok milliméterben vannak megadva):

Ez a táblázat pedig azt mutatja, hogy a környéken, Bodonyban, illetve Kékestetőn is bőven esett 65 milliméter felett az elmúlt húsz évben:

Senkinek nem jutott eszébe a nagy eső?

Mindebből egy következtetés biztosan levonható: ilyen mértékű csapadékmennyiségre, amely június 8-án leesett Recsken, a korábbi évek adatai szerint számítani lehetett, sőt ennél többre is.

Vajon az engedélyezésnél ez a szempont felmerült-e valakiben? Nos, erre nem tudunk egyértelmű igennel válaszolni. A bánya egyik műszaki emberét például meglepte, hogy ilyen adatokat egyáltalán le lehet kérni – de erről kicsit később.

Egy bányanyitásnál alapvetően három területen folyik az engedélyezési folyamat.

  • Első körben az érintett önkormányzatnak akkor van dolga, ha a településrendezési tervben módosítani kell a bányatevékenységgel érintett ingatlan besorolását. Recsken ez megtörtént.
  • Szükség van egy úgynevezett környezetvédelmi engedélyre. Ezt a bánya megkapta a megyei kormányhivataltól, az engedély a 24.hu birtokában van.
  • Folyik egy engedélyeztetés a területileg illetékes bányakapitányságon (jelen esetben ez a miskolci), ebben az eljárásban a hatóságnak el kell fogadnia a műszaki üzemi tervet. Ennek kell tartalmaznia például azt, hogy a területen konkrétan hol folyik majd a bányászati tevékenység.

A 39 oldalas környezetvédelmi engedélyben egy pontot találtunk, ahol felmerül egyáltalán a nagyobb mértékű csapadék kérdése. Eszerint „a Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakkérdése annak elbírálása, (…) hogy a tevékenység vízellátása, hogy a keletkező csapadék és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, (…) továbbá annak elbírálása, hogy a tevékenység az árvíz és jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol.”

Ezek után írtam a Heves vármegyei katasztrófavédelemnek arról érdeklődve, hogy az engedélykiadásnál mennyire és hogyan vették figyelembe az esőzést. Figyelembe vették-e egyáltalán?

A szervezet azt válaszolta, ez nem az ő hatáskörük.

Az, hogy tartós eső esetén a hegytetőn lévő recski kőbánya védfalának milyen állékonysági követelményeknek kell megfelelni, a bányatelek területén a művelést hol és milyen védőpillérek kialakításával lehet végezni, a megfelelő állékonyság érdekében hol és milyen rézsűket lehet kialakítani, illetve a bányászati hulladékot (meddőt) hol és milyen műszaki követelmények szerint lehet elhelyezni, bányára vonatkozó bányabiztonsági szakkérdés, amelynek a vizsgálata nem tartozik a katasztrófavédelem hatáskörébe. A fenti kérdéskör vizsgálata és engedélyezése a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) a hatáskörébe tartozik.

Ezután írtam az SZTFH-nak, hogy foglalkoztak-e a nagy mennyiségű csapadék kérdésével a recski bánya esetében, választ azonban nem kaptam.

  • Írtam a területileg illetékes, az SZTFH alá tartozó Miskolci Bányakapitányságnak is ugyanerről érdeklődve – innen sem érkezett válasz a múlt hét óta.
  • Kerestem a bányacéget, az Andezit-Bau Kft.-t is, hogy utánanéztek-e a Recsket érintő csapadékmennyiségnek – ők sem válaszoltak.

Szakértő: Esőmennyiséget nem mérünk, ha ez baj, akkor ez szabályozási probléma

Sikerült elérnem Mihalecz József bányamérnököt, aki részt vett a bánya műszaki előkészítésében (ebben a videóban ő nyilatkozik). A szakemberrel több mint fél órát beszéltem a recski bánya sajátosságairól, ezalatt kiderült, hogy naprakész információi vannak a bányáról, sőt a júniusban indított hatósági vizsgálat ügyében is tájékozott volt. Akkor viszont őszintén meglepődött, amikor arról beszéltem, hogy a Recskre zúduló korábbi csapadékmennyiség adatai lekérhetők. Beszélgetésünk végén Mihalecz úgy döntött, mégsem nyilatkozna részletekbe menően a 24.hu-nak, noha korábban több, a bányával kapcsolatos mozzanatot, fejleményt is elárult, és meg is magyarázott. Azt a feltevést a szakember nem cáfolta, hogy nem volt olyan eljárás, amely a korábbi csapadékmennyiséget elemezte volna – ez pedig azért történhetett így, mert ez nem része az engedélyezési eljárásnak, amely Mihalecz szerint a recski bánya esetében teljesen jogszerű volt. Ezt egyébként alátámasztja az OMSZ nyilatkozata is, miszerint nem kértek csapadékadatokat a bányanyitáshoz sem Recsken, sem máshol.

A 24.hu birtokába került, bányászhatósági, SZTFH-s dokumentumokból az derül ki, hogy a hatóság felé az engedélyeztetés során Ruszkai István bányamérnök járt el, így a „csapadékkérdést” neki is feltettük, de nem válaszolt a megkeresésünkre.

Egy, a recski ügy konkrétumait nem ismerő bányaügyi igazságügyi szakértő ugyanakkor azt mondta a 24.hu-nak:

Ha a vállalkozó a kiadott engedély alapján működtette a bányát, akkor nem hibás, akkor az engedélyeztetésnél volt a gond. Ha a hatóság kiadta az engedélyt, és ez történt, noha számítani lehetett rá, akkor rossz volt az engedély. De akkor ez már a bányakapitányság asztala, a végső szót az mondja ki.

Egy másik, neve elhallgatását kérő bányamérnök azt mondja, az engedély kiadásának nem része a villámárvíz esélyének elemzése, „ha ez probléma, akkor szabályozási probléma, nem ezé a konkrét eseté vagy ezé a konkrét bányáé.”

Az ügyben eljáró, legmagasabb szintű állami hatóság, az SZTFH tehát nem válaszolt arra a kérdése, hogy vizsgálnak-e csapadékmennyiséget bányanyitás esetén. Ami Recsken azért lenne indokolt, mert a környéken a nagy mennyiségű csapadék gyakrabban fordul elő, mint az ország más részén, ráadásul a dombtetőt teljesen lepucolták Recsken, így nem fogja meg semmi a vizet – ahogy azt a meteorológus is hangsúlyozta.

Arról nem is beszélve, hogy a bánya végül nem is oda került, ahová eredetileg tervezték. Ez pedig a június 8-ai villámárvíz esetében lényeges körülmény.

Máshova tervezték a bányát

A recski önkormányzat 2020-ban hozott döntést arról, hogy a szóban forgó 03/12-es helyrajzi számú telek ezután bányatelekként legyen nyilván tartva. A birtokunkban lévő településrendezésiterv-módosításból az olvasható ki: „a környezetvédelmi javaslatok mellett itt is megemlítendő, hogy a lakóterületekre ható környezetterhelés csökkentése mellett a tájképi-, településképi szempontok miatt a hegy belterület felé eső felén javasolt a természetes hegykontúr és az erdőborítás megőrzése. Ennek érdekében a szabályozási terv a telek természetközeliként fenntartandó részét jelöl ki a 03/12 hrsz.-ú telken.”

Ez összecseng azzal a környezeti hatásvizsgálattal, amelyet az FTV Zrt. készített. Ennek a mellékletében az szerepel:

Szintén ebben a mellékletben olvasható: „A bányaudvar katlan jellegéből adódóan kevésbé fog látszani Recsk egyéb bányáihoz képest, a bánya tájromboló hatása kevésbé lesz feltűnő.”

Ehhez képest a valóság:

Farkas Norbert / 24.hu

Amikor márciusban megkérdeztem a recski polgármestert, mit gondol arról, amit a faluban beszélnek, hogy tudniillik a bánya egyszerűen más helyre került, mint ahova korábban tervezték, azaz sokkal közelebb a falu lakóházaihoz, a független Nagy Sándor azt mondta:

Oké, de mit tudok tenni? (…) Sodrásban vagyunk ezzel az egésszel. Én tudom, hogy a vállalkozónak milyen kormányzati háttere van. (…) Párszor hívtam már telefonon, akkor mondta, hogy épp a Parlamentben van. Máskor elmondta, hogy neki nagyon jó barátja a Szijjártó meg a Kósa. És akkor gondoltam magamban, hogy basszus, hát, mit akarunk mi itt rugdosni? Innentől kezdve én úgy vagyok vele, hogy Magyarországon vagyunk, mit lehet ilyenkor tenni?

Megkérdeztük márciusban a bányacég vezetőjét, Nagy Istvánt, hogy tényleg barátjának mondhatja a külügyminisztert vagy Kósa Lajost, mire így reagált: „Ez a kérdés a bánya működésével kapcsolatban irreleváns.” Később megkérdeztük azt is, hogy miért került máshová a bánya ahhoz képest, ahova eredetileg képzelték, de erre sem kaptunk választ. Az Energiaügyi Minisztérium június 12-ei közleménye a recski iszapömléssel kapcsolatban azt jegyezte meg:

A bányanyitás Magyarországon a legszigorúbb törvényi előírásoknak megfelelően lehetséges, amelyeket mindenkinek be kell tartania.

Az ügyben nemrég nyomozást rendeltek el, és bányahivatali vizsgálat is zajlik. A kormány hétfőn arról döntött, hogy 500 millió forint közpénzből kártalanítja azokat, akiknek a háza megrongálódott. A bejelentést követő sajtótájékoztatón a Népszava próbálta megtudni a Belügyminisztérium államtitkárától, hogy a cég felelősségét is vizsgálják-e, de nem kaptak egyértelmű választ. Egyelőre az sem látszik, hogy a kormányban egyáltalán felmerült-e a cég felelősségének puszta lehetősége.

A polgármester korábban arról beszélt nekünk, hogy a június 8-ai esőzés után a bánya tetején változások történtek, a munkagépek elkezdték az odahordott földet átrendezni. Egy, a bányacég ügyeit ismerő forrásunk azt mondta a 24.hu-nak, megváltoztatták a villámárvíz után a támfal dőlésszögét, sokkal tompábbra vették – 40 fokról 20–25 fokra változtatták –, illetve egy új csapadék-elvezető rendszert is kiépítettek. Erről is megkérdeztük a debreceni székhelyű Andezit-Baut, de erre sem válaszoltak.

Változások a bányacégben

Az iszapömlés után három héttel, június 29-én összeültek az Andezit-Bau Kft. tulajdonosai, és döntöttek a bányacég átalakításáról. Eszerint zártkörű részvénytársaság lesz a cégből augusztus végétől, illetve a jelenleg 3 millió forintos jegyzett tőkét 5 millióra emelik, sőt két új részvényes is beszáll a társaságba. A jelenlegi felállás szerint Nagy Istváné az üzletrészek 80 százaléka, a Kósa Lajos ügyvédjeként elhíresült Fiák István, illetve a Fiák István Ügyvédi Iroda 10–10 százalékot jegyez. Hozzájuk csatlakozik két új részvényes, Füzesi Tamás és Nagy Balázs, akik az átalakításról döntő taggyűlésen meg is jelentek. A zrt.-ben a két új tagnak 250–250 ezer forint lesz a részvényhányada, Fiák és ügyvédi irodája tulajdonrésze 500–500 ezer, Nagy Istváné 3,5 millió lesz. Nagy István részesedése ezek szerint 70 százalékra csökken, és az új részvényesek 5–5 százalékot szereznek.

A kormányoldal politikusai közül akik eddig megszólaltak az ügyben, fel sem vetették, hogy bárkinek felelőssége lenne a sárlavinában, még a cég nevének kiejtését is kerülik: szerintük kizárólag az időjárás az oka mindennek. Tavasszal egyébként, amikor arról panaszkodtak a helyiek, hogy az amúgy magántulajdonban lévő bánya robbantásai zavarják az életüket, Horváth László, a körzet fideszes parlamenti képviselője vonult a helyszínre, hogy az újabb robbantások alkalmával azt hangoztassa: minden rendben van a bánya üzemeltetésénél, és azt reméli:

visszatérhet az élet a nyugodt kerékvágásába.

 

A cégadatok elemzésében közreműködött: Vitéz F. Ibolya

Ajánlott videó

Olvasói sztorik