Egy évvel hivatalba lépése után Novák Katalin államfő arról beszélt, hogy az emberek elnöke akar lenni, azt szeretné, ha éreznék, hogy minden magyar köztársasági elnökeként dolgozik, és erről fog szólni a következő négy éve is a Sándor-palotában. Ennek jegyében a magyarok előtt álló kihívásokról egyeztetett új tanácsadóival is. A Blikk úgy tudja, a testület bővülhet majd, mert volt, aki megkapta ugyan a felkérést, de nem tudott elmenni az első ülésre. A tanácsadók tiszteletdíjat, fizetést nem kapnak, várhatóan kéthavonta ülnek össze a Sándor-palotában.
A testület jelenleg ismert tagjai: Altorjai Anita, Andrásfalvy Bertalan, Balog Zoltán, Czeizel Barbara, Gundel Takács Gábor, Hegedüs Éva, Kodolányi Gyula, Kovács Katalin, Lackfi János, Martonyi János, Máté Bence, Schmidt Mária, Skrabski Fruzsina, Szörényi Levente, Tomán Szabina, Vizi E. Szilveszter.
Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója nagyon megtisztelőnek nevezte, hogy miután Áder János sajtófőnökeként elment a Sándor-palotából, tanácsadóként visszatérhetett. Bár az elnöki hivatal kommunikációs osztálya a lapnak nem válaszolt arra, milyen szempontok alapján választotta ki Novák Katalin a tanácsadóit, Skrabski Fruzsina azt mondta,
a felkérés szövegében volt olyan utalás, hogy kifejezetten autonóm véleményt várnak,
ő pedig régóta igyekszik minden témában a saját gondolatait megfogalmazni, nagyon eredeti kezdeményezésnek tartja, hogy az államfő ilyen vegyes társaságot hozott össze. Ez számára azt mutatja, párbeszédet, megbékélést szeretne, aminek ő próbál megfelelni – mondta. Tomán Szabina az nlc-nek megerősítette: a jövőben rendszeresen találkoznak, az ő missziója a nők helyzetének javítása, a női munkavállalók segítése, hogy miként lehet őket a gyermekvállalás után visszaintegrálni a munka világába, bátorítani, hogy indítsák el vállalkozásukat.
Mint korábban megírtuk, egyelőre a magyarok 55 százaléka van tisztában azzal, hogy Novák Katalin az államfő, befolyása pedig „A 100 leggazdagabb magyar 2023” című kiadványban közölt (hangsúlyozottan nem objektív, tíz politikai elemző szavazata alapján) családügyi miniszterként előkelőbb helyen állt, mint köztársasági elnökként.
