2021-ben 475 038 fogvatartottat regisztráltak az Európai Unió huszonhét tagállamában, ami azt jelenti, hogy 100 ezer lakosra átlagosan 106 fogoly jutott – derül ki az Eurostat adataiból. Hozzáteszik, hogy a fogvatartottak aránya a 2020-as csökkenést követően – akkor 100 ezer lakosra 104 fő jutott – nőtt, de továbbra is a második legalacsonyabb adat a századforduló óta.
Az egyes országokat tekintve azonban igen változatos a kép. 2018-ig visszamenve az látszik, hogy akkor Litvániában volt a legmagasabb arány, több mint duplája a mostani uniós átlagnak: 100 ezer lakosra 230 rab jutott, míg a skála másik végén álló Finnországban csak 53.
Magyarországon az arány öt évvel ezelőtt 166 volt, majd egy évvel később egy fővel nőtt. Ezt követően azonban jelentős ugrást figyelhetünk meg:
Lengyelországgal holtversenyben. Eközben a 2018-ban az élen álló Litvánia lecsúszott a negyedik helyre (181).
Érdemes megjegyezni, hogy a két évvel ezelőtti lista első tíz helyéből nyolcat közép- és kelet-európai országok foglalnak el, ugyanakkor például Horvátország (96) és Szlovénia (53) is jóval hátrébb található, sőt Szlovákia és Csehország esetében is az arány csökkenése figyelhető meg.
Az Eurostat cikkében a börtönök zsúfoltságát is megvizsgálták, e szerint 2021-ben nyolc uniós tagországban voltak túlzsúfolt börtöncellák, 17 országban pedig többletkapacitást regisztráltak. A börtönök kihasználtsági rátája során a fogvatartottak számát a büntetés-végrehajtás hivatalos befogadóképességéhez viszonyították, majd ezt megszorozták százzal.
Túlzsúfoltság esetén a kihasználtság meghaladja a 100-at, vagyis több fogvatartott van börtönben, mint amennyi az eredeti tervek szerint elférne. Túlzsúfoltság volt megfigyelhető Cipruson (146), Romániában (116), Franciaországban (114), Görögországban és Olaszországban (egyaránt 108), Svédországban (102), Horvátországban és Dániában (101).
A legalacsonyabb börtönhasználati arányt Máltán (65), Észtországban és Lettországban (66) jegyezték fel. Hozzátették, hogy a 2021-ben adatokat szolgáltató huszonöt uniós ország közül tizennégyben nőtt a börtönök kihasználtsága 2020-hoz képest, ami valószínűleg a Covid-járványhoz kapcsolódó intézkedések megszűnése miatt következett be. A börtönökben nehezebben volt megoldható a távolságtartás és az elkülönítés, ezért voltak olyan rabok, akiket veszélyeztetett állapotuk miatt – ideiglenesen – házi őrizetbe küldtek.
Az infografikánkon látható, hogy az uniós tagországok közül Lengyelországban volt a legtöbb férőhely, 86 ezer körül, miközben a fogvatartottak száma egyik vizsgált évben sem ment 75 ezer fölé. Ezzel szemben Franciaországban 2018-ban 60 ezer férőhelyre 70 ezer fogoly jutott, vagyis mintegy tízezerrel több mint amennyinek lett volna elegendő hely. Hasonlóan rossz volt a helyzet Olaszországban is, de ott 2021-re sikerült ezt a számot a felére csökkenteni.
2017-ben egyébként még Magyarország vezette az EU-ban a börtönzsúfoltsági statisztikát: 100 helyre 124 fogvatartott jutott. Ezen egy börtönépítési programmal akart segíteni a kormány, 2016-ban azt ígérték, Békésen, Csengeren, Hevesen, Kemecsén, Komádiban, Komlón, Kunmadarason és Ózdon húznak fel új börtönöket, azonban túl magas árajánlatok érkeztek, így a közbeszerzéseket többször eredménytelennek minősítették. Csengeren végül Paár Attila érdekeltsége, a West Hungária Bau Kft. végül verseny nélkül nyerte el a börtön kivitelezését, miután az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága mentesítette a beruházást a közbeszerzés alól – írta meg nemrég az Átlátszó. Az építkezés 50 milliárd forintba kerül majd, holott pár éve még csak 900 milliósra tervezték a beruházást. Egyebekben a kormány a már meglévő börtönöket bővíti, könnyűszerkezetes konténerépületekkel például tíz büntetés-végrehajtási intézetben 2750 új férőhelyet alakítottak ki.
Magyarországon ezzel együtt a férőhelyek száma a 2018-as 14 469-ről tavalyig 18 713-ra emelkedett, de ezzel együtt nőtt a fogvatartottak száma is, 16 303-ról, 18 623-ra. Mivel azonban
Ettől függetlenül a kormány újabb, meglehetősen különös intézkedéseket hozott a túlzsúfoltság további csökkentésére, és igen egyszerű megoldást talált azzal, hogy fogvatartottakat engednek ki a börtönből. Április végén ugyanis hatályba lépett az a kormányrendelet, amely alapján lehetővé vált az elítélt külföldi embercsempészek szabadon bocsátása. A magyar állam annyit kér „cserébe” az embercsempészektől, hogy 72 órán belül hagyják el Magyarországot.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője szerint az intézkedés azért szükséges, mert túl drága a külföldi elítéltek fogva tartása, és egyébként is túlzsúfoltak a börtönök, ami miatt kártérítéseket ítéltek meg raboknak. A kormány ezek kifizetését ugyanakkor 2020 elején leállította, mondván, újra kell szabályozni a börtönviszonyokat – ezt követően jöttek az épületbővítések.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága közlése szerint május 23-ig 606 elítéltet engedtek szabadon, és további 202 embercsempészt bocsátanak majd szabadon. Az Orbán-kormány illegális migrációt ösztönző intézkedése miatt az osztrák külügy bekérette a magyar nagykövetet, egyben döntöttek az osztrák-magyar határ megerősítéséről is.
Az Eurostat adataiból kiderül az is, hogy például a mindössze 800 ezer fővel alacsonyabb lakosságszámú Ausztriában arányaiban jóval kevesebb, a magyarhoz képest feleannyi férőhely van a börtönökben, de a hazánkhoz képest több mint kétszer annyi lakosú Romániában is csak 1500-zal több.
