Miközben a dévai Szent Ferenc Alapítvány otthonaiban a 2010-es évek közepétől jelentősen csökkent a nevelt gyermekek száma, a szervezet ingatlanvagyona egyre csak növekszik. Böjte Csaba 2020-ban ráadásul műemlékmentésre és turizmusra szakosodott alapítványt is létrehozott derült ki abból a két cikkből, amelyeket az Átlátszó Erdély és a Mérce jelentetett meg kedden. A két cikk főbb álltásait a Transtelex összegezte. Eszerint a tényfeltáró cikkek következtetése, hogy, a civil adományok és közpénzek felett diszponáló alapítvány működése átláthatatlan. Az sem világos szerintük például, hogy a csökkenő gyermeklátszám és a gyarapodó vagyon mennyiben jelenti a neveltek életkörülményeinek javulását. Úgy tűnik azonban, hogy a nevelőknek továbbra is nagyon alacsony a fizetése.
Mint írják: Böjte Csaba nevéhez, három alapítvány köthető,
- A Déván 1993-ban bejegyzett Szent Ferenc Alapítvány; ennek a szerzetespap az elnöke, és ez működteti az iskolaházakat, a napköziket és bentlakásos otthonokat.
- A 2002-ben Magyarországon bejegyzett Dévai Szent Ferenc Alapítványnak Böjte Csaba csak alapító tagja és egyik kurátora. Ez a szervezet a magyarországi adományokat és az 1%-os felajánlásokat gyűjti az erdélyi gyermekmentő tevékenység javára.
- A Szent László Alapítványt Böjte Csaba 2020-ban hozta létre Gyulafehérváron. Ennek célja, hogy erdélyi műemlék-épületeket és erdélyi történelmi eseményekhez és alakokhoz köthető ingatlanokat vásároljon, újítson fel és hasznosítson turisztikai célokra.
Utóbbi alapítványnak a cikkek tanúsága szerint mindeddig a piski csatatér és a volt csárda romos épülete áll a tulajdonában. Ezeket az ingatlanokat Csaba testvér közlése szerint magánadományokból, többek között az ő könyveinek szerzői jogdíjaiból vásárolták meg. A helyszínen emlékparkot terveznek kialakítani, amire az alapítvány 2021-ben 200 millió forintos támogatást kapott a magyarországi Nemzeti Kulturális Alaptól.
Böjte Csaba elmondása szerint ugyanakkor 2022-ben gyerekhiány miatt bezárták a gyulafehérvári otthont, a Hargita megyei Karcfalván pedig az önkormányzatnak adták át az intézményt. A Mérce szerint egy otthon bezárt a Maros megyei Segesváron is, a román hatóságoknak jelentett adatok szerint pedig 2021-től 2022-ig negyvennel csökkent az alapítvány munkatársainak száma.
Az alapítvány az évek során több erdélyi műemlék épületet is megvásárolt vagy kibérelt hosszabb időre. Ilyen a marosillyei Bethlen-kastély, amelyet 2003-ban 10 millió forintért vásároltak meg vagy a keresdi Bethlen-kastély, amely 2014-ben került az alapítvány gondozásába, de az alapítvány kezeli a kézdivásárhelyi minorita rendházat is. A műemlék épületekhez kapcsolódnak a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től (BGA) kapott magyarországi állami támogatások is. A Mérce szerint 2022-ben a BGA összesen 709 400 000 forint támogatást ítélt meg a romániai Szent Ferenc Alapítványnak, de ebből csak 15 millió forintot juttattak a gyermekotthonok működésére, míg a Maros megyei Keresden található Bethlen-kastély felújításának előkészítésére 350 millió forintot, a kézdivásárhelyi minorita rendházban tervezett vendéglátóipari szakképzés elindítására pedig 303,5 millió forintot.
Mint kiderült, az alapítvány már korábban is lépéseket tett a vendéglátóipar irányába, 12 nevelő ugyanis részt vett egy magyarországi vendéglátóipari képzésen. Böjte Csaba szerint erre ezért volt szükség, mert az otthonokban vendégeket is fogadnak, ezt pedig szeretnék szakszerűen művelni. A szerzetes állítása szerint ugyanakkor több épületrészben azért létesítettek vendégházat, mert a jelenlegi román törvények szerint nem voltak alkalmasak a gyerekek elhelyezésére, eladni viszont nem akarták őket. Böjte Csaba arról is beszélt, hogy az időközben felnőtté vált nevelteket szeretnék segíteni abban, hogy szakmát tanuljanak, és elhelyezkedjenek, a vendéglátóiparban pedig van igény szakképzett munkaerőre – áll a Transtelex összefoglalójában.
