Jelenleg a politikában a háborús helyzet, az energiaválság és ezek gazdasági hatásai felülírják a klímacélokat, de a klímaváltozásról és annak hatásairól zajló közéleti és politikai viták folyamatosan napirenden vannak helyi és régiós szinten is, hiszen minden európai ország érintett, bár nem feltétlenül azonos mértékben. A magyar klímapolitika jelentős visszalépéseket könyvelhet el az elmúlt években (2016 óta a szélenergia hasznosításának akadályozása, hálózati problémák miatt a napelemek telepítésének korlátozása, erdőkivágások engedélye védett területeken is, az otthonfelújítási támogatás kivezetése), így különösen érdekes, hogy a lakosságot jelenleg mennyire foglalkoztatja az éghajlatváltozás, kit tartanak felelősnek érte, és szerintük kinek a feladata lenne a klímaváltozás elleni küzdelem.
Az elmúlt néhány évben készült országos és nemzetközi kutatások eredményei alapján a klímaváltozás-tagadók aránya jelentős mértékben csökkent Magyarországon, és a lakosság döntő többsége aggódik a környezet átalakulása miatt. A mi kutatási eredményeik is ezt támasztják alá, ugyanis a teljes népességen belül tízből kilencen súlyos problémának tekintik a klímaváltozást. A különböző demográfiai szegmenseket megnézve jelentősebb eltérés figyelhető meg azok körében, akik nagyon súlyosnak ítélték meg a helyzetet. A 30 és 49 év közöttiek esetében a többi korcsoporthoz képest nagyobb aggodalmat magyarázhatja, hogy éppen családalapítás előtt állnak, vagy kisgyermekek vannak a háztartásukban, és emiatt mutatnak nagyobb fogékonyságot a jövő kérdései iránt.
Érdekes, hogy az érettségivel nem rendelkezők körében nagyobb a klímaváltozást nagyon súlyos problémaként azonosítók aránya, mint a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőknél, ami némileg ellentmond annak a közkeletű vélekedésnek, hogy a klímaváltozás miatti aggodalom csak „az elit hóbortja” Magyarországon. A Budapesten kívül élők és a déli, alföldi régiók lakosai szintén érzékenyebbek az éghajlatváltozásra, ami adódhat abból, hogy őket közvetlenebbül és nagyobb mértékben érintik a környezeti hatások. A kormány ellentmondásos klímapolitikájának hatása is lehet, hogy az ellenzéki szavazók 61 százaléka, míg a kormánypártiaknak csak 36 százaléka szerint tekinthető nagyon súlyos problémának a klímaváltozás.
A klímaváltozás okát két szempont közötti eldöntendő kérdésként vizsgálva a lakosság 87 százaléka az emberi tényezőt választotta (46 százalék szerint egyértelműen az emberiség az oka), és csak 2 százalék szerint okozza egyértelműen természeti jelenség.
Az észak-magyarországiaknak csak kevesebb mint harmada tekinti egyértelműen az emberiség hibájának az éghajlatváltozást. Az ellenzékiek, a 65 év felettiek és a Dél-Dunántúlon élők az átlagnál valamivel nagyobb arányban (92 százalék) gondolták úgy, hogy részben vagy egészben az emberek felelősek. A teljes lakosság 81 százaléka már tapasztalt a saját életében valamilyen a környezeti változás okozta problémát. A dél-dunántúli régió lakosai közül kiemelkedően sokan (55 százalék) egyértelműen érzékeltek negatív hatásokat, és az ellenzéki tábor, illetve a diplomások közel fele is hasonlóan nyilatkozott.
A felsorolt környezeti problémákból a megkérdezetteket leginkább érintő vagy foglalkoztató három legfontosabb tényező rangsorolása alapján az abszolút dobogósok: a légszennyezés, a folyók és tengerek szennyezése és a Föld erőforrásainak kimerítése volt. A szárazságok és az erdők kiirtása is 10 százalék feletti említést kapott. Amennyiben csak az első, legfontosabb helyre sorolt jelenségeket vizsgáljuk, az extrém hőhullámok, kánikulák válasz megelőzi a vizek szennyezését, ami összefügghet azzal, hogy az előbbit akár szó szerint saját bőrükön tapasztalják meg az emberek. A jelentőségi sorrend legvégén a forgalmi dugók állnak, amik annyira a mindennapok részévé válhattak, hogy akiket érint, azok sem tekintik elég súlyosnak vagy pedig a nem kapcsolják közvetlenül a környezetvédelem témájához.
A klímaváltozás és az ezzel járó problémák jelentőségének következménye is lehet, hogy a magyar lakosok 80 százaléka az azonnali beavatkozást tekinti szükségesnek. Az átlaghoz képest az ellenzéki választók ebben a kérdésben is tudatosabbak, 88 százalék szerint kellene haladéktalanul cselekedni. A budapestieknek, a 18–29 éveseknek és az Észak-Magyarországon élőknek csak 70–74 százaléka gondolkodik így, ez párhuzamban áll azzal, hogy körükben a teljes lakossághoz viszonyítva kevesebben tekintették nagyon súlyos problémának az éghajlatváltozást.
A klímaváltozáshoz kapcsolódóan sokszor előkerül az egyéni vagy kollektív felelősség kérdésköre: kinek vagy minek a feladata lenne elsősorban a negatív hatások elleni küzdelem? A válaszok alapján az látható, hogy a magyarok inkább a globális szereplőkre, vagyis az Európán kívüli legnagyobb károsanyag-kibocsátó országokra (USA, Kína, stb.), a nagy cégekre és iparágakra, illetve a nyitott válasz alapján „mindenkire” hárítanák ezt a feladatot. Ugyanakkor az egyéni küzdelem fontossága sem elhanyagolható a környezetvédelmi szervezetek, a nemzeti kormányok, az EU és az ENSZ tevékenysége mellett.
Összességében a magyar lakosság tényként tekint a klímaváltozásra, és nem igazán szkeptikus abban a kérdésben sem, hogy az emberek nagy mértékben felelősek a következményekért. A többség szerint nagy problémáról van szó, azonnali cselekvésre lenne szükség, amit elsősorban globális szereplőktől várnak el. A klímavészhelyzettel kapcsolatos érzékenyítésnek és tájékoztatásnak fontos szerepe van abban, hogy más aktuális témák ne vonják el a döntéshozók és az állampolgárok figyelmet, és Magyarország esetében reális lehessen a 2050-es klímasemlegességi cél elérése.
